Több millió lejt áldoznának a Nagy-Küküllő egyik szakaszának fejlesztésére

Bemutatták azt a projekttervet, amely ötéves intervallumban célozza meg a Nagy-Küküllő Székelyudvarhelytől Héjjasfalváig tartó folyószakaszának megőrzési, fejlesztési és rehabilitálási munkálatait. A terv magában foglalja a veszélyeztetett fajok fokozott védelmét, az invazív fajok és a szennyezések visszaszorítását, valamint a Zeteváraljai víztározóból érkező hideg, a faunára negatív hatással levő vízmennyiség megfelelő kezelését is.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 5 perc
Több millió lejt áldoznának a Nagy-Küküllő egyik szakaszának fejlesztésére
Bár a területet és a projektet elvették tőlük, nem csüggednek Fotó: Pál Emil

A Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület 2017-ben nyert pályázatot a Nagy-Küküllő folyó Natura 2000-es szakasza és annak biodiverzitása teljes felügyeletére, megőrzésére és fejlesztésére, melynek ötéves tervezetét csütörtökön mutatták be. A folyó szóban forgó szakaszát 2011-ben sorolták a Natura 2000-es területek közé, melyek Románia egész területének 30 százalékát teszik ki. Mint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, a projekt során felügyelt terület mérete 462 hektár, amely Nagygalambfalva körzetének kivételével Székelyudvarhelytől Héjjasfalváig tart.

Mint kiderült, a terület több szakaszon is határos mezőgazdasági területekkel, érintve tizenkét település területét.

– Két pályázatot adtunk be a Nagy Infrastruktúra Operatív Programba (POIM), az egyik a folyószakaszt érinti, a másik a nagygalambfalvi erdő 7000 hektáros területét, azt viszont nem mi nyertük meg, hanem egy román vállalat – avatott be Mărmureanu Bíró Leonárd, a vadászegyesület igazgatója, rámutatva, hogy a nagygalambfalvi szakasz ennek okán esik ki a projekt hatásköréből. Mărmureanu kiemelte, hogy bár kritérium volt, és a legtöbb pontot az a pályázó nyerte meg, amelyiknek a székhelye közel van a területhez, mégis egy Arges megyei cég nyert ellenük. 

Az egyesület elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a projekt átkerült a Természetvédelmi Ügynökség hatáskörébe, kétséges, hogy mint egyesület részt vehetnek-e az általuk pályázott és megnyert projektben.

– 2015-ben írtuk alá a Nagy-Küküllő ezen szakaszára a gyámsági szerződést, viszont 2018-ban egy kormányrendelettel minden projektet és területet áttettek a Természetvédelmi Ügynökség ügykezelésébe, így a többéves munka után, amit mi elvégeztünk, ők aratják le a babérokat – fakadt ki az igazgató, hozzátéve, hogy az említett ügynökségnek nincs elég kapacitása elvégezni a projekttervezetben összefoglalt munkát.

– A hatékony felügyelet elvégzésére öt természetvédelmi őrt képeztünk ki önerőből, megvannak, hogy kik tölthetnék be ezeket a szerepeket – így Mărmureanu, aki szerint még van esély a közös munkára, ha az egyesülete partnerségre tud lépni a Természetvédelmi Ügynökséggel.

Mint az eseményen elhangzott, a menedzsmentterv anyagi oldalát tekintve, a legnagyobb összeget az őrzésre és az állapotfelmérésre kell fordítani, mivel mindennap ellenőrizni kell, hogy az emberek betartják-e a hatályos rendelkezéseket.

– A projektnek az is szerves része, hogy hatni kell az emberekre, be kell mutatni nekik a flórát és a faunát, hogy tudják, mit veszítünk el azzal, ha károsítjuk ezt az élőhelyet – említette meg az igazgató, megjegyezve, hogy a szennyezés forrása elsősorban a felnőttektől ered, ezért az iskolai előadások hatása elhanyagolható, ha a gyerek más példát lát otthon.

A projektbe többek közt beletartozik tizenhat invazív növényfaj kiszorítása a területről és olyan invazív halfajok túlszaporodásának megfékezése, mint a kárász. Ezenkívül több veszélyeztetett állatfaj védelmét is tartalmazza a projekt, ide tartozik számos hal- és denevérfaj, a sárgahasú unka és a vidra is. Mărmureanu szerint a menedzsmenttervbe a zetelaki víztározóból kiáramló hideg víz problémájának megoldását is belefoglalták, csak erre a projektre 400 ezer lejt áldoznának a keretösszegből.

– A hideg víz áramlásának megfékezésére azért van szükség, hogy a halak szaporulatában a peték és apró ivadékok leforrázásával ne okozzon károkat – jegyezte meg.

Az elnök végül azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy az első és legfontosabb, hogy az 5,5 millió lejes keretösszeget teljes mértékben a folyó felügyeletére fordítsák, az, hogy ezt melyik intézmény vagy egyesület fogja végezni, másodlagos.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!