Még júniusban hallani lehetett arról, hogy a kormány amolyan adósságamnesztiát tervezget, s annak révén állítólag „helyzetbe kívánta hozni” a különböző költségvetéssel szemben tetemes adósságokat felhalmozó állami cégeket. Közben az is kiderült, hogy egy ilyen jellegű szándék gyakorlatba ültetése diszkriminatívnak bizonyulhat, ami pedig lépésre késztetheti az Európai Bizottságot is. Hosszas elemzések, mérlegelések után július utolsó napján sikerült dűlőre vinnie a dolgokat, azaz elfogadnia egy kormányrendeletet, amelyben viszont nem szerepel az „adóamnesztia” kifejezés. A kormány július 31-i ülését felvezető expozéjában Viorica Dăncilă kormányfő utalt arra is, hogy elfogadásra kerül a fiskális könnyítésekre vonatkozó intézkedési csomag, amely arra hivatott, hogy bátorítsa az adófizetőket a költségvetési kötelezettségeik befizetésére. „Az intézkedések diszkriminálás nélkül alkalmazandóak a magánszemélyekre, az állami és a privát cégekre, a nem kormányzati szervezetekre, a közintézményekre és a területi-közigazgatási egységekre vonatkozóan. A következő szinteket tartottuk szem előtt: az állami, a magán és a vegyes tőkéjű cégek, azok, amelyek az elmúlt év végéig 1 millió lejt meghaladó költségvetési hátralékos kötelezettségeket halmoztak fel, egy átrendezési terv alapján haszonélvezői lehetnek egy egész sor fiskális könnyítésnek, ami lehetővé teszi azok életképességének a fenntartását és részvételét a gazdasági körforgásban. Azok a cégek, amelyek adósságai az elmúlt év végén nem haladták meg az 1 millió lejt, amennyiben november 30-ig befizetik a költségvetési alapkötelezettségeiket, mentesülni fognak a büntető- és a késedelmi kamatok befizetése alól. A magánszemélyek és a jogi személyiség nélküli entitások esetében amennyiben november 30-ig befizetődnek az alapkötelezettségek, függetlenül azok volumenétől, megsemmisítődnek a büntető- és a késedelmi kamatok. Az intézkedést alkalmazhatják másabb hatóságok vagy közintézmények, azok, amelyek költségvetési kötelezettségeket ügykezelnek, valamint a területi-közigazgatási egységek is azon adófizetők esetében, amelyeket ők ügykezelnek. Úgyszintén azok a területi-közigazgatási egységek, amelyeknek tartozásaik vannak az állami költségvetéssel szemben, hasonló könnyítéseknek lesznek a haszonélvezői, már amennyiben befizetik kötelezettségeiket november 30-ig” – így a kormányfő. A kormányülést követően az azon elfogadott jogszabállyal kapcsolatosan sajtótájékoztatót tartott Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is. A tárcavezető többek között hangsúlyozta, hogy egy pénzügyi átrendezési/átütemezési mechanizmusról van szó. Az pedig egy olyan csomag része, amely több intézkedést is tartalmaz a gazdasági környezet számára. „Nem fiskális amnesztia, mint sajnos azt elnevezték a közbeszédben… Meg kell jegyeznem, hogy erre az intézkedésre nem az állami költségvetés alapjainak a hiányában kerül sor. Nem ez az ok. A kezdeményezés már megtörtént, és a mai napon a kormány által is jóváhagyódott, egy, az üzleti környezettel folytatott dialógus nyomán, sőt a nemzetközi struktúrákkal, köztük a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások nyomán” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Egyes értesülések szerint a fiskális könnyítések 312 ezer adóalanyt érintenek, s azok együttes adótartozásai összege meghaladja a 33 milliárd lejt. Amúgy Teodorovici is utalt néhány számadatra, ő 28 500 magántőkéjű céget, 23 000 magánszemélyt és több mint 1100 intézményt és területi-közigazgatási egységet emlegetett. Akárcsak azt, hogy az elfogadott jogszabály nyomán ebben az esztendőben a költségvetés 2,4 milliárd lejt fog inkasszálni. Másképp látják a dolgokat egyes érdekképviseletek és szakértők, így például Florin Jianu, a kis- és középvállalkozások országos tanácsának (CNIPMR) elnöke azt nyilatkozta, hogy az intézkedések elsősorban történelmi adósságokat felhalmozó állami cégeket hivatott támogatni és nem a teljes gazdaságot. Mások szerint a kormánynak meg lettek volna az eszközei a felhalmozott adósságok behajtására, s ez az amnesztia „ízű” jogszabály azt az érzést keltheti a korrekt adófizetőkben, hogy a fiskális kötelezettségek határidőre való be nem fizetése akár egy finanszírozási stratégiai is lehet. Megjelent… Az említett kormányülésen elfogadott jogszabály a Hivatalos Közlöny augusztus 5-i, hétfői számában jelent meg és holnaptól lépik hatályba. A 2019/6-os kormányrendeletről van szó, amely egyes fiskális könnyítések bevezetésére vonatkoznak. Egy terjedelmes jogszabályról van szó, amely 3 fejezetet és 37 szakaszt ölel fel, s amely tényleges gyakorlatba ültetésére még várni kell. Mondjuk ezt annak okán, mert az első fejezetben szereplő, a 