A közbeszerzés reformja is terítékre került a kormány május 20-i ülésén. Nem véletlenül, mert Románia kötelezettséget vállalt az Európai Bizottsággal szemben olyan jogszabályozási intézkedések meghozataláért, amelyek biztosíthatják a szóban forgó területen kifejtett tevékenység hatékonyságának a fokozását. És meg is született egy jogszabály, nevezetesen a 2015/13-as sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlöny május 26-i számában jelent meg. [dropcap]E[/dropcap]z a sürgősségi kormányrendelet az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozik. A létrehozandó jogi személyiségű közintézmény a közpénzügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik, s majd átveszi a jelenlegi nagyvonalakban hasonló arcélű Közbeszerzési Szabályozási és Monitorizálási Országos Szakhatóság (ANRMAP) feladatkörét. Azaz szakhatóság helyett lesz ügynökség. Most már nem kell használnunk a jövő időt, ugyanis az új közintézmény „születési bizonyítványát” a minap kiállították, de mielőtt azt ismertetnénk, még el kell időznünk egy keveset a sürgősségi kormányrendeletnél. A már említett feladatkör-átvétel azt is jelenti, hogy az ANRMAP megszűnésével párhuzamosan a helyébe lépő ügynökség átveszi annak teljes tevékenységét, személyzetét, valamint a közpénzügyi minisztérium keretében tevékenykedő közbeszerzéseket felülvizsgáló és koordináló egységet (UCVAP) is, annak a közpénzügyi regionális vezérigazgatóságok mellett működő részlegeivel együtt. Magától értetődő, hogy a bekebelezés nyomán ez a minisztériumi egység is megszűnik. Továbbá a kormányrendeletben fel vannak tüntetve az új közintézmény, az ügynökség tevékenységének főbb célkitűzései, valamint hatásköre. Ami pedig az ANAP megszervezését, működését, szerkezeti felépítését és álláslétszámát illeti, azt kormányhatározat révén állapítják meg, s annak a már említett sürgősségi kormányrendelet értelmében augusztus 26-tal bezárólag kellett megjelennie. Létrejött az ügynökség Azt a bizonyos születési bizonyítványt az augusztus 25-én megjelent 2015/634-es kormányhatározat jelentette. Az az Országos Közbeszerzési Ügynökség megszervezésére és működésére vonatkozik. Annak értelmében a most megalakult ügynökség székhelye Bukarestben lesz, de ugyanakkor szerkezeti felépítésében szerepel nyolc jogi személyiség nélküli regionális struktúra is. Ezek az ország nyolc regionális közpénzügyi vezérigazgatóságai mellett fognak működni. Ezek szerint pedig megyénk, Hargita megye a közbeszerzési tevékenység felügyelete, ellenőrzése szempontjából a brassói kirendeltséghez fog tartozni. Amúgy az ANAP 415 személyt fog foglalkoztatni, de hogy abból mennyit a regionális struktúráknál, azt még nem tudni, ugyanis azok hatáskörét és tisztségjegyzékét majd az ANAP elnöke fogja jóváhagyni. A kormányhatározat szövegének áttanulmányozásából arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyvonalakban az eddigi szakhatóság jogutódja lesz, de a feladatköre sokkal pontosabban van megfogalmazva az új ügynökségnek. Annak keretében négy vezérigazgatóság fog működni, mindegyik ráfelelve egy adott tevékenységi körre. Így például lesz szabályozási módszertani koordinálási vezérigazgatóság, akárcsak felülvigyázati és „békéltető” vezérigazgatóság, de ellenőrző vezérigazgatóság is. Érdekesnek tűnik a hatáskör gyakorlásával kapcsolatosan az az előírás, amely értelmében szúrópróbaszerűen kerül sor majd az odaítélési eljárások ellenőrzésére. A szúrópróba látókörébe bekerülő eljárásokra vonatkozóan pedig kiválogatási módszertant is tartalmaz a jogszabály. Mikor is kezdi meg a tevékenységét az új ügynökség? Az átvételre, az átadásra szeptember 27-ig sor kell kerüljön. Ez vonatkozik az egykori szakhatóság vagyonállományának, a személyzetének az átvételére, de ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket az ügyintézés folyamatosságának biztosítása tekintetében is. Továbbá a kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződik a jogelőd, az ANRMAP létrehozására vonatkozó 2005/74-es sürgősségi kormányrendelet, valamint az annak megszervezésére és működésére vonatkozó 2007/525-ös kormányhatározat. A reform útján A most hatályba lépett jogszabályok kapcsán utalhatunk arra, hogy a közbeszerzési reform terén azok egy lépést jelentenek, s amint már arra utaltunk, uniós elvárásokról van szó. Ilyen összefüggésben nyomatékolandó, hogy a közbeszerzésekért felelős közintézmény átkerülése a közpénzügyi minisztérium kötelékeibe nem véletlen, mert jobbára a költségvetési alapok, közpénzek felhasználásáról van szó, s e vonatkozásban köztudott, hogy a szóban forgó szaktárcának döntő szerepe van, akárcsak a közberuházások prioritási sorrendjének a megállapításában. Emlékeztetnünk kell arra is, hogy folyamatban van a majdani közbeszerzési törvény kidolgozása. Az a kormányzati szándék szerint a jövő esztendőben lépne hatályba. Ugyancsak uniós elvárásokról van szó, mindenekelőtt annak érdekében, hogy hatékonyabbá, eredményesebbé váljon a közbeszerzési tevékenység, és a megkötött szerződéseket hathatósabban lehessen monitorizálni. Ilyenképpen az egész közbeszerzési rendszer működése átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá válik és könnyebben beazonosíthatók lehetnek a megmutatkozó problémák. De másabb vonatkozásban is újdongásokat fog magával hozni, legalábbis a remények szerint a majdani közbeszerzési törvény. Így például, ha minden jól megy, akkor 2016-ban nem a „legkisebb ár” lesz az odaítélési kritérium, hanem „a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat”. Jelenleg az előbbi kritériumnak volt és van meghatározó jelentősége a közbeszerzési szerződések odaítélésében, a jövőben viszont az utóbbi kritérium javára kell elbillenjen a mérleg. Egy másik igen fontos és nagy gyakorlati jelentőségű előírás az, amely szerint amennyiben a nyertes pályázó a leszerződött értéknek több mint 5 százalékát „átadná” alvállalkozóknak, akkor arról előzetesen tájékoztatnia kell a szerződő hatóságot, mi több, a szerződésben fel kell tüntetni az alvállalkozói „ténykedés” lehetőségét. Hecser Zoltán