A Hargita megyei őszi gabona vetésterületek harmada – azaz mintegy 3-4 ezer hektár – sínylette meg a januári fagyokat, hótakaró nélkül érkezett hirtelen lehűlést. A legkritikusabb napokon a hőmérő higanyszála a mínusz húsz fokot is elérte: az akkor keletkezett fagykárt pedig immár az őszi árpa és az őszi búza elsárgult, megfeketedett levelei is egyértelműen jelzik. Kitárcsázás, rávetés vagy feléledés, újrasarjadás? Április előtt nem mernek ítéletet mondani a szakemberek. [caption id="attachment_22688" align="aligncenter" width="1000"] Sárga mezővé vált az ősszel elvetett búza. A növényzet megújulásában bíznak a szakemberek Fotó: Domján Levente[/caption] Elsárgult, vörössé vagy pedig fekete színűvé változott vetések jelzik a januári, hó nélküli fagyos napok terméskárosító hatásait. A lapunknak nyilatkozó agrárszakemberek az őszi árpa esetében százszázalékos, míg az őszi búza esetében eltérő nagyságú fagykárokról számoltak be. A búza esetében a fagy nyomán keletkezett terméskiesés mértékét a fajtaválasztás, a vetés időpontja és a kikelt növényzet bokrosodása, fejlettségi állapota, illetve a gyökérzet fagykitettségét meghatározó vetésmélység is jelentősen befolyásolta – tudtuk meg. Az őszi vetések harmadával lesz baj – A gond alapjában az, hogy a januári fagy szárazon, hó nélkül érkezett. Sok parcellán látszik, hogy a növényzet megsárgult. Akik az őszi árpával próbálkoztak, azok Csíkban biztosan rosszul jártak. Az árpával nagy gondok lesznek, a búzánál pedig a fagykár mértéke attól is függ, hogy a nagy hideg milyen fejlettségi és edzettségi állapotban érte a vetést – értékelte lapunknak Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A szakember elmondta, a hótakaró nyújtotta védelem nagyon sokat számított: Kovászna és Brassó megyében például az őszi búzában – az idejében érkezett hótakarónak köszönhetően – a mínusz húsz foknál erőteljesebb lehűlés sem okozott akkora károkat, mint például Csík és Gyergyó térségében. – A fagy ugyan leperzselte a növényzetet. Ez sok parcellán látszik, de ettől még a búzavetések állapotát pontosan megítélni nem lehet. Ránézésre az őszi vetések harmadával lesz gond. Szokatlan módon leginkább azokkal, amelyeket korán vetettek és jobban fejlődtek – tette hozzá Török. Kifejtette, a gabonában keletkezett fagykárt pontosan azért sem lehet felmérni, mert nem tudni, a hideg hatására csak a növények levélzete, vagy a gyökérzet és a növekedési csúcs, a bokrosodási pont alatti szárrész is kifagyott. Ha utóbbi kettő a hideg miatt nem sérült, akkor még esély van az újrasarjadásra. Szárhegy, Kozmás: korai még ítéletet mondani A nagyobb levélzetű, az ősz korai szakaszában, emiatt erőteljesebben fejlődött búzavetésekben tapasztalt nagyobb fagykárt Horváth Miklós, a gyergyószárhegyi Bástya Társas ügyvezetője is. A mezőgazdasági társulás idén 450 hektáron termeszt őszi búzát, és mivel nem vetették korán, az első terepszemléik alapján a kenyérnekvalót tavasszal nem kell újravetni. Horváth pontosan fel is jegyezte: az őszi búzának szánt területeken a vetési munkákat október 2. és 28. között végezték. A szárhegyi agrárszakember szerint a fagykár-veszély a jelenlegi enyhe időjárás ellenére sem múlt el: amennyiben ugyanis a visszatérő fagy a korábbi száraz helyett a mostani nedves, de hótakaró nélküli állapotban éri a búzavetéseket, abból még – a gyökérzetet is károsítva – nagyobb gondok lehetnek. Fajtafüggően mutatkozik az őszibúza-vetésekben keletkezett fagykár Vitos László, a csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás igazgatója szerint is. – Egyes búzafajták ránézésre kifagytak, teljesen elsárgultak, mások – például a tritikálé – zöldebben megmaradtak. Én úgy látom, az erdélyi, tordai fajták jobban bírták a fagyot, míg a magyarországi fajtákkal több gond lesz. De ez még korai, ezt most még száz százalékban megítélni nem lehet. Az őszi árpa viszont kiment, ez biztos. Nagy a gyanúm, tavasszal újra kell vetni – mondta el érdeklődésünkre a kozmási agronómus. A Nyerges Mezőgazdasági Társulás egyébként ősszel 120 hektáron vetett kalászosokat, ám a rávetésről, illetve egyes parcellák kitárcsázásáról és újravetéséről csak később döntenek. Ha szükségessé válik, akkor vetőmagnak majd a tavaszbúza, tavaszi árpa és a zab fajtái közül választanak. Regenerálás nitrogén tartalmú műtrágyával A mezőgazdaságban eltöltött évtizedei legfurcsább teleként jellemzi az ideit Keresztes Venczel, a csíkszentmártoni Burgabotek igazgatója. A „furcsa” kifejezést az agrárszakember főleg a hó­nél­küliségre, valamint a gyorsan változó, +10 és –20 Celsius-fok között hullámzó hőmérsékleti értékekre érti. – Nem is emlékszem, hogy valamikor is olyan téli körülmények lettek volna, hogy főleg a korán vetett őszi búzákat lesárgítsa. Az persze egy dolog, hogy a gazdag, dús növényzet lesárgul, attól még a búza gyökérzete, ha épen marad és nem fagy meg, a növény elméletileg még kihajthat. A gyökérzet márpedig még zöld – mondta el a növényzet kiújulásában reménykedve az alcsíki szakember. Elárulta, az ősszel kétszáz hektáron földbe került búzafajták közül a hideg leginkább a magyarországi, ezen belül is a martonvásári fajtákat viselte meg, míg a később vetett erdélyi fajtákon nem annyira látszik a sárgulás. – Az idő áprilisig megmondja, mi történik az őszi búzával. Első ránézésre a 200 hektáros vetésterületünk 30 százalékán van veszélyben a termés – jegyezte meg a Burgabotek vezetője. Az agrármérnök amúgy azt sem zárja ki, hogy a jelenleg fagyott földfelszínre kiszórt nitrogén tartalmú műtrágyák – olvadás után – serkenteni tudnák az ép gyökérzetű, de elsárgult levelű búzavetéseket. A területre kiszórt műtrágya amúgy Keresztes szerint akkor sem veszne kárba, ha az ősszel elvetett kalászosokat tavasszal mégis ki kellene tárcsázni: a talajba került, hektáronként javasolt száz kiló hatóanyag ez esetben starter trágyaként szolgálná az újonnan vetett növények fejlődését. Domján Levente