Amíg csak diagnózis a fogyatékosság, bajban vagyunk – mondta dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. A szervezet munkatársai ebből a gondolatból kiindulva több mint két évtizede biztosítanak segítőszolgálatot és foglalkoztató központot a sérült személyeknek és családjuknak. A szervezet igazgatója szerint a fő cél nem a célcsoport integrációja kell legyen, hanem a velük való kommunikáció és interakció. [caption id="attachment_36539" align="aligncenter" width="1400"] Segítőszakmában dolgozók és sérült gyermeket nevelők tapasztatcseréje Fotó: László Róbert[/caption] Tizedik alkalommal találkozhattak a szakemberek, a segítőszakmában dolgozók és fogyatékkal élő személyek családjai az Együtt a fogyatékkal élőkért konferencián. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában megtartott találkozó idei témája a kamaszkor volt, hiszen a sérült fiatalok is, akárcsak egészséges társaik, nehezen élik meg ezt az időszakot, az ő konfliktus- és problémakezelésükhöz azonban gyakran speciális módszerekre van szükség. A módszer megtalálásában és a hatékony szülő–gyermek kommunikáció kialakításában próbálnak segítséget nyújtani a szakemberek. A konferencia pedig jó alkalom arra, hogy a térségben a személyekkel vagy csoportokkal foglalkozó segítők és az érintett családok megosszák egymással tapasztalataikat, tudásukat. – Azért jó és fontos ez a szakmai találkozó, mert jelenleg ez az egyetlen fórum, amelyen a szakmában dolgozók magyar nyelven hallgathatnak előadásokat, szerezhetnek új tapasztalatokat – mondta dr. Márton András. A programot Szász Emese és Demeter Zsuzsa, a szervezet munkatársai állították össze úgy, hogy azok a pszichológia, gyógypedagógia és nevelés témakörében is nyújtsanak hasznos információkat. Az előadók helyi és külföldi szakemberek. Lapunknak Jakab Margit kolozsvári gyógypedagógussal sikerült néhány szót váltania, aki az autista fiatalok kamaszéveinek helyes kezelésére világított rá. – Az autistáknál ebben az időszakban gyakoribb, hogy a kommunikációs gátlásaik miatt dührohamot kapnak. Ilyenkor a szülőknek nagyon határozottan kell fellépniük és a helyes viselkedési formát bemutató ábrákkal vagy képekkel megértetniük a fiatallal, hogy mi történik, és ők erre hogyan kellene reagáljanak – hangsúlyozta. Jakab Margit szerint az autista fiatalok szokatlan viselkedését az okozza, hogy ők nem ismerik a társadalmi normákat, szabályokat, így például az is természetes számukra, hogy nyilvános helyen maszturbáljanak. – Direktek, szégyent nem érezve teszik mindezt. Ilyenkor a szülőnek kell fellépnie – tette hozzá. Az évek múlásával ilyen és hasonló problémákra találtak közösen megoldást a szakemberek és hozzátartozók, a tapasztalatok összegzésére és a továbblépésre pedig jó alkalom a konferencia, ahol előadásokon és műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt mind a segítőszakmában dolgozók, mind a szülők. A kétnapos konferenciát a Gyulafehérvári Caritas Fogyatékkal Élőket Támogató Szolgálata, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza közösen szervezte meg, a találkozón több mint száz résztvevő volt. Pál Bíborka