Hiába hivatkoznak a szer méhpusztító hatására a méhészek, a hazai kukoricatermelők nyomására Románia újabb haladékot szeretne kicsikarni Brüsszeltől a neonikotinoid alapú csávázószerek használatának betiltására. A mezőgazdasági minisztérium már a különengedély megszerzésén dolgozik – számolt be tegnap az Agroinfo.ro. [caption id="attachment_21539" align="aligncenter" width="1000"] Virágzó repcemező. Nikotinoid-veszély miatt kerülni akarják a méhészek Fotó: Domján Levente[/caption] Termelői lobbi hatására újabb haladékot kér az Európai Bizottságtól a neonikotinoid alapú csávázószerek használatának betiltására Románia – tudta meg a mezőgazdasági minisztériumi berkekből az Agroinfo.ro mezőgazdasági hírportál. Nikotinoid nélkül nem megy A neonikotinoid alapú szerek használatát két évre, 2017-ig tartó tiltásáról még 2013-ban hozott döntést a Bizottság: Románia azonban kivételt kérve, rendre a tiltott csávázószer használatának különengedélyezését kéri Brüsszeltől. A neonikotinoid alapú csávázószerek használatát főleg a hazai kukoricatermelők szorgalmazzák: állításuk szerint ugyanis magvak kezelése nélkül a kukoricabarkó jelentős terméskiesést okoz. A kukoricabarkó főként az ország déli és keleti mezőgazdasági területein fordul elő: az apró, ormányos bogarak családjába tartozó rovarkártevő leginkább a fiatal kukorica- és repcevetéseket támadja, de gondokat okoz a gabona, szója, napraforgó- és cukorrépa-termelőknek is. Nem kérnek belőle a méhészek A neonikotinoid alapú növényvédő szerek használata ellen viszont a méhészek tiltakoznak: megfigyeléseik szerint ugyanis a csávázószerrel kezelt repce és napraforgó jelentős méhpusztulást okozott. A hazai méhészek tavaly – részben az állományvesztés miatt is – 2014-hez képest 30 százalékkal kevesebb mézet tudtak begyűjteni és értékesíteni. – A tiltott neonikotinoid szerek miatti méhpusztulás nemcsak tavaly, de idén is komoly problémákat fog okozni a hazai méhészeknek – mondta el lapunknak dr. Tófalvi Melinda korondi bioméhész. A vándorlással is foglalkozó családi bioméhészetnek tavaly is voltak kellemetlen tapasztalatai: országszerte rengeteg a monokultúra, a vegyszerezett napraforgó- és repceparcellák sokasága miatt pedig a méhcsaládok vándoroltatása és a bio tanúsítvánnyal rendelkező méhészek dolga is egyre nehezebb. – Igyekszünk kerülni ezeket a növénykultúrákat. Emiatt a nikotinoidok állománypusztító hatását is kevésbé érezzük. Viszont bioméhészként, az állomány bizonyos százalékával, mi a varroa atkák terén fizetjük meg ennek az árát – ismerte el Tófalvi Melinda. Kerülik a repcét és a napraforgót Elmondta, biztos megoldás nincs: a méhészek Erdélyben is csak annyit tehetnek, hogy rovaraikkal a nagykultúrás repce- és napraforgómezőkről nem gyűjtenek. Ehelyett inkább a fajgazdag, természetes erdei méhlegelőket részesítik előnyben. – A bioméhészetben mindig az elkötelezettség az első rendű és a legfontosabb. Különösen a mai világban, amikor úgy nyomulnak a vegyszergyártók. Emiatt sokszor egyedül érzi magát az ember. A biotermelőknek ráadásul mind anyagilag, mind erkölcsileg eleve nehezebb dolga van – nemcsak a méhészetben, hanem más termelőtevékenység esetében is. A bioméhészet más tudást követel meg, noha hangoztatjuk, hogy valaha ez volt a természetes – jegyezte meg lapunknak a korondi méhész szakember. Domján Levente