Hargita megyében csaknem mindegyik egészségbiztosítást fizető személyre esik egy biztosítást nem fizető, de az egészségügyi biztosító rendszert igénybe vevő biztosított. Hogy miért? Mert a megyében kevés az alkalmazottak száma, viszont sokan vannak, akik az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetése nélkül biztosítottak a rendszerben – erre a következtetésre jutott a megyei biztosítópénztár hároméves adatainak összesítése nyomán Duda Tihamér Attila elnök-vezérigazgató. Több mint ötvenezer Hargita megyei lakosnak nincs is biztosítása. [caption id="attachment_29526" align="aligncenter" width="815"] A hozzájárulást fizető, illetve nem fizető biztosítottak, valamint a nem biztosítottak számának alakulása Hargita megyében Illusztráció[/caption] Folyamatosan csökkent 2013 és 2015 között Hargita megyében az alkalmazottak száma (83 609-ről 77 484-re), ugyanakkor évről évre nőtt azon nyugdíjasok száma (23 756-ról 30 816-ra), akik 740 lejnél kevesebb nyugdíjat kapnak, s így biztosítást nem fizetnek, de biztosítottak a rendszerben. Ennek a két számadatnak az összevetése is szinte elegendő volna ahhoz, hogy jelezze, egyre inkább eltolódik a biztosítást fizetők és nem fizetők közötti arány, de a rendszer ennél jóval több összetevőből áll. Fizető biztosítottak A biztosítást fizető biztosítottak körébe tartoznak ugyanis az alkalmazottakon kívül a 740 lejnél többet kapó nyugdíjasok, az egyéni vállalkozók (2015 végén 6273-an), a szellemi tulajdonjogból származó, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet megvalósító személyek, a javak használatának átengedéséből jövedelemhez jutók, az alkalmi jövedelemhez jutók, a gyermeknevelési szabadságból, illetve a munkanélküli segélyből vagy a szociális segélyből jövedelmet megvalósító személyek, a vallásos intézményeknél tevékenykedő személyek és végül EU-s tagállamokból származó személyek. Hargita megyében 2015 decemberében összesen 133 690 fő tartozott a felsorolt kategóriákba. Hozzájárulást nem fizetők Az egészségbiztosítási hozzájárulást nem fizető biztosítottak köre legalább ennyire kiterjedt, hiszen a már említett kisnyugdíjasokon kívül ebbe tartoznak a gyerekek, a diákok, az egyetemisták 26 éves korukig, a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott személyek, a társbiztosítottak, a jövedelem nélküli fogyatékkal élő személyek, a jövedelem nélküli terhes nők, az országos egészségügyi programba foglalt betegek, illetve különböző speciális törvények kedvezményezettjei, vagyis tavaly decemberben összesen 119 716 személy. A két kategória között nem egészen 14 ezer fő az eltérés, ami azt jelenti, hogy a hozzájárulást fizetők elvileg csaknem valamennyien két személy helyett fizetnek egészségügyi biztosítást. Ugyanakkor Duda Tihamér számításai szerint megyénkben tavaly év végén 53 174 személy nem is rendelkezett biztosítással. Mindez oda vezetett, hogy az összjövedelem egészségbiztosítási hozzájárulásokból Hargita megyében 2013 végén 76,7 millió lejjel, 2014 végén 47,8 millió lejjel és végül 2015 végén 72,9 millió lejjel lett kevesebb, mint a költségek. Ezt a hiányt az állami költségvetésből egészítik ki. – Elgondolkodtató az a tény, hogy a 2015. december végén Hargita megyében a 257 693 biztosítottból 119 716 azoknak a személyeknek a száma, akik az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetése nélkül szerepelnek biztosítottként a rendszerben – fejtette ki a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója. – Vitathatatlan, hogy bizonyos személyek, mint a gyermekek vagy a jövedelemmel nem rendelkező kismamák esetében biztosítani kell az egészségügyi ellátást, függetlenül attól, hogy fizetnek-e egészségbiztosítási hozzájárulást, viszont néhány kategória esetében módosításra volna szükség. Például célszerű lenne a társbiztosítottak esetében az egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetése, illetve fontosnak tartanám a speciális törvények kedvezményezettei részére lehetőségeket találni a kedvezmények egészségbiztosítási rendszeren kívüli forrásokból történő finanszírozására. Megoldás: az alkalmazottak számának növelése Duda Tihamér úgy véli, a rendszer jövedelmének arányát pozitív irányba lendítené a megye gazdasági fejlődése is, ugyanis amennyiben növekszik az alkalmazottak száma vagy a jövedelme, az maga után vonja a befizetett egészségbiztosítási hozzájárulások értékének a növekedését is, bár valószínűleg más megyében is hasonló a helyzet. Az igazgató szerint ugyanakkor fontos lenne megtalálni azokat a módozatokat, törvényes lehetőségeket, amelyekkel a biztosítással nem rendelkező személyeknek kötelezővé lehetne tenni az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetését. Daczó Katalin