Már hónapokkal ezelőtt hallani lehetett arról, hogy a közpénzügyi minisztérium, illetve a kormány az Adótörvénykönyv és az Adóeljárási Törvénykönyv nagyszabású módosítására és kiegészítésére készül. Sőt, bizonyos értesülések ki is szivárogtak, többek között a tervezett, illetve kidolgozás alatt álló módosítások egy része nyilvánosságra került. A kiszivárogtatást magára vállaló Gabriel Biriş államtitkárnak távoznia kellett, lévén, hogy éles vita alakult ki és rákényszerült (vagy rákényszerítették?) lemondása benyújtására. November elején a pénzügyminiszter nyilatkozott a sajtónak, s abban a nyilatkozatában utalt a majdani sürgősségi kormányrendelet egyes lehetséges előírásaira is. A november 16-án megtartott kormányülés napirendjén szerepelt a már említett két törvénykönyvvel kapcsolatos sürgősségi kormányrendelet-tervezet. Azt el is fogadták, de igen érdekes a jogszabály megnevezése: egyes jogszabályok módosítása és kiegészítése a pénzügy és az adózás területén. Valamilyen okból kifolyólag késlekedtek a szóban forgó jogszabálynak a megjelentetésével, illetve hatályba léptetésével, lévén, hogy azt csak a Hivatalos Közlöny december 6-i számában közölték. A 2016/84-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. Annak megindokolásában hetet-havat összehordtak, sok mindenre hivatkoztak, például arra, hogy a visszaforgatott nyereség adómentessé tételére vonatkozó előírás hatályosságát meg kell hosszabbítani, vagy arra, hogy Romániában is be kell vezetni ama uniós direktívát, amely értelmében a farmerek, a mezőgazdászok esetében is bevezethető legyen az áfarendszer. Ez utóbbi esetében arról van szó, hogy a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelem után adófizetők kérésükre bekerülhetnek az áfa hatósugarába, s esetükben egy, a maga nemében különleges áfarendszerről van szó. Ami az Adótörvénykönyvet illeti, valóban sok módosításra és kiegészítésre került sor, szám szerint 41 ilyen jellegű „tétel” szerepel a minap megjelent sürgősségi kormányrendeletben. Azok közül vannak olyanok, amelyek máris hatályba léptek, de a leglényegesebb előírások (például az áfarendszerrel kapcsolatosak) csak 2017. január 1-től válnak hatályossá. Egyébként a jogszabály áttanulmányozásából az is kikövetkeztethető, hogy szükséges lesz az alkalmazási normákat jóváhagyó 2016/1-es kormányhatározat újólagos módosítása és kiegészítése is. „Élelmes” megoldás Az Adótörvénykönyv módosításával és kiegészítésével kapcsolatos előírások jobbára technikai jellegűek, s azok jobbára a szakmabelieket, a számviteli szakembereket érdekelheti, bár a kihatás tekintetében tulajdonképpen az adófizetőkről, illetve az áfafizetőkről van szó. Találtunk viszont olyan új szövegeket is, amelyekből azt olvastuk ki, hogy valami hátsó gondolata is lehetett a kormánynak. Lássuk, miről is van szó. Az Adótörvénykönyvnek több szakasza is (a 146-os, a 147-es, a 168-as, a 190-es, a 191-es stb.) rendelkezik a bérből származó jövedelmek esetében kiszámítandó, visszatartandó és befizetendő különböző társadalombiztosítási és más hozzájárulásokról. Nos, azokban fellelni rendelkezéseket arra vonatkozóan is, hogy amikor végleges és jogerős bírósági ítéletek nyomán kerül sor bérek, vagy bérkülönbözetek kifizetésére. Miként is kell eljárni? A mostani kormányrendelet mindezen szakaszokat kiegészítette azzal is, hogy az eddig hatályos, szóban forgó előírások alkalmazandóak akkor is, amikor jogszabályok értelmében a megelőző időszakokra vonatkozóan kerül sor bérek, vagy bérkülönbözetek kifizetésére. Meglepő e szövegrész beleszövése a jogszabályba, hisz akár arra is következtethetnénk, hogy előfordulhat olyan törvények meghozatala, amelyeknek visszamenőleges hatályuk lenne. Ez viszont a hazai jogalkotás értelmében nem lehetséges. A csütörtöki kormányülésen elfogadott egyik kormányhatározat hozzásegített ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó: egy tisztázó jellegű kormányhatározatot fogadtak el a tanügyiek bérkiigazítására vonatkozó 2016/20-as sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan, s annak értelmében azon tanügyi szakszemélyzet esetében, akiknek bére augusztus 1-től kisebb lett, mint júliusban, lehetséges lesz a dolgok oly módon történő rendezése, hogy augusztustól errefele ne legyen kisebb a bérük, mint a júliusi. Joggal feltételezhetjük, hogy ennek az utólagos kormányhatározatnak a meghozatala állt a kormányrendelet már említett szakaszainak a kiegészítésében, azaz már novemberben tudták, hogy rendezni kell az említett bérezési kényes ügyet. Annak idején, pontosabban az év elején elégedetlenséget és vitát váltott ki az Adótörvénykönyvnek, illetve az alkalmazási normákat jóváhagyó kormányhatározatnak egyes különleges jogállású személyek terület-, épület- és járműadó-mentességre vonatkozó félreérthető előírásai. (Például azokról van szó, akik az 1990/118-as törvényrendelet hatálya alá esnek.) Ezt megpróbálták rendezni a májusban megjelent 2016/112-es törvény révén. Törvény, majd később a szeptemberben megjelent 2016/46-os sürgősségi kormányrendelet révén. Most ismét módosították a szóban forgó előírásokat. Így például az adómentességet kiterjesztve a súlyos vagy hangsúlyozott fogyatékkal élő, valamint az I-es fokú rokkantsági fokozatba besorolt személyekre, valamint a hasonló helyzetben lévő kiskorúak törvényes képviselőire is. Tulajdonjog megszűnt, az adó maradt Ha már a helyi adókról esett szó, akkor utalnunk kell arra a beadványra is, amelyet a múlt hét elején juttatott el az alkotmánybírósághoz a nép ügyvédje. A szóban forgó beadványban alkotmányossági aggályokat fogalmaz meg annak kapcsán, hogy az Adótörvénykönyvnek a helyi adókra vonatkozó előírásai között szerepel az is, hogy a terület-, az épületadót és a járműadót a következő esztendőre vonatkozóan azon személynek kell befizetnie, akinek a tulajdonában voltak a szóban forgó javak a megelőző esztendő végén, azaz december 31-én. Ez az előírás azt jelenti, hogy olyan adót kell befizessenek esetenként az adófizetők, amelyek olyan javak után fizetendőek, amelyek időközben kikerültek az ő tulajdonukból. Ilyenképpen pedig sérülhet a priváttulajdon garantálása. Lévén, hogy a most megjelent sürgősségi kormányrendelet előírásainak zöme csak a jövő esztendő elejétől válik hatályossá, a jogszabály ismertetésére a későbbiek során még visszatérünk. Hecser Zoltán