[caption id="attachment_24818" align="alignright" width="203"] Asztalos Ágnes[/caption] Olvasom, hogy felmérést végeztek a pályaorientációs tevékenységgel kapcsolatosan a nyolcadikosok körében. Az eredmény bemutatásakor elhangzott, hogy az iskolákban nem eléggé hatékony a pályaválasztási tanácsadás, meg azt, hogy főként a szakoktatásban lévő lehetőségeket kellene szélesebb körben népszerűsíteni, sőt ebbe az irányba kellene terelni a tanulók jó részét. Az ilyen beszélgetések során még el szokták mondani azt is, hogy ha jó szakmát adunk a gyerekek kezébe, akkor nagyobb eséllyel maradnak itthon, és sopánkodni is szoktak azon, hogy mekkora szakemberhiánnyal küszködnek a termelő vállalkozások. Valóban nagyon fontos a pályaorientáció. Az viszont nem „terelés”. Hanem az a szolgáltatás, amelynek során például az iskolai tanácsadó segít az érdeklődő tanulónak jobban megismernie saját vágyait, képességeit, érdeklődését, miközben a létező szakmák igényeit, elvárásait is ismerteti. A pályaorientáció hozzásegítheti a diákot (legyen az nyolcadikos vagy nagyobb) egy jó pályaválasztási döntés meghozatalához. Ezt a folyamatot segítheti még az iskola, az osztályfőnök, aki intézménylátogatásokra viszi el diákjait, különböző szakmák képviselőit hívja meg az órára. Segítheti a szülő is, mesélhet a saját szakmai életéről, döntéseiről, ismerősök munkájáról, és arról, hogy miért fontos megtalálni azt a foglalkozást, ami hivatást jelenthet számunkra. Ezzel együtt igaz, hogy nem kell mindenkinek érettségiznie, és az is nagyon igaz, hogy vissza kell szerezni a kétkezi munka becsületét. De ennek a képletnek van még egy szereplője: a jövendő munkaadó. Mit tesznek a cégek vezetői azért, hogy az iskolaválasztás előtt álló nyolcadikos elhiggye, hogy ha a szakoktatást választja, és kitanul egy szakmát, akkor valóban tárt karokkal várják egy-egy üzemben? Mivel próbálják meggyőzni a fiatalokat arról, hogy megbecsült szakemberekként tekintenek majd rájuk, hogy érdemes itthon maradni, mert tisztes bért kapnak majd, amellyel el lehet indulni az életben? Mert a nyolcadikosok (és nem csak) erre is kíváncsiak. Asztalos Ágnes