Hirdetés

Tüntettünk is ezért az épületért!

HN-információ
Mindennapi teendőim közben szinte naponta elmegyek a Nagy István Művészeti Középiskola előtt, az épület előtti, rendezett kellemes kis térben volt, hogy a padon ülve várakoztam – ekkor figyeltem meg, hogy a városi kertészet által elültetett fiatal fáknak milyen eleven, telt színű bogyós termése van. Az iskolaépület és a tízemeletes tömbház között kiépített köztér diákoknak, tanároknak, szülőknek és az itt áthaladó járókelőknek egyaránt rendezett, a megyeközponthoz méltó felület, remek helyszín a találkozásra, a várakozásra. Méltó helyszín a művészeti iskolának. Idén tízéves az épület, megszoktuk az új helyszínt, már természetes, egyértelmű mindenki számára, hogy a művészeti oktatásnak külön épületre, az egyéni hangszertanóráknak és a képzőművészeti műhelyeknek megfelelő terekre és osztálytermekre van szüksége. Hosszú út volt ez idáig. Én még a volt Ady Endre, jelenleg József Attila Általános Iskola Tudor negyedi épületében jártam művészeti oktatásra, a délutáni szakórákat pedig egy másik helyszínen, a Petőfi Sándor utca alsó traktusában lévő Hirsch-házban tartották meg a tanárok, a műemlék épület homlokzatát most újítják. A valamikor szanatóriumként működő felső emeleti szobákba ének-, zongora- és egyéb hangszerórákra jártunk, a főkapun belépve hosszú falépcső vezetett fel az osztálytermekbe, lépteim alatt nyikorgott a fa. Az ajtók hatalmasak voltak és keservesen nyögtek a sokéves használattól, csendben, észrevétlenül nem lehetett közlekedni, az épületnek állandóan érdekes szaga volt. Dohos. Egyszer még tüntettünk is egy új iskolaépületért, én talán kilencedikes vagy tizedikes lehettem, a tanintézmény vezetősége néma felvonulást szervezett a Tudor negyedi épülettől a polgármesteri hivatalig. A középiskola vezetősége évekig közbenjárt az éppen aktuális városvezetésnél annak érdekében, hogy a megyeközpontban működő művészeti oktatás egységes új épületbe költözhessen, míg végül megépült a mai iskola, aminek kondíciói felülmúlnak minden, a múltban tervezett elképzelést. Ennek megünneplése méltó alkalom arra, hogy a tanulók megértsék, átérezzék, hogy a csíkszeredai művészeti oktatás az elmúlt években nagy előrelépést tett, és ehhez mérten viszonyuljanak iskolájukhoz. Pál Bíborka


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!