Tegnapi lapszámunkban az Adótörvénykönyv újratárgyalása miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak kapcsán azt írtuk, hogy „arról döntenek, ami már eldőlt”. Csalódtunk, még akkor is, ha az államelnök és a kormányfő közti múlt heti találkozó, valamint a parlamenti pártok képviselői között lezajlott technikai jellegű konzultáció tükrében a dolgok eldőltnek látszódtak. Volt azonban két olyan – első látásra jelentéktelennek tűnő – jel is, amelyek akár „kérdőjelformát” is ölthettek… [dropcap]A[/dropcap] szenátus tegnapi rendkívüli ülésén bekövetkezett az, amire nemigen lehetett számítani, nevezetesen az, hogy az Adótörvénykönyv újratárgyalására és megszavazására nem került sor. A szenátus elnöke a 15 órára beütemezett ülés előtt bejelentette, hogy a rendkívüli ülésszak elmarad, mert a költségvetési szakbizottság tagjainak nem sikerült kidolgozniuk a napirendre vonatkozó jelentést. A plénumon 94 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták a napirend visszautasítását, azaz az Adótörvénykönyv megvitatását. Arra majd a szeptember 2-án kezdődő rendes ülésszak keretében kerül sor, de az nem biztos, hogy az első napon. Térjünk vissza a tegnapi „nagy meglepetést” mintegy előrevetítő jelekre. Hétfői lapszámunkban már utaltunk arra, hogy a liberálisok első alelnöke, Ludovic Orban kételyeket fogalmazott meg a csütörtöki konzultáció során elfogadott megegyezés kapcsán, azt hangoztatva, hogy az érvénytelen, mert két fél, nevezetesen a kormánypárt és az ALDE képviselői azt nem írták alá. Ennél is szókimondóbb kijelentést tett vasárnap a hosszas pihenőszabadságáról hazatért Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke, aki azt állította, hogy a konzultáción nem „megoldást fogadtak el, hanem javaslatokat fogalmaztak meg”, s ilyenképp nem tekinthető eldőltnek az Adótörvénykönyv újólagos elfogadásának ügye. Végül is neki lett igaza, és egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy a döntés-, illetve szavazáselhalasztást ő maga „diktálta”. Megtorpedózva… Hétfőn délelőtt Liviu Dragnea határozottan jelentette ki, hogy a múlt csütörtöki konzultációnak csak technikai jellege volt, az Adótörvénykönyvre vonatkozó végső politikai döntést a parlamenti pártok vezetői közti találkozón kellene meghozni, s annak időpontjaként augusztus 27-ét, csütörtököt javasolta. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy már rendkívüli ülésszakról nem lehet szó, de annál is fontosabb a körültekintőbb elemzés, a közös álláspont kialakítása. „Kétszer mérj, és egyszer szabj” – így Dragnea. Végül is „iránymutató” bejelentése meghallgatásra talált, azt azon nyomban felkarolta a szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu, aki pártelnöki (az ALDE elnöke) minőségében is ellenezte a konzultációt. Hozzáfűzte azt is, hogy a csütörtöki konzultáció távolról sem bizonyult „meggyőzőnek”, főleg olyan körülmények között, amikor ugyanaznap a jegybank illetékesei újólag figyelmeztettek az Adótörvénykönyv hatásmechanizmusának hátulütőire. Pártvezetők reagálása Mintha annak idején meg se szavazták volna és nem írták volna alá a múlt csütörtöki konzultáción megfogalmazott egyezményt, olyanképpen nyilatkoztak egyes parlamenti pártok vezető személyiségei. (Tisztelet a kivételnek, nevezetesen az RMDSZ vezetőinek, akik nem nyilatkoztak, legalábbis lapzártáig nem.) Tegnapi nyilatkozataikat egy román közmondással illusztrálhatnánk: „Fokhagymát sem evett, s szája sem bűzlik”. Csütörtökön valóságos dicshimnuszokat zengtek a konzultáción elfogadott egyezményről, illetve a kialakult konszenzusról. Most miután Dragnea némi szenátuselnöki segédlettel megtorpedózta a rendkívüli ülésszakot, épphogy nem örvendenek az újabb halasztásnak. Alina Gorghiu, a liberálisok társelnöke megelégedésének adott hangot, többek közt azt állítva, a kormánykoalíció jól tette, hogy elhatárolta magát Victor Pontának a kormányzati intézkedésekre vonatkozó „hajrá” gyakorlatától. Ezek után már azt vártuk volna, hogy egy csókot is leheljen Dragnea homlokára. „Elragadtatás” hatotta át az ellenzéki párt másik társelnökének, Vasile Blagának a szavait is, aki üdvözölte a szociáldemokrata pártnak azt a kezdeményezését, miszerint az Adótörvénykönyv témakörében csütörtökön találkozóra kerüljön sor a vezető politikusok között. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Liviu Dragneának igaza van a tekintetben, miszerint a csütörtöki találkozón tisztázni kellene a béremelések fenntarthatóságának a távlatait is. Ezek szerint ő is megdicsérte Liviu Dragneát. Nagyvonalakban ugyanezt tette az UNPR elnöke, Gabriel Oprea is, aki igazat adva Dragnea ideiglenes pártelnöknek, nyomatékolta, hogy a csütörtöki konzultáció szakértők közti technikai jellegű megbeszélés volt, s azt követnie kell a parlamenti pártok elnökei szintjén megszervezett találkozónak, amelyen meg kell születnie egy adott döntésnek. A tegnapi meglepetést semmiképpen sem vehette jó néven Victor Ponta kormányfő, aki Facebook-oldalán 10 kérdést intézett a politikai pártokhoz „annak a kormányfőnek a minőségében, amely megfogalmazta és promoválta az új Adótörvénykönyv tervezetét”. Ugyanakkor arra szólította fel azok vezetőit, hogy a felvetett kérdésekre kötelesek válaszolni a parlamenti viták előtt vagy azok során. Ezt a tíz kérdést, igaz, a délelőtti órákban tette fel, amikor még nem lehetett tudni, hogy végül is sor kerül-e vagy sem a rendkívüli ