erős felhőzet
szórványos felhőzet
Székelyek a Lakiteleki Filmszemlén
Elsöprő sikert arattak a székelyföldi filmesek a XV. Lakiteleki Filmszemlén: Csibi László Édes Erdély, itt voltunk című alkotása, valamint Vargyasi Levente és Kinda István Szenesek című filmje kapta a megosztott fődíjat. Daczó Dénes A csíksomlyói Salvato- kápolna című alkotását különdíjjal jutalmazták.
[caption id="attachment_12463" align="aligncenter" width="620"]
Vargyasi Levente és Csibi László Fotó: Daczó Dénes[/caption]
A Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület tizenötödik alkalommal hirdette meg a Lakiteleki Filmszemlét Gaál István Kossuth-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr emlékezetére. A szerdán véget ért háromnapos szemlének a Lakitelek Népfőiskola adott otthont. Krónika, korkép, művelődés, portré és fikciós műsorok, valamint híradós tudósítás és internetes kategóriákban lehetett nevezni. A Kárpát-medencéből 71 alkotás érkezett. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába 26 alkotás jutott. A harminctagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, a nemzet művésze volt.
Csibi László székelyudvarhelyi születésű, Kolozsváron élő rendező Édes Erdély, itt voltunk című alkotása, valamint a sepsiszentgyörgyi Vargyasi Levente és Kinda István Szenesek című filmje kapta a XV. Lakiteleki Filmszemle megosztott fődíját. Az emberi erőforrások minisztere által felajánlott 1 millió forintos fődíj mellett Csibi László alkotása a Petőfi Népe és a Bolyai Filmműhely különdíját is elnyerte. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 500 ezer forintos különdíját és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szintén 500 ezer forintos különdíját a Szenesek című alkotásnak ítélték oda. Az alkotópárosnak nem ez az első sikere: tavaly ugyancsak elnyerték a fesztivál fődíját a Meszesek című filmmel.
A bonchidai kastély és Kós Károly életművének bemutatása után, a 40-es évek első fele keltette fel az érdeklődését, amikor Észak-Erdély egy rövid időre visszakerült Magyarországhoz – ismertette az Édes Erdély, itt voltunk című dokumentumfilm elkészülésének első mozzanatát Csibi László. Ezt követően kutatta fel az interjúalanyokat, akik még emlékezhettek erre az időszakra, azonban sokan utolsó percben visszaléptek, és mégsem vállalták a felvételt. Végül féléves anyaggyűjtést követően készült el a film, amelyben a megszólalók megbocsátással, de vehemensen nyilatkoznak arról, milyen volt az ötévnyi magyar világ. Lapunknak elmondta, amikor elküldte a filmet Lakitelekre, tartott attól, hogy a film megítélését meg fogja határozni, hogy Magyarország szempontjából nem épp kedvező kijelentések hangzanak el benne, azonban végül kiderült, hogy a zsűri értékelte, hogy nem próbálták a szőnyeg alá söpörni az akkor történteket. Csibi László a Lakiteleki Filmszemle egyik előnyeként említette, hogy a kisebb alkotók számára is van egy fórum, ahol szakemberek előtt bemutathatják munkájukat, és reméli, a siker ajtókat nyit majd a továbbiakban.
A Kissomlyó hegyén álló Csíkszék legismertebb és egyik legrégebbi, kutatott, de mégis titokzatos kápolnáját, a Salvator-kápolnát bemutató 24 perces alkotás a Kápolnák az Úr dicséretére című sorozat része, a filmszemlén a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 200 ezer forintos különdíját kapta. A film rendezője Daczó Dénes, munkatársak Daczó Katalin és Ferencz Hunor, illetve felhasználták Berszán Árus György és Elekes Zsolt archív felvételeit is. A film elkészítését a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatta. Daczó Dénes elmondta, azért nevezték a Salvator-kápolnáról szóló filmet, mert ezt tartották a legszebbnek a sorozatból, és azáltal, hogy az előzsűri beválogatta a szemlére, és hogy végül díjat is nyert, egyfajta visszaigazolást kaptak arról, hogy amit csinálnak, másoknak is tetszik. – Megnyugtató számunkra is, és a pályázat kiírójának, a HMKK-nak is visszaigazolás arra, hogy az elvégzett munka jó, és egyben biztatás arra, hogy folytassuk ezt a munkát – nyilatkozta. Hozzátette, az esti értékelés során a zsűri is kiemelte, mennyire fontos a kápolnák jelenlegi helyzetének dokumentálása, és az elmúlt évek kutatási eredményeinek összegyűjtése, ugyanakkor méltatta azt az alázatot, ahogyan megközelítették a témát, és hangsúlyozták, hogy a film ismeretterjesztő jellegénél fogva nemcsak a hívő keresztények számára érdekes, hanem azokat is magával ragadja, akiket építészeti, művelődéstörténeti szempontból érdekel a téma. A zsűri dicsérte a film egységét is, ahogy a képi világ, az üzenet és a zene összekapcsolódik. Továbbá a kamera olyan részleteket képes megmutatni, amelyeket nem biztos, hogy észrevesz a kápolnába belépő szemlélő, és amelyekre az alkotó és a néző egyaránt rá tud csodálkozni.
– A filmszemle olyan szempontból is fontos, hogy láttuk mások munkáit, hogy miként dolgoznak, milyen technikát alkalmaznak, melyek a szakma aktuális irányzatai, és hogy mit tudnánk ebből beépíteni saját munkánkba – értékelte Daczó Dénes a szemle fontosságát. Kifejtette, a filmszemle sokszínűsége – a fikciós filmtől az animációig, a történelmitől a természetfilmig és a portrétól az ismeretterjesztőig sokféle filmet bemutattak – bizonyítja, készülnek szép filmek magyar nyelvterületen.
A szemlén a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 500 ezer forintos különdíját A szendiszűcs című alkotás kapta, amelyet a szombathelyi Boros Ferenc és Horváth Zoltán rendezett. A Kairosz Kiadó 150 ezer forintos különdíját, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum 100 ezer forintos különdíját A vers ereje – Kádár félelme című alkotás kapta, amelyet Agócs Sándor és Balogh László rendezett. Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 200 ezer forintos különdíját, valamint az Echo Televízió és a Magyar Hírlap különdíját a Szeptember katonája című alkotás kapta, amelyet Zajti Balázs dunakeszi rendező készített. A tiszakécskei Dél-alföldi ’56-os Vitézi Rend, a Béke és Barátság Nyugdíjas Klub és a tiszaalpári Baráti Kör Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a székelyudvarhelyi Kádár Melinda A Székely Nemzeti Tanács 10 éve című filmjének ítélték oda.
A következő, XVI. Lakiteleki Filmszemlét Morell Mihály festő, szobrász, filmvágó emlékezetére rendezik majd, a felhívást novemberben teszik közzé – jelentette be a díjak átadása után Lezsák Sándor.
Háromszéki Eszter
Vargyasi Levente és Csibi László Fotó: Daczó Dénes[/caption]
A Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület tizenötödik alkalommal hirdette meg a Lakiteleki Filmszemlét Gaál István Kossuth-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr emlékezetére. A szerdán véget ért háromnapos szemlének a Lakitelek Népfőiskola adott otthont. Krónika, korkép, művelődés, portré és fikciós műsorok, valamint híradós tudósítás és internetes kategóriákban lehetett nevezni. A Kárpát-medencéből 71 alkotás érkezett. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába 26 alkotás jutott. A harminctagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, a nemzet művésze volt.
Csibi László székelyudvarhelyi születésű, Kolozsváron élő rendező Édes Erdély, itt voltunk című alkotása, valamint a sepsiszentgyörgyi Vargyasi Levente és Kinda István Szenesek című filmje kapta a XV. Lakiteleki Filmszemle megosztott fődíját. Az emberi erőforrások minisztere által felajánlott 1 millió forintos fődíj mellett Csibi László alkotása a Petőfi Népe és a Bolyai Filmműhely különdíját is elnyerte. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 500 ezer forintos különdíját és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szintén 500 ezer forintos különdíját a Szenesek című alkotásnak ítélték oda. Az alkotópárosnak nem ez az első sikere: tavaly ugyancsak elnyerték a fesztivál fődíját a Meszesek című filmmel.
A bonchidai kastély és Kós Károly életművének bemutatása után, a 40-es évek első fele keltette fel az érdeklődését, amikor Észak-Erdély egy rövid időre visszakerült Magyarországhoz – ismertette az Édes Erdély, itt voltunk című dokumentumfilm elkészülésének első mozzanatát Csibi László. Ezt követően kutatta fel az interjúalanyokat, akik még emlékezhettek erre az időszakra, azonban sokan utolsó percben visszaléptek, és mégsem vállalták a felvételt. Végül féléves anyaggyűjtést követően készült el a film, amelyben a megszólalók megbocsátással, de vehemensen nyilatkoznak arról, milyen volt az ötévnyi magyar világ. Lapunknak elmondta, amikor elküldte a filmet Lakitelekre, tartott attól, hogy a film megítélését meg fogja határozni, hogy Magyarország szempontjából nem épp kedvező kijelentések hangzanak el benne, azonban végül kiderült, hogy a zsűri értékelte, hogy nem próbálták a szőnyeg alá söpörni az akkor történteket. Csibi László a Lakiteleki Filmszemle egyik előnyeként említette, hogy a kisebb alkotók számára is van egy fórum, ahol szakemberek előtt bemutathatják munkájukat, és reméli, a siker ajtókat nyit majd a továbbiakban.
A Kissomlyó hegyén álló Csíkszék legismertebb és egyik legrégebbi, kutatott, de mégis titokzatos kápolnáját, a Salvator-kápolnát bemutató 24 perces alkotás a Kápolnák az Úr dicséretére című sorozat része, a filmszemlén a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 200 ezer forintos különdíját kapta. A film rendezője Daczó Dénes, munkatársak Daczó Katalin és Ferencz Hunor, illetve felhasználták Berszán Árus György és Elekes Zsolt archív felvételeit is. A film elkészítését a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatta. Daczó Dénes elmondta, azért nevezték a Salvator-kápolnáról szóló filmet, mert ezt tartották a legszebbnek a sorozatból, és azáltal, hogy az előzsűri beválogatta a szemlére, és hogy végül díjat is nyert, egyfajta visszaigazolást kaptak arról, hogy amit csinálnak, másoknak is tetszik. – Megnyugtató számunkra is, és a pályázat kiírójának, a HMKK-nak is visszaigazolás arra, hogy az elvégzett munka jó, és egyben biztatás arra, hogy folytassuk ezt a munkát – nyilatkozta. Hozzátette, az esti értékelés során a zsűri is kiemelte, mennyire fontos a kápolnák jelenlegi helyzetének dokumentálása, és az elmúlt évek kutatási eredményeinek összegyűjtése, ugyanakkor méltatta azt az alázatot, ahogyan megközelítették a témát, és hangsúlyozták, hogy a film ismeretterjesztő jellegénél fogva nemcsak a hívő keresztények számára érdekes, hanem azokat is magával ragadja, akiket építészeti, művelődéstörténeti szempontból érdekel a téma. A zsűri dicsérte a film egységét is, ahogy a képi világ, az üzenet és a zene összekapcsolódik. Továbbá a kamera olyan részleteket képes megmutatni, amelyeket nem biztos, hogy észrevesz a kápolnába belépő szemlélő, és amelyekre az alkotó és a néző egyaránt rá tud csodálkozni.
– A filmszemle olyan szempontból is fontos, hogy láttuk mások munkáit, hogy miként dolgoznak, milyen technikát alkalmaznak, melyek a szakma aktuális irányzatai, és hogy mit tudnánk ebből beépíteni saját munkánkba – értékelte Daczó Dénes a szemle fontosságát. Kifejtette, a filmszemle sokszínűsége – a fikciós filmtől az animációig, a történelmitől a természetfilmig és a portrétól az ismeretterjesztőig sokféle filmet bemutattak – bizonyítja, készülnek szép filmek magyar nyelvterületen.
A szemlén a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 500 ezer forintos különdíját A szendiszűcs című alkotás kapta, amelyet a szombathelyi Boros Ferenc és Horváth Zoltán rendezett. A Kairosz Kiadó 150 ezer forintos különdíját, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum 100 ezer forintos különdíját A vers ereje – Kádár félelme című alkotás kapta, amelyet Agócs Sándor és Balogh László rendezett. Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 200 ezer forintos különdíját, valamint az Echo Televízió és a Magyar Hírlap különdíját a Szeptember katonája című alkotás kapta, amelyet Zajti Balázs dunakeszi rendező készített. A tiszakécskei Dél-alföldi ’56-os Vitézi Rend, a Béke és Barátság Nyugdíjas Klub és a tiszaalpári Baráti Kör Nyugdíjas Klub 25 ezer forintos különdíját a székelyudvarhelyi Kádár Melinda A Székely Nemzeti Tanács 10 éve című filmjének ítélték oda.
A következő, XVI. Lakiteleki Filmszemlét Morell Mihály festő, szobrász, filmvágó emlékezetére rendezik majd, a felhívást novemberben teszik közzé – jelentette be a díjak átadása után Lezsák Sándor.
Háromszéki Eszter
