A 19. században épült Tinka-malom abban az időszakban egyike volt annak a több mint harminc vízimalomnak, amely a Békény-patak mentén létesült. Mára ez az egy maradt közülük, ez határozza meg jelentőségét a város történetében, jelenében. A Tinka család tulajdonában lévő, 1860-as években épült malmot a kétezres évek elején vásárolta meg az akkori önkormányzat a múzeum számára, ettől kezdve az intézmény felügyeli és adminisztrálja az épületet.

– A múzeum nagy népszerűségnek örvendő látogatóközpontot alakított ki az akkor még működőképes malomnál, de 2015-ben, egy szerencsétlen döntés következtében, elzárták a víz útját, azóta folyamatosan rongálódik az épület,

minden igyekezetünk ellenére – ismertette a malom rövid történetét Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató hozzátéve, hogy 2020-ban a múzeum konzervátorai elvégeztek egy gombamentesítő eljárást, de a gombafonalakból képződő hálózat tovább károsította a fát és az épület alapját.

Az intézményvezető elmondása szerint nagyon sürgős beavatkozásra van szükség, hiszen az épületet károsító könnyezőgomba a fa elszivacsosodását eredményezi, és nagyon gyorsan terjed.

– A malomépület középső része károsodott, a kémények melletti részekkel kezdődően, hiszen régi épületeknél többnyire innen indul ki a gombás fertőzés, a lecsapódó kondenz miatt – részletezte a megoldásra váró problémát Ferencz-Mátéfi Kriszta.

Az alapos fertőtlenítés után újra kell alapozni az épületet, kicserélni az elkorhadt gerendákat és eredeti állapotába visszaállítani a malomházat.

A megoldás érdekében Hargita Megye Tanácsa az augusztusi soros ülésén négyszáztizenegyezer lejes összeget szavazott meg a malomépület helyreállítására. A keretösszeg kétharmadát a megyei önkormányzatnak, egyharmadát pedig a városnak kell biztosítania, ha ezt jóváhagyja a városi önkormányzat közgyűlése. A kivitelezési munkálatok közbeszerzési eljárásának lebonyolítása és felügyelete a múzeum feladata lesz. 

– A műemlékvédelmi engedélyeket már megszereztük, és szakcégek is vannak, amelyek el tudják majd végezni a gombamentesítést,

bízunk benne, hogy még ebben az évben megvalósítható lesz ez a projekt – összegzett Ferencz-Mátéfi Kriszta.

A Tinka-malom épületét a felújítás után kiállítótérként szeretnék a látogatók rendelkezésére bocsátani, ahol korabeli tárgyakkal szemléltetnék a malom működését, a molnárcsaládokra jellemző életkörülményeket, malomlakást rendezve be az épület felújított részében.