Április 11-én a vámügyi hatóságok munkatársai együtt a rendőrség és a csendőrség képviselőivel 10 rajtaütésszerű ellenőrzést végeztek a fővárosi Európa és Vörös Sárkány kereskedelmi központok területén tevékenykedő cégnél és magánszemélynél. Azok során felfedtek és visszatartottak elkobzás végett körülbelül 15 000 kozmetikai terméket (parfüm, kölnivíz, szemfesték stb.) és mintegy 30 000 ruházati árucikket, illetve lábbelit. Mindezen javak esetében fennáll annak az alapos gyanúja, hogy azok hamisított termékek, illetve csempészáruk. Amennyiben azok eladására sor került volna az eredeti javak értékszintjén, akkor körülbelül 2 millió euróról lehetne beszélni… [caption id="attachment_87180" align="aligncenter" width="1000"] Vizsgálódnak a vámosok...[/caption] A fenti szövegrészt a Vámügyi Vezérigazgatóság minapi közleményéből „ollóztuk ki”. Egyébként ilyen jellegű közleményeket viszonylag gyakran hoz nyilvánosságra a vámügy, a határrendészet, valamint a rendőrség is. Ennek nemigen lehet örvendeni, mert arról szerezhetünk tudomást, hogy már-már ellepték az országot a hamisított, valamint csempészett áruk. Amúgy a két áruféleség sokszor egybefonódik, s ez annak okán, hogy a hamisított áruk rendszerint csempészés, illetve a vámellenőrzés kijátszása útján kerül illegális forgalmazásra. Védett márkanevek azon a sportcipőn, vagy azon az öltönyön, de akár parfümön is olyan márkanevek, amelyek okán az az áru rendszerint jóval többe is kerül, és nem is „érhető el” bárki által. Nos, a hamisítás révén válnak úgymond hozzáférhetőbbeké azok a „neves” cipők vagy kozmetikumok. Románia esetében, amint már arra utaltunk, ez egy virágzó kereskedelem, és abban igen sokan „utaznak”, ki forgalmazói, árus minőségben, ki pedig vásárlóként. Egy civil szervezet felmérése szerint a hamisított áruk iránt a legnagyobb érdeklődést a 18–35 életév közti fiatalok tanúsítják, s ez egyrészt annak okán, mert olcsón juthatnak hozzá azokhoz, másrészt pedig annak okán, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kockázatnak is tehetik ki magukat. (Nem csupán jogi, anyagi szempontból, hanem esetenként az egészségük tekintetében is.) Megduplázódott… Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2018-as esztendei jelentése szerint a csempészés és a hamisított termékek éves viszonylatban 13 tevékenységi szektorban 1,64 milliárd eurós kárt okoztak, okozhattak, ami a közvetlen eladásoknak a 22,5%-át teszi ki, és közvetett értelemben 25 294 munkahely „elvesztését” is jelenti, jelentheti. A hamisított gyógyszerek 976 millió eurós veszteséget okoztak, a hamisított textiláruk 161 millió euróst, a telefonos kiegészítők 128 millió euróst, a kozmetikumok 94 millió euróst, a borok és az alkohol pedig 75 millió euróst. Egyébként nem csupán arról a veszteségről van szó, amit a hamisított áruk okoznak a védjegyet birtokoló cégeknek, hanem azon bevételekről, amelyektől az állami költségvetések esnek el, az adó- és az illetékfizetés „kikerülése” nyomán. Románia előkelő helyet foglal el a hamisított termékek forgalmazása tekintetében: az Európai Unió területén felfedett ilyen áruféleségeknek mintegy 10%-át Romániában foglalták le, ilyenképpen pedig országunk uniós viszonylatban a harmadik helyre került a hamisított árukkal való kereskedés terén. Állítólag az elmúlt esztendőben a hamisított árucikkek csempészésének a volumene megkétszereződött 2017-hez viszonyítva. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy tavaly csak a határrendészet 392 020 elektromos és elektronikus terméket, játékot és IT-felszerelést foglalt le, 144 427 ruházati árucikket, 121 166 pár cipőt és 30 019 kozmetikai terméket. Végeztek egy virtuális számítást is, a lefoglalt ruházati és kozmetikai árucikkek amennyiben eladásra kerültek volna, 23,4 millió lejes bevételt eredményezhettek volna. Érdemes megemlíteni másabb számadatokat is: 2018-ban a határrendészeti szervek csempészéssel és vámügyi csalással kapcsolatosan 1131 bűncselekményt állapítottak meg, s annak elkövetésével 400 személy ellen indult bűnügyi kivizsgálás, az elkobzott javak értéke 152,5 millió lej volt. Azok között 4,7 millió csomag cigaretta (41,5 millió lej értékben), 183,3 tonna dohány és 1,2 tonna pipadohány. A „dohányüzletben” 18 szervezett bűnözői csoport volt „érdekelt” (összesen 160 személy). Továbbá elkobzásra került közel 11 700 liter szesz, 16,6 kilogramm arany és ezüst ékszer. A fentebbi felsorolásokból is kiderül, hogy melyek a leginkább hamisított áruféleségek: az illetékes hatóságok szerint a csempészet, illetve a hamisított áruknak legnagyobb hányadát a cigarettaféleségek és szeszes italok tették ki. A hamisított áruk döntő többsége pedig Kínából, Indiából és Törökországból származott. Interneten „érkezik”… Szakértői vélemények szerint a hamisított márkajelzésű javak térhódításában meg van a maga szerepe az online kereskedelemnek is, amely volumene egyébként 2018-ban 37%-kal bővült a megelőző esztendeihez viszonyítva. Ez valószínűsíthető, mert viszonylag nehezebben ellenőrizhető az interneten megrendelt áru útvonala, származási helye, ugyanakkor szakértői vélemények szerint rendszerint az igen csábító, azaz nagyon alacsony ár is gyanút adhat a márkanév eredetiségét illetően is. Ugyanakkor a bűnüldöző szervek beazonosítottak igen bonyolult struktúrájú bűnszövetkezeteket, amelyek valóságos hálózattal rendelkeznek, s az „árusok” a piacokon, vásárokon, vasútállomásokon, tömegrendezvényeken próbálják rábírni a potenciális vásárlót „egy jó üzlet megkötésére”. A felvezetőben egyetlen friss példára hivatkoztunk. Nos, ebben az összefüggésben hadd említsük azt is meg, hogy a Vámügyi Vezérigazgatóságtól származó értesülések szerint az év elejétől április 1-ig közel 1,3 millió euró értékű hamisított áruféleséget koboztak el, s azok között volt közel 1 millió szál cigaretta is… Hecser Zoltán