2018. december 31-ig 1 millió lejt meghaladó költségvetési hátralékos kötelezettségek átütemezésére vonatkozó egyes intézkedések alkalmazási eljárását pénzügyminiszteri rendelettel kell jóváhagyni legkésőbb augusztus 23-ig. Továbbá a 2-es fejezetben szereplő, a járulékos kötelezettségek megsemmisítésére vonatkozó egyes intézkedések alkalmazási eljárását ugyancsak pénzügyminiszteri rendelettel kell jóváhagyni szeptember 7-ig. Ugyancsak eddig az időpontig kell jóváhagyni a másabb intézmények és közhatóságok vezetőinek az alkalmazási eljárást a pénzügyminisztérium egyetértésével. (Azokról az intézményekről és közhatóságokról van szó, amelyek bizonyos költségvetési kötelezettségeket ügykezelnek.) Addig is, míg megjelennek az alkalmazási eljárásra vonatkozó rendeletek, az átütemezésben érintettek/érdekeltek illetékeseinek van, amit tanulmányozniuk és megrágniuk, mert amint már arra utaltunk, igen terjedelmes a kormányrendelet, amelynek előírásai egyébként jobbára technikai jellegűek. Menetrend Azon adófizetőknek, amelyek adósságai meghaladják az 1 millió lejt, rövid időn belül meg kell hozniuk a maguk döntését a saját helyzetükre vonatkozóan, ezt olyan értelemben, hogy a költségvetési tartozások átütemezése egyben a cég átszervezését, átrendezését is jelentse. Ezt jelezniük kell majd a területileg illetékes adóhatóságnak, mármint a szándékot, és egy független szakértőhöz kell fordulni az átütemezési terv kidolgozása végett, amely egyébként hasonló a fizetésképtelenségi eljárás keretében kimunkálandó reorganizációs tervhez. Ezt a tervet az ANAF szervei felügyelik. Az átütemezés egy vagy több intézkedést képezhet: a költségvetési kötelezettségek időrendi átütemezése; a költségvetési kötelezettségek részvényekké való konvertálása a fiskális eljárási törvénykönyv szabályozta feltételek közepette; az adós egyes aktívumainak átruházása a költségvetési kötelezettségek fejében, megfelelően a fiskális törvénykönyv által előírt eljárásoknak; adott feltételek közepette a költségvetési alaptartozások 30%-os, 40%-os vagy 50%-os megsemmisítése adott feltételek közepette. A hátralékos költségvetési kötelezettségek befizetésére vonatkozóan is megállapítódnak feltételek: az adós az átütemezés első évében be kell fizesse a 2019-ben esedékes költségvetési kötelezettségeit; a második évben mindazon költségvetési kötelezettségeknek 10%-os kvantumát be kell fizetni, amelyek könnyítés tárgyát képezték; a harmadik esztendőben és a könnyítés finalizálásáig az adósnak be kell fizetnie a könnyítés tárgyát képező költségvetési kötelezettségek többi részét, arányosan azon évekkel, amelyekre nyújtották a könnyítést; a költségvetési hátralékos kötelezettségek időrendi felbontású befizetése legfeljebb hét éven belül és a 2019-es évi folyó kötelezettségek befizetése. Egy másik intézkedés az 1 millió lejnél kisebb értékű adósságok esetében a járulékos kötelezettségek megsemmisítésére vonatkozik vagy az 1 millió lejt meghaladóak esetében, amikor nem lehetséges az átrendezés (lévén, hogy már létezik egy átütemezés, reorganizáció, fizetésképtelenségi eljárás), amennyiben a költségvetési alapkötelezettségek befizetődnek december 15-ig. Az 1 millió lej alatti tartozást jegyző adófizetők esetében a járulékos kötelezettségek megsemmisítésére a következő feltételek közepette kerül sor: a 2018. december 31-én jegyzett költségvetési hátralékos alaptartozások befizetése 2019. december 15-ig; a járulékos kötelezettségek megsemmisítésére vonatkozó kérés benyújtásának időpontjáig befizetendőek 2019. január 1. és 2019. december 15. között esedékes költségvetési alapkötelezettségek; a kérés benyújtásának időpontjáig leadandó az összes fiskális nyilatkozat; 2019. december 15-ig be kell nyújtani a járulékos kötelezettségek megsemmisítésére vonatkozó kérést. A fentebb vázoltakkal távolról sem merítettük ki a minap megjelent kormányrendelet tartalmát, már csak azért sem, mert az részletesen kitér az átütemezés különböző vetületeire, s mint ilyen, iránytűt ad az érintettek kezébe. Ugyanakkor újólag nyomatékolnunk kell, hogy az alkalmazási eljárások tekintetében a mérvadók majd a miniszteri rendeletek lesznek. Továbbá hangsúlyozni kell azt is, hogy vannak olyan közbeeső határidők (például szeptember 30.) a költségvetési kötelezettségek átütemezésére vonatkozó szándék hivatalos közlése tekintetében, amelyek nem sok időt adnak a habozásra, a mérlegelésre, a tétovázásra. Megemlíthetjük azt is, hogy a kormányrendelet szövegében többször is utalás van a fiskális eljárási törvénykönyvre, éppen ezért nem árt azt is újólag kézbe venni, mielőtt megszületne az érintett cég vagy személy szándéka, illetve döntése az átütemezés/átrendezés tekintetében. Hecser Zoltán