Többen, de kevesebbért?…
A hazai jogszabályozás már évek óta lehetővé tette a vendégmunkások foglalkoztatását. Igaz, bizonyos feltételeknek és kritériumoknak eleget kellett és kell tenni, illetve az Unión kívüli országokból érkezők esetében kormányhatározattal hagyták jóvá a kontingenseket. Amúgy a külföldiek rendszerére vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos jogszabályok az utóbbi 16 esztendő során sokszor módosultak és kiegészítődtek.
[caption id="attachment_79889" align="aligncenter" width="1000"] Vietnami vendégmunkás fővárosi építkezésen...[/caption]
Nem véletlenül használtuk az „utóbbi 16 esztendő” szintagmát, ugyanis akkor jelent meg a 2002/194-es, a külföldiek rendszerére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet. Azt utólag többször is módosították és kiegészítették, aminek okán 2008-ban újraközölték, de azt követően is módosították, többek között a 2011/157-es törvény révén. A szóban forgó sürgősségi kormányrendelet előírásaival összhangban jelent meg jó négy évvel ezelőtt a külföldiek munkába való besorolására és kihelyezésére vonatkozó 2014/25-ös kormányrendelet, amelyet utólag ugyancsak többször módosítottak és kiegészítettek, például a 2016/14-es törvény révén. Ezen utóbbi jogszabályozásnak az elmúlt időszakok során bizonyos értelemben fokozódott a jelentősége, s ez annak okán, hogy a gazdasági tevékenységek egyes szektoraiban hovatovább munkaerőhiány mutatkozott meg. Ennek is megvolt, megvan a maga magyarázata: 2007-től, az Unióhoz való csatlakozástól errefelé fokozódott a Romániából való kitelepedés, egyes ágazatok a szakmunkások tekintetében már-már elnéptelenedtek, de ugyanakkor a hazai szakképzés nem volt képes ráfelelni, illetve lépést tartani a munkaerőpiaci igényekkel, elvárásokkal. Nos, ilyen körülmények között egyes szektorokban fokozódott a munkáltatók érdeklődése a külföldi munkavállalók iránt. Ezt a tényállást támasztja alá az is, hogy a hivatalos adatok szerint csupán az idei esztendő első hét hónapja során több mint 4300 vendégmunkás érkezett Unión kívüli országokból, s úgy tudni, hogy azok összlétszáma július végén meghaladta a 17 000-et. Ilyen körülmények között a szóban forgó hónapban a Dăncilă-kormány rákényszerült arra, hogy a munkaerőpiacra befogadható kontingenst megduplázza 4000-ről 8000-re, az ideiglenesen kiküldöttekét pedig 1200-ról 5200-ra. (A „kiküldött” ez esetben azt jelenti, hogy egy adott országból átirányítják azt a személyt romániai munkálatok elvégzésére, illetve tevékenységekre.) Amúgy legtöbb vendégmunkást az építőiparban, valamint a vendéglátóiparban foglalkoztatnak.
Nagy kérdés a bérezés
Már jó ideje, hogy fenntartások, illetve kifogások merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a vendégmunkások bérezése amolyan sajátos feltételhez kötött: a hazai munkaadók arra kötelezettek, hogy számukra a romániai országos bruttó átlagbérnek (amely kvantuma jelenleg 4482 lej) megfelelő javadalmazást biztosítsanak. Ez egy amolyan pozitív diszkrimináció, s ez a bérszint részben elégedetlenséget okozott a munkavállalók, de a munkáltatók soraiban is. Ugyanakkor nem mindig bizonyult „hatékonynak” a költségek szempontjából és bérfeszültségeket is okozott. A bérfeszültséget, illetve a viszonylag jelentős bérkülönbségeket a munkaadók egy része is rosszallotta, helytelenítette. Most már minderről múlt időben kell beszélnünk egy minap megjelentetett jogszabály hatályba lépését követően: a Hivatalos Közlöny november 7-i számában jelent meg és november 9-től vált hatályossá ama 2018/247-es törvény, amely révén módosultak és kiegészültek a külföldiek romániai jogrendjére vonatkozó egyes jogszabályok. Egy igen terjedelmes törvényről van szó, amely révén többek között újólag módosították és kiegészítették a már említett 2002/194-es sürgősségi kormányrendeletet, illetve a 2014/25-ös kormányrendeletet. Jobbára technikai jellegű előírásokról van szó, s talán a leglényegesebbnek az tűnik, hogy a most hatályba lépett törvény feloldja a már említett bérfeszültséget, illetve eltünteti a bérkülönbséget: a múlt hét végétől elégséges, pontosabban az a törvényes, ha legalább 1162 lejes minimális nettó bérrel fizetik azt a vendégmunkást. Ezzel egyidejűleg felére csökkent azoknak az illetékeknek az értéke, amelyek a munkáltatókat terhelik az idegen munkaerő alkalmazása során. Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy a vendégmunkás esetében (is) a bérminimum a mindenkori országos garantált minimális bruttó bér. Ez a pillanatnyi helyzet, mert a törvény nem számol (talán nem is számolhatott) azzal, hogy meghozatalát követően nem sokkal majd hatályos lesz egy olyan munkatörvénykönyvi előírás, amely két különböző kvantumú minimálbér alkalmazását vezeti be. Hogy ez miként fog érvényesülni vagy egyáltalában érvényesülni fog a vendégmunkások esetében, az még a jövő zenéje…
Amúgy a törvényjavaslatot még június elején nyújtotta be a kormánypárt két honatyája, Nicolae Șerban és Diaconu Adrian Nicolae, s annak parlamenti megvitatása és elfogadása zökkenőmentesnek, operatívnak bizonyult (egyetlen ellenszavazatot jegyeztek), s október 17-én küldték meg az államelnöknek kihirdetés végett, amire november 5-én sor is került.
A piac dönt
A munkáltatók, a patronátusi érdekképviseletek egy része úgy látja, hogy a minimálbér amolyan kiterjesztése a vendégmunkásokra esetenként nem hoz magával gyökeres fordulatot. Így például az egyik legnagyobb hazai építkezési cég, a Construcții Erbașu Rt. ügyvezető tanácsának elnöke, Cristian Erbașu (aki egyébként az Építkezési Vállalkozások Patronátusi Föderációjának elnöke is) a minap kijelentette, hogy az építkezési szektorban valószínűleg meg fognak maradni a vendégmunkások jelenlegi bérszintjei, s ez vonatkozik az elkövetkező időszakok során érkezőkre is. Meglátása szerint az építkezésekben jobbára valamelyes szakképzettséggel és tapasztalattal rendelkező vendégmunkásokat foglalkoztatnak. Igaz, nem a legképzettebbeket, mert azok könnyűszerrel és magasabb bérért találnak munkát Japánban vagy egyes nyugat-európai országokban. Ilyen körülmények között pedig ő jóval a minimálbér szintje felett fogja megfizetni a cége által foglalkoztatott vietnami vendégmunkásokat. Azt is elismerte, hogy a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva jelenleg egy vendégmunkás 40%-kal nagyobb bérben részesül. Amúgy félhivatalos értesülések szerint a szóban forgó részvénytársaság, amely az ország egyik legtekintélyesebb építkezési cége az idén több száz vendégmunkást alkalmazott. A patronátusi föderációnál azt is hangoztatják, hogy az építőiparban az elkövetkező években előreláthatóan egyre több munkásra lesz szükség, s becsléseik szerint két éven belül, amennyiben nem kerül sor „feltöltésre”, a hiány 50-60 ezerre emelkedhet. Némileg másként látja az egyik nagy vendéglátóipari vállalkozó és érdekképviseleti csúcsvezető, Mohammad Murad, aki szerint jól jött ez a törvény, mert a vendéglátóiparban foglalkoztatott vendégmunkások jelentős hányada szakképzetlen munkát végez, s ilyen körülmények között az a több mint 4400 lejes bruttó bér túlzottnak minősíthető. Amúgy a Phoenicia szállodaláncot üzemeltető Murad a nyár folyamán közel 500 vietnami vendégmunkást foglalkoztatott jobbára konyhai kisegítőként, illetve szobalányi minőségben.
Hecser Zoltán