borús égbolt
enyhe eső
Tőlünk függő játszmák
Illegális szerek fogyasztása miatt súlyos állapotban szállítottak kórházba több fiatalt egy hétvégi könnyűzenei fesztiválról, ketten közülük meghaltak – járta be a hazai sajtót a hír. A pszichoaktív szerek használata nem újdonság társadalmunkban, meglátásom szerint inkább csak a paletta szélesedett, és a könnyebb hozzáférhetőség okán használják – főként a fiatalabb korosztály, de nemcsak – aggasztóan sokan. Hajlamosak vagyunk azonban a függőséget okozó szerek tárházát csupán a droghasználatra korlátozni, holott a cigaretta, a kávé, az energiaitalok, az alkohol és a nyugtató tabletták is ide tartoznak többek között, legalábbis néhány összetevőjüket tekintve. Míg az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadottnak számít, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a függőség szempontjából ugyanarról a problémáról van szó. Az iskola melletti vegyesüzlet előtt energiaitalos dobozok a kézben, és nem felnőttkezekben, hanem általános iskolás gyermekek kezében. Egy nagy tömegeket vonzó eseményen apuka energiaitalt fogyaszt, s egyszer csak a karjában lévő másfél éves forma kislány kezébe nyomja. Amikor az anyuka kérdőn néz rá, mintegy magyarázatképpen mondja: két korty van benne, hadd igya meg! Az alkoholfogyasztás kapcsán pedig mindannyian tudjuk – még ha nem is beszélünk róla –, hogy egy bizonyos kor után egyenesen ciki, hogyha valaki „nem bírja az italt”, társaságban nem gurít le jó néhány pohárral. És ez a bizonyos életkor egyre alacsonyabb: az Országos Drogellenes Ügynökség adatai szerint a drogfogyasztás elkezdésének időpontja már 13 éves korra tehető. A problémát jelentősen bonyolítja, hogy a legtöbb szerhasználó nem egyfajta stimuláló szert fogyaszt, nagyon gyakori például az ecstasy tabletta energiaitallal való társítása – ugyancsak az említett ügynökség adatai és megfigyelései szerint. Természetesen nincs egyértelmű párhuzam az energiaital fogyasztása és a fajsúlyosabb tudatmódosító szerek használata között, a kisördög mégsem alszik: aki már próbálta külső ráhatással javítani a hangulatát, teljesítőképességét, elképzelhető, hogy egy idő után kevésnek érzi a használt „anyagot”, és erősítésképpen megtoldja egy másikkal.
Az Országos Drogellenes Ügynökség pszichológusa egyfajta magyarázattal is szolgál a felnövekvő generációk szerhasználatára: fiataljaink rendkívül érzékenyek, hiányzik a problémamegoldó képességük, és – látszatra – a könnyebb megoldást választják, elbújva a felelősség és a cselekvés elől. A felelősség súlya, tetszik, vagy nem, mindannyiunké: viselkedésünkkel, tetteinkkel, prevenciós munkával, szigorúbb törvénykezéssel és értő beszélgetésekkel talán tudunk tenni azért, hogy a fesztiválról, buliból épségben hazaérjenek fiataljaink. Nem a szerhasználat ellen kell harcolnunk, hanem olyan érzelmi biztonságot-jóllétet adni számukra, amelyben fel sem merül a nem vagyok elég (jó) érzése. De vajon mi birtokában vagyunk mindezeknek?
Boncina-Székely Szidónia
.jpg)