Ismét ellehetetlenülhet a házak körüli udvarok, gazdasági épületek visszaszolgáltatása, ha Klaus Johannis aláírja az 1991-ben elfogadott 18-as sorszámú földtörvény legújabb módosítását, az ugyanis ismét pontatlanul határozza meg a „házhoz tartozó terület” fogalmát – figyelmeztetett Rákossy Botond-József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita Megyei Szervezetének elnöke tegnapi, csíkszeredai sajtótájékoztatóján. A kataszteri és telekkönyvi törvényről is szó esett. [caption id="attachment_91464" align="aligncenter" width="1000"] Salamon Zoltán és Rákossy Botond-József. Nagy a tájékozatlanság Fotó: László F. Csaba[/caption] Salamon Zoltán, az MPP ügyvezető elnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy a meglehetősen gyakran változó földtörvényről szakszerű tájékoztatást nyújtsanak, a megfelelő ismeretek hiánya a jog szerint járó földtulajdonok elveszítéséhez vezethet. Rákossy Botond-József ugyanakkor elmondta: hiába törölték el korábban a visszaigénylés benyújtására megszabott határidőt és érkezett be több ezer igénylés az önkormányzatokhoz, mégis egyet sem hagytak eddig jóvá. Jogszabályok útvesztőjében A polgári foglalkozását tekintve földmérő mérnök Rákossy Botond-József kifejtette: a 2018-as keltezésű 231-es törvény érvénybe lépése után hiába nyújtották be sokan visszaigénylési kérésüket, a polgármesteri hivatalok egyszerűen nem tudják, hogy mit kell tenni. A jogszabály ugyanis nem határozta meg egész pontosan, hogy mit kell érteni „házhoz tartozó terület” alatt. Ezt a gondot orvosolta 2019-ben 105-ös sorszámmal elfogadott törvény, amely már konkrétan tartalmazta, hogy ez alatt a házak körüli udvart, gazdasági épületeket kell érteni. Ez például sokak számára megoldás lett volna a Gyimesekben. Kérdésünkre, mi lehet az oka annak, hogy ismét a korábbi, rossz törvényszöveghez tért vissza a törvényhozó hatalom, úgy vélekedett: inkább a hozzá nem értés, mint az ártó szándék a döntés oka. – Nagyobb mértékben van jelen életünkben az inkompetencia, mint a rosszindulat – fogalmazott Rákossy Botond-József. Öröm az ürömben Hozzáfűzte: a fent említett 2019/105-ös törvény a kataszteri és telekkönyvi jogszabályt is módosítja, immár 49. alkalommal. A javasolt módosítások között ugyanakkor néhány hasznosnak is bizonyulhat. Mint részletezte: fontos változtatás, hogy ezután a közigazgatási egységek – önkormányzatok – is kezdeményezhetnek kataszteri munkálatokat, az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) finanszírozni fogja. Lényeges az is, hogy a 2015 után átvett munkálatokat is kifizetik a szerződéskötés dátumától függetlenül. Továbbá az is, hogy a házak és a körülöttük levő gazdasági épületek, az udvarok, a kertek 6000 négyzetméter nagyságig telekkönyvezhetők az önkormányzatok által kibocsátott hatósági bizonylat birtokában is. Bírál a pártvezető Rákossy Botond-József ugyanakkor szóvá tette, hogy a csíkszeredai telekkönyvi iroda félreértelmezi azt az előírást, miszerint azokat a területeket, amelyek esetében 1981 után is történt telekkönyvi bejegyzés, nem lehet visszaszolgáltatni, szemben a székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maros­hévízi telekkönyvi irodákkal. Kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a csíkpálfalvi polgármesteri hivatal nem indította el a kataszteri munkálatokat a meghatározott ütemterv szerint. Továbbá azt is, hogy a térségben több polgármester nem állít ki igazolást a tényleges birtoklás bejegyzéséhez. Úgy vélte: nem a polgármesterek rosszindulatáról van szó, hanem a településvezetők egyszerűen félnek, mert nincsenek tisztában azzal, hogy a törvények milyen lehetőségeket biztosítanak számukra. Kiss Előd-Gergely