Várhatóan 600-700 hektárral csökkennek idén a burgonyával beültetett parcellák Hargita megyében. A gazdák a pityókát egyelőre 5400 hektáron ültették el, ám a termelők beszámolója nyomán a szakigazgatóság 8300 hektárnál nem is számít többre. A fogyatkozás okai sokrétűek, a megoldási javaslatok pedig megszívlelendők. [caption id="attachment_27980" align="aligncenter" width="1000"] Eladó pityóka – hirdeti a kapu elé kiaggatott zsák. Vásárlóra várva, már csak a kistermelőknek van eladatlan burgonyája Fotó: Domján Levente[/caption] Nem jöttek be a termelők burgonyaértékesítési szá­mításai, ezért a tavalyi apa­dás után idén még kevesebb parcellát ültetnek be pityókával a Hargita megyei termelők. A 2015-ös 9 ezer hektárhoz képest a megyében alapkultúrának számító gumós növényt a gazdák ezúttal várhatóan csak 8300 hektáron termesztik – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a termelők beszámolói alapján készített prognózisából. – A csökkenés nem lesz jelentős mértékű, de úgy értékeljük, hogy a pityóka termőfelülete 600-700 hektárral ismét apadni fog. A burgonya ültetését a termelők nagyjából 5400 hektáron fejezték be a várt 8300 hektárból – erősítette meg lapunknak Török Jenő, a megyei szakigazgatóság vezetője. 80 baninál többre számítottak a gazdák Hozzátette, a gazdák annak ellenére is csalódottak, hogy a burgonyát tavaly ősz óta még mindig jobb, magasabb áron tudták értékesíteni, mint egy évvel korábban. A pityókáért tavaly ősszel és a téli hónapokban kínált kilónkénti 80 banis ár ugyanis kereken duplája a 2014 őszi 35-40 banis felvásárlási áraknak. – Nagyobb az ár, de nem annyival, mint amire számítottak. Tavaly szárazság volt, és akinek ennek ellenére is jó termése volt, az őszi 80 banis indulóárhoz képest még jobb árakban reménykedett. Sokan azt gondolták, végre idén letudhatják, fedezni tudják az előző két évben elszenvedett terméskiesésből, illetve a gyenge értékesítésből eredő veszteségeket. Ez viszont nem jött be, mert egyrészt az aszály miatt Románia szintjén se volt olyan nagy a terméskiesés, másrészt pedig Európa más, burgonyatermő országaiban is bőven lett pityóka. A Lengyelországból behozott árumennyiség pedig itthon is 80 bani körül plafonálta az értékesítési, felvásárlási árakat. Sőt, aki a készlete értékesítésével a téli hónapokban kivárt, mostanában már 70 baniért is adott el. Ez pedig a csírázási és a párolgási vesztességgel, illetve a tárolási és az ismételt átválogatási költséggel együtt a várt növekedés helyett még tovább csökkentette az eladható mennyiséget és a kilónkénti nyereséget is – fejtette ki lapunknak Török. Összehangolt értékesítésre van szükség A tavalyi készleteiket a Hargita megyei termelők nagy többségének ugyanakkor a szakigazgató szerint mára sikerült értékesítenie: eladatlan mennyiségekkel legfeljebb csak néhány kistermelő rendelkezhet. – Megváltoztak a felvásárlási szokások. A viszonteladók ma már nem járnak kis furgonokkal, házról házra eladó pityóka után érdeklődve. A burgonyát kamionszám vásárolják, és lehetőleg onnan, ahonnan a járművet helyben, egy-két óra leforgása alatt meg lehet rakodni. Akik ezt teljesíteni tudják, könnyebben eladják a burgonyájukat, akik nem, azok pedig évről évre egyre nehezebben. Sokan ezért mondanak le a krumpliról, illetve eladás helyett már csak 10-15 áras területeken, saját szükségletükre termesztenek. Ezért kellene a burgonyaértékesítést összehangolni, az eladásra szánt árut közös raktárba gyűjteni – hangsúlyozta Török Jenő. Domján Levente