A közpénzügyi minisztérium hivatalos honlapján január 28-án hozták nyilvánosságra az általános konszolidált költségvetés 2018-as esztendei végrehajtására vonatkozó helyzetjelentést. Bizonyos értelemben egy gyorsjelentésről beszélhetünk, ugyanis a végleges adatokra várni kell, például a GDP alakulására vonatkozóakra, amelyeket majd az Országos Statisztikai Intézet fog közölni. A hétfőn közölt számadatok egyike-másikát a 11 hónapos helyzetjelentés ismeretében meglepőnek tartottuk és tartjuk továbbra is… Talán azzal kellene kezdenünk, hogy a pénzügyminisztériumi helyzetjelentés szerint sikerült a Maastrichti Szerződésben rögzített felső határt tiszteletben tartani, azaz a GDP-arányos költségvetési hiány 3% alatt maradt. A pénzügyminisztérium szerint 2018-ban 27,3 milliárd lejre csökkent az általános konszolidált költségvetés hiánya, ami a GDP 2,88%-át teszi ki, míg az előirányzat 2,97%-kal számolt. A költségvetési bevételek elérték a 295,1 milliárd lejt, ami GDP-nek 31,1%-át teszi ki, míg ez az arány 2017-ben 29,4% volt. A bevételek növekedési aránya a megelőző évhez viszonyítva névleges értéken 12,7%-os volt. Az inkasszó tekintetében a legiramosabb gyarapodást a társadalombiztosítási hozzájárulások terén jegyezték, 36,8%-ost. Ez kizárólag annak köszönhető, hogy 2018. január 1-jétől a munkáltatók által fizetett hozzájárulásokat átterhelték a munkavállalókra. Amúgy majd minden illeték és adónem esetében növekedtek a költségvetési bevételek, kivételt képezve a bérekre és a személyi jövedelemre kivetett adó, amelyből 24,8%-kal kevesebb folyt be, lévén hogy január 1-jétől a jövedelmi adókulcs kvótáját 16%-ról 10%-ra mérsékelték. Megugrottak a személyzeti költségek Az általános konszolidált költségvetés kiadásai a megelőző esztendőhöz viszonyítva 16,8%-kal növekedtek, azaz valamivel szerényebb arányban, mint a bevételeké (abszolút számban kifejezve a kiadások összértéke egyébként 322,4 milliárd lej volt). Azon belül viszont szinte ugrásszerűen megnövekedtek a személyzeti kiadások, amelyek 2017-hez viszonyítva 23,7%-kal voltak nagyobbak. Ez a közszférai intézményrendszer egyes szegmenseiben bekövetkezett béremeléseknek tudható be, úgy, ahogy azt előírta a 2017/153-as kerettörvény. A 2,88%-os GDP-arányos költ­ségvetési hiány kapcsán egyes közpénzügyi elemzők, valamint a liberális párt egyes szakpolitikusai fenntartásokat fogalmaztak meg, azt hangoztatva, hogy a bevételi oldalon némi „feltúrbózás” történt, nevezetesen az operacionális programokat megillető, az Európai Uniótól kapott összegek tekintetében. Valóban akadt furcsállnivaló: a 11 havi költségvetés-végrehajtási helyzetjelentésben a szóban forgó pozíciónál még csak 7,7 millió lej szerepelt, az éves helyzetjelentésben viszont már több mint 3,8 milliárd lej. (Igaz, e megemelkedett összegre vonatkozóan a jelentésben van egy pontosítás, miszerint abba belefoglaltattak a területi-közigazgatási egységek által visszatérített összegek is, megfelelően a 2018/30-as sürgősségi kormányrendelet előírásainak.) Decemberi „meglepetések Összehasonlítva a 11 hónapra vonatkozó pénzügyminisztériumi helyzetjelentést a 2018-as évre vonatkozóval, furcsállandó, meglepetésszámba is mehető számada­tokkal, jelenségekkel szembesülhetünk. Így például november végén a területi-közigazgatási egységek központosított költségvetésének egyenlege plusz 162,2 millió lej volt, az éves jelentésben viszont közel 2,7 milliárd lejes deficit „jelentkezett”. A társadalombiztosítási költségvetés esetében a 11 havi helyzetjelentésben még 972 millió lejes deficittel szembesülhettünk, az éves mérlegben mintegy 241 millió lejes többlet van feltüntetve. Az Országos Egészségbiztosítási Egységes Alap az év első 11 hónapját közel 400 millió lejes deficittel zárta, de az éves helyzetjelentésben már 797 millió lejes többlet „jelentkezik”. Más: az esztendő első 11 hónapja során a nyereségadóból havi átlagban 1,3 milliárd lej folyt be a költségvetésbe, az év utolsó hónapjában viszont csak 0,8 milliárd lej; 11 hónap viszonylatában a bér és jövedelemadóból havi átlagban 1,8 milliárd lej folyt be a költségvetésbe, decemberben viszont meglepetésszerűen 2,5 milliárd lej; decemberig havi átlagban a személyzeti kiadások kvantuma 7,1 milliárd lej volt, az év utolsó hónapjában viszont az megugrott 9,8 milliárd lejre.