Hirdetés

Szakképzésre vált az elméleti középiskola Zetelakán

HN-információ
Összetett oktatási rendszer működik Zetelaka községben, több elemi iskolával a községközpontban és a szomszédos településeken egyaránt, de általános és középiskolai oktatás is működik. Dimén Levente idén januárban vette át az oktatási intézményeket koordináló Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskola vezetését, fő célja az egységek közötti különbségek csökkentése és az oktatás színvonalának javítása. A 18. századból vannak biztos feljegyzések a zetelaki iskolára vonatkozóan, ám ennél sokkal korábban is létezett már oktatási intézmény a településen. Egyházi iskolaként működött, az államosítás óta pedig állami iskola. Középiskolai oktatás folyt benne, amely megszűnt egy időre, majd újraszerveződött, jelenleg pedig közel hatvanéves múltra tekint vissza – kezd az iskola történetének ismertetésébe Dimén Levente igazgató. Elmondta, a középiskolai oktatás jelenleg is átalakulás alatt van, hiszen az elméleti oktatás lassan megszűnik, már csak a mostani XII. osztályosok vannak, és szakoktatás veszi át teljes mértékben a helyét. Jelenleg három évfolyamon, IX., X. és XI. osztályokban, két profillal folyik szakoktatás az intézményben, erdészet és turisztika szakon tanulnak a diákok. – A turisztika szak nagyon jól bevált, jól működik, vannak belső embereink, akik biztosítani tudják mind a szakgyakorlatot, mint az elméleti oktatást. Az erdészeti szakoktatással több gondunk van, ugyanis a szakgyakorlat megoldása is problémát jelent, akárcsak a belső szakemberhiány. Éppen ezért külső szakemberekre támaszkodunk, ez viszont nem mindig egyszerű, gondot jelent – ismertette az igazgató. Iskola-összevonások országszerte a költséghatékonyság jegyében Az iskola-összevonások következményeként a zeteváraljai Jókai Mór Átalános Iskolát és az ivói Székely János Elemi Iskolát is a Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskolához csatolták. Bár ennek az intézkedésnek a célja a költséghatékonyság volt, az igazgató szerint ez mégsem sikerült annyira jól, hiszen így naponta több mint kétszáz gyermeket kénytelenek ingáztatni a települések között. Zetelaka területén öt épületben zajlik jelenleg oktatás, ezek közül van egy újonnan épült, tavaly ősszel átadott napközi otthon, amelyben három csoport működik jelenleg. Ezenkívül még működnek óvodai csoportok az elemi iskolákkal együtt a falu különböző részein, például a Belső Utcai Elemi Iskolában, illetve a Tófalvi Elemi Iskolában. A község nagy kiterjedése és az egyes falurészek közötti nagy távolság tette szükségessé több elemi iskola építését, illetve működtetését. A település központjában lévő főépületben az általános iskolások és a középiskolások tanulnak. Zetelakára jellemző, hogy az elemi osztályokban párhuzamos osztályok működnek. Zete­váralján már vannak szimultán osztályok, sőt a maradék ötödikes gyerekeket is Zetelakára kellett lehozniuk tavaly, biztosítva számukra a szállítást, viszont idén már ismét a létszám fölé kapaszkodtak, így 12 gyerekkel önálló osztály indulhat. Az igazgató elmondta, nagy erőkkel dolgoztak azon, hogy önálló osztály indulhasson, és a gyerekeket ne vigyék máshová a szülők. Ivóban az iskolaépületben működik egy óvodáscsoport, illetve az elemiseket egy tanító tanítja, szintén összevont osztályokban, I–III. osztály működik – ismertette Dimén Levente. Mint mondta, a Dr. P. Boros Fortunát iskola kötelékében összesen 780 gyerek tanul, az óvodásoktól egészen a középiskolásokig. [caption id="attachment_155424" align="alignnone" width="960"] Modern környezet, digitális eszközök a könnyebb tanulásért[/caption] A korszerű napközi otthon mellett igény van óvodára is Dimén Levente igazgató elmondta, szülői igény hívta életre és így épült meg Zetelakán a korszerű, háromcsoportos napközi otthon. Európai uniós alapokból finanszírozták, a beruházás összértéke meghaladta a félmillió eurót. Jelenleg a beiskolázási tervek alapján a három, vegyes korosztályú csoportban 66 gyermeknek tudnak helyet biztosítani. Az igazgató szerint nagy kihívás, hogy a három csoport egyikére sem hagytak jóvá dadát, így az óvónőkre hárul olyan feladatok elvégzése is, amelyek normál esetben a dadák teendői lennének – ismertette. Hozzátette, a napközire jelenleg közel kétszeres az igény, mint amennyi hely van, éppen ezért kénytelenek kritériumrendszert kidolgozni, amely alapján kiválogatják a gyermekeket, mivel a helyek száma korlátozott. Dimén Levente elmondta, nemcsak Zetelakáról, hanem a többi településről is vannak jelentkezők. Mint mondta, igény lenne tipegőcsoport indítására is, bár papírra még nem vetették ezt a kérést, viszont a következő beiskolázási tervben, ha kijön a megfelelő létszám, és megfelelő körülményeket tudnak biztosítani, akkor szeretnének ilyen csoportot is indítani – részletezte. A napközi épületében már nincs hely, éppen ezért új épületben gondolkodnak, és mivel a község többi településén is nagy az igény, a Zeteváraljára tervezett ifjúsági lakóparkban kapna helyet egy új napközi otthon is. Emellett több óvodai csoport is működik a településen, például a Belső Utcai Elemi Iskolában, kevesebb mint húsz fővel, míg a tófalviban húsznál több gyermekkel. – Annak az igénynek próbálunk megfelelni, hogy a szülő a lakhelyéhez minél közelebb lévő egységbe írassa gyermekét – mondta az igazgató. Küzdenek a város szívóhatása ellen Az igazgató szerint érződik a város közelsége, több szülő választja gyermeke taníttatása céljából a városi iskolákat. Míg Zetelakán tapasztalható ez a jelenség, Zete­váraljára és Ivóra egyáltalán nem jellemző. – A szülőkkel nagyon jó a kapcsolat, újraszerveztük a szülők konzultatív tanácsát, amely most jogszerűen működik. Minden osztályban újraszerveződött a szülői bizottság és a vezetőtanács, konstruktívan próbálunk együtt dolgozni, hogy az iskolának, a szülőknek és a gyermekeknek a lehető legjobb legyen – fogalmazott az igazgató. Mint mondta, az iskolában szinte kivétel nélkül szakos, túlnyomórészt kinevezett tanárok tanítanak, csupán néhány katedrát kell még lefedniük a jövőben. [caption id="attachment_155425" align="alignnone" width="2560"] Modernizálnák a központi épületet. Közép- és általános iskola egy helyen[/caption] A borús középiskolai jövőkép Bár a középiskolai oktatásnak több száz éves múltja van a településen, Dimén Levente igazgató nem túl derűlátó. Elmondta, a nyolcadikos tanulókkal folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy nem szerepel első opcióként a helyi középiskola a diákok listáján, sokan csak kényszerhelyzetükben választják a zetelaki iskolát, ha nem jutnak be Székelyudvarhelyre. – Kivétel a mostani tizedik osztályunk, amelynek diákjai nagy számban választották tudatosan ezt az iskolát. A többi osztálynál azonban nagyon érződik, hogy mindegy, csak épp valahol végezzem el azt a középiskolát. Ha nem azon a szakon van a diák, ahol valójában szeretne lenni, az rányomja bélyegét a teljesítményére, elvész a motivációja, mert nem azt csinálja, amit szeretne. Ilyen helyzetben pedig nagyon nehéz sikeres érettségit produkálni – vélekedett az igazgató. Mint mondta, ilyen szempontból számos nehézséggel küszködnek, érettségi eredményeik lesújtóak, ám egészében kell látni a kórképet ahhoz, hogy meg lehessen érteni. – Nagyon nehéz a diákokkal megértetni, hogy ha már itt vannak, próbálják meg magukból a lehető legjobbat kihozni, illetve az ismereteik is hiányosak, hiszen ha máshová nem jutottak be, akkor nem érték el azt a szintet, amit kellett volna, ilyen helyzetben pedig nagyon nehéz sikeresen érettségizni. Könnyű azt mondani, hogy nálunk milyen oktatás zajlik, ha nem sikerül senkinek az érettségije, de ha egészében látjuk a történetet, akkor picit könnyebb megérteni. Viszont úgy gondolom, az érettségi eredmények nem határozzák meg, hogy milyen emberek – fogalmazott. A középiskola diákjai között a helybéliek mellett a szomszédos településekről is vannak. Dimén Levente elmondta, folyamatosan elemezniük, értékelniük kell, hogyan tovább, mi az iskola jövőképe. A szakoktatás továbbra is megmarad, kérdés, hogy milyen profilokat indítanak majd, illetve annak lehetőségét is elemzik, hogy érdemes lenne-e a duális szakképzés bevezetése. – Felméréseket végzünk, hogy a cégeknek, vállalatoknak milyen szakmunkásra van szükségük, de a szülők véleményét is kikérjük, hogy mire lenne igény, akár a középiskolai oktatásban, akár szakiskolai szinten, és azt valósítsuk meg. Jelenleg elméleti oktatásban, humán szakon csak a tizenkettedikeseink tanulnak, 12 diák – ismertette az igazgató. Ősszel szakiskolai osztályok indulnak majd, ez egyfajta kényszerhelyzet, hiszen az oktatási törvény alapján, amelyik iskolában legalább két diák nem érettségizik sikeresen, ott nem indulhat középiskolai osztály – részletezte az intézményvezető. Óriási különbségek az alegységek között Szembetűnő különbségek vannak az iskolák között állapot, felszereltség tekintetében egyaránt. Míg például a Tófalvi Elemi Iskola teljes körű felújítása a múlt év őszén fejeződött be, és a legmodernebb körülmények között tanulhatnak a diákok, addig a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolában, akárcsak az ivóiban, nagyon sok fejlesztenivaló van. – Óriási a különbség az oktatási feltételek között. A polgármesteri hivatallal közösen keressük a lehetőségeket, hogy hol tudunk pályázni, hiszen ezt saját költségvetésből nem lehet kivitelezni. Bízunk benne, hogy minél több projektünk támogatást nyert – adott hangot bizakodásának az elöljáró. Mint mondta, vannak olyan iskoláik, amelyekben akut teremhiánnyal küszködnek, ilyen például a zeteváraljai, ahová egy újabb osztálytermet is építenének, illetve megfelelő mosdót a diákoknak. A tervek között szerepel a központi iskola telekkönyvezése, hiszen enélkül nem lehet pályázni. Miután a hiányt orvosolják, modernizálnák az épületet, hőszigetelnék, amivel energiahatékonyabbá tennék. Ezenkívül udvart rendeznének, parkosítanának, így tervekből nincs hiány. Jelenleg egyetlen tornaterem van a Belső utcai iskolánál, a gyerekeknek ezért a többi iskolából is át kell sétálniuk. A másik két településen a tornaórákat megoldják nyáron az udvaron, télen pedig az osztálytermekben. Az igazgató szerint ez is olyan feladat, amit a jövőben orvosolni kell. Tartalmas délutáni foglalkozások Komoly hagyománya van a sportnak Zetelaka községben. A lánykézilabda tekintélyes múltra vezethető vissza, több korcsoportban zajlanak jelenleg is délutánonként az edzések. A fociban szép eredményeket érnek el, hamarosan pedig teqballfoglalkozás is indul, de a birkózást is szeretnék visszahonosítani, amelynek szintén hagyománya volt. A sporton kívül számos délutáni kézműves-foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, de zenélni is tanulhatnak, nemrégiben ugyanis hegedűoktatás kezdődött. Ősztől újabb lehetőségek lesznek, többek között gitárszakkör indul, de csillagászati, sakk- és képzőművészeti szakkört is indítanak – részletezte az igazgató. – A művészetekre idáig nem fektettünk elég hangsúlyt, pedig ez jelenti az egyik elszívó tényezőt, amiért a gyerekeket a városba viszik. Akiknek ilyen készségeik vannak, azokat rendszerint a művészeti középiskolába járatják szüleik, ha viszont mi is tudjuk biztosítani délutáni foglalkozásként, akkor helyben tarthatjuk a gyermekeket, mert úgy itt is megkapja ugyanazokat a fejlesztési lehetőségeket – fogalmazott Dimén Levente.

Hadnagy Éva

 




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!