Közel négy évvel ezelőtt jelent meg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló 2015/751-es rendelete. Az teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, hatályba lépését 2015. június 8-i, illetve december 9-i, továbbá 2016. június 9-i időponttal rendelték el. (Arról van szó, hogy a rendelet egyes előírásait különböző időpontoktól kellett alkalmazni. Országunk esetében a feltételes módot kell használnunk… Már-már érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon a hazai törvényhozás kivárt, lévén, hogy a szóban forgó rendelet csak a minap épült be a hazai jogszbályozásba: a Hi­va­ta­los Közlöny március 11-i számában jelent meg ama 2019/44-es törvény, amelyre egyébként a kormány nyújtott be a múlt esztendő októberében törvényjavaslatot, s amely révén az Európai Parlament és a Tanács 2015/751-es rendeletének a gyakorlatba ültetésére vonatkozóan állapítódtak meg egyes intézkedések. Jobbára technikai jellegű előírásokról van szó, amelyek nem sokat mondanak a banki tevékenységben, illetve ügyletekben kevésbé jártasok számára, még akkor sem, ha ügyfelei adott kereskedelmi banknak vagy bankoknak. Meg kell említenünk azt is, hogy a most megjelent és hatályba lépett törvény alkalmazása végett a Román Nemzeti Banknak lehetősége van szabályzókat kibocsátani. Ilyen körülmények között joggal kérdezhető: a közember számára milyen gyakorlati jelentősége van ennek a törvénynek? A választ körülményes lenne megfogalmazni, de a lényeg az, hogy mindazok számára, akik kártya alapú fizetési műveleteket eszközölnek, például bankkártyával fizetnek vagy különböző pénzügyi tranzakciót eszközölnek van jelentősége. Ebben a kontextusban utalhatunk arra is, hogy Európa-szerte az illetékes hatóságok a készpénzhasználat visszaszorítására törekedve előtérbe helyezik az elektronikus fizetési módok használatát, úgyszintén az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni közdelemben. Egyébként az Európai Parlament és a Tanács is számolt ezekkel a szempontokkal, elvárásokkal, amikor meghozta a rendeletét: „a belső piac hatékony működésének lehetővé tétele érdekében támogatni kell és meg kell könnyíteni az elektronikus fizetést… a készpénzben történő fizetés helyett a kártya alapú fizetési műveletek mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára előnyösek lehetnek, amennyiben a fizetésikártya-rendszerek használatának díjai gazdaságilag hatékony szinten állapítják meg és egyúttal elősegítik a tisztességes versenyt…”. Továbbá utalás van arra is, hogy a versenyjogi szabályoknak a bankközi jutalékokra való következetes alkalmazása mellett e jutalékok szabályozása hozzájárulna, illetve hozzá fog járulni a fogyasztókat terhelő tranzakciós költségek csökkenéséhez. Nos, az Európai Parlament és a Tanács ezen érvei ismeretében választ kaphatunk az előbb feltett „költői kérdésre” is. Egyébként a rendelet tételes előírásai között az is szerepel, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a betétikártya-műveletekre nem kérhetnek a művelet értékének 0,2%-át meghaladó műveletenként bankközi jutalékot. Mostantól ez a 0,2%-os arány országunk esetében is kötelező módon tiszteletben tartandó… A bankkártya térhódítása Egy az anyaországban nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány szerint Románia azon uniós országok közé tartozik, amelyek esetében a havi átlagos bankolási költségek a nettó jövedelemben százalékban kifejezve viszonylag alacsonyak. (Igaz, az ügyfelek tényleges havi pénzforgalmi költségeinek a kiszámításánál eltekintettek a pénzügyi tranzakciós illetékektől.) Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, megemlíthetjük, hogy országunkban „olcsóbb a bankolás”, mint Spanyolországban, Magyarországon vagy Portugáliában, de drágább, mint Lengyelországban vagy Dániában. A Román Nemzeti Bank által minap nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2018-as esztendőben hazánkfiai bankkártyával a kártyaleolvasók és az online fizetés révén 82,6 milliárd lej értékű ügyletet bonyolítottak le, ami 31%-os bővülést jelent a megelőző esztendőhöz viszonyítva. Amúgy az elmúlt négy esztendő során a bankkártya révén történő kifizetések megduplázódtak, ugyanezen időszak során a készpénzlehívás csak 48%-kal fokozódott. Mindennek ellenére a bankkártyás kifizetési tranzakciók értéke továbbra is kisebb, mint a készpénzlehívásé. Így például 2018 negyedik évnegyedében az előbbi 23,1 milliárd lej volt, az utóbbi értéke pedig 53,5 milliárd lej. A 2018-as esztendő szintjén a bankautomaták révén összesen 197,6 milliárd lejt hívtak le az ügyfelek, közel 2,5-szer annyit, mint a bankkártyák révén történt tranzakciók értéke. Hecser Zoltán