erős felhőzet
szórványos felhőzet
Sokat akar(t) Ludovic…
Félig-meddig lezárulni látszik a kormány ámokfutása, amely február 4-én kezdődött, amikor is több mint gyanús és vitatható körülmények között sebtében elfogadtak 25 sürgősségi kormányrendeletet. A nagy felzúdulás, valamint amiatt, hogy ezek döntő hányada esetében nélkülözték a törvény által előírt különböző testületi véleményezéseket, néhány napig megtorpant azok megjelentetése a Hivatalos Közlönyben. Időközben a megszavazott bizalmatlanság okán a kormány jogköre beszűkült, de ettől függetlenül megpróbálta utólagosan kierőszakolni a Törvényhozási Tanács, illetve a Gazdasági Társadalmi Tanács (CES) véleményezésének kibocsátását. Amúgy az előbbi tanács hivatalos közleménye szerint a 25 kormányrendelet közül 21 esetében negatív előjelű volt a véleményezés. A CES-nél kacifántosabbnak bizonyultak a dolgok: február 11-én, azaz kedden ülésezett és megtagadta öt sürgősségi kormányrendelet utólagos véleményezését, de hát arra nem is nagyon számított a kormány, mert ezek közül kettő meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Ugyanaznap az ügyvezető kormányfő, Ludovic Orban kijelentette, hogy véleményezéssel vagy anélkül, az összes sürgősségi kormányrendelet meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben, és még mondott valamit: „Az én szempontomból azok tökéletesen törvényesek.” Ha ő mondta, akkor nem is lehet másként, majd felpörögtek a Hivatalos Közlöny nyomdagépei, és aznap, illetve a következő napon, szerdán több mint 10 sürgősségi kormányrendelet jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ezek között volt az egyik legvitatottabb és komoly fenntartásokat kiváltó, az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. Már írtunk arról, hogy a február 4-i kormányülésen nem volt jelen a legilletékesebb, az egészségügy-miniszter, aki elutazott egy rangos szakmai konferenciára Párizsba, de hangsúlyozandó, hogy nem miniszteri minőségében. Így az ő kézjegye nem is szerepel azon a fránya kormányrendeleten. Annak hátteréről sok minden nyilvánosságra került. A múlt héten olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint a jogszabály-tervezet szerzői között kívülállók is vannak, bizonyos „baráti körök”. Egyébként a szóban forgó kormányrendelet megjelenésének napján, azaz szerdán a déli órákban egy eléggé akadozó hangvételű sajtóértekezletet tartott Victor Costache tárcavezető, amely során, mint utólag kiderült, öt valótlanságot is állított, például azt, hogy a sürgősségi kormányrendelet a sajtóértekezlet időpontjában már megjelent, ez viszont nem volt igaz, mert csak a késő esti órákban hozták nyilvánosságra a Hivatalos Közlöny online kiadásában. Ugyanakkor az újságírók kényelmetlen kérdéseire érdemben nem válaszolt, a dolgokat úgymond elnagyolta. A másnapi kormányülésen viszont megjelent, holott aznap miniszteri minőségében Brüsszelben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által szervezett, a koronavírus járvány megelőzésével kapcsolatos munkaülésen kellett volna részt vennie, de saját állítása szerint fontosabbnak tartotta az aznapi kormányülést. A megelőző héten másként látta, s akkor fontosabb volt számára a kormányülésről való távolmaradás. Érdekes, ugye?… Amúgy az általa zsirált, de kézjegyével el nem látott sürgősségi kormányrendeletre nem került rá a CES véleményének bélyegzője, a Törvényhozási Tanács pedig azt kedvezőtlenül véleményezte. Mi több, úgy tudni, hogy az azzal kapcsolatos botrány kirobbanása után az államelnök is nehezményezte azt a gyorsaságot, amellyel elfogadták ezt a sürgősségi kormányrendeletet. És ha már itt tartunk, megemlíthető az is, hogy február 5-én rosszallásának és elégedetlenségének adott hangot a nép ügyvédje, kilátásba helyezve azoknak az Alkotmánybíróságnál történő megtámadását, amelyek közvetlen vagy közvetett módon érintik az alapvető jogokat. Nos, erre a mai vagy a holnapi nap folyamán sor is fog kerülni, ezt maga a Nép Ügyvédje jelentette be. Közvetve ide tartozik az is, hogy február 14-én, pénteken megjelent ama 2020/26-os sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosítottak és kiegészítettek egyes a szenátusi és a képviselőházi választásokkal kapcsolatos jogszabályokat. Ez is azon kormányrendeletek közé tartozik, amelyekkel szemben kemény és megalapozott kifogások fogalmazódtak meg (többek között az RMDSZ részéről). Arról hallani, hogy egyes parlamenti ellenzéki pártok, illetve honatyák a nép ügyvédjét próbálják meg rábírni arra, hogy alkotmányossági aggályok okán forduljon a taláros testülethez. A nép ügyvédje állítólag a hét folyamán elemezni fogja a kormányrendelet szövegét, s nem kizárt, hogy ez esetben is lépni fog. Történt még egy, az ügyvezető kormányfő számára kellemetlen dolog: valakik – szerinte egyes „árulkodók” – az Európai Bizottságot figyelmeztették olyan február 4-én elfogadott sürgősségi kormányrendeletekre, amelyek körül nincs minden a rendjén. Brüsszelből is valami visszajelzés érkezhetett, mert a február 13-i kormányülésen Ludovic Orban azt közölte, hogy azon sürgősségi kormányrendeletek közlését leállította, amelyek európai pénzalapokkal, azok lehívásával kapcsolatosak. Elismerte azt is, hogy egy nagyon kényes témáról van szó, s azok az „árulkodók, akik Romániának rosszat akarnak a lehívási eljárások megfékezésében különböző feljelentéseket küldözgetnek”. Tulajdonképpen öt sürgősségi kormányrendeletről van szó, de még van egy hatodik is, amely mindmáig nem jelent meg, a kőolaj-törvényt, a 2004/238-as törvény újólag módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendeletről van szó. A jelenlegi állapotok szerint tehát az eszméletlenül elfogadott 25 sürgősségi kormányrendeletből nyolcnak (esetleg kilencnek) még nem ért véget az odisszeája…
Hecser Zoltán
.jpg)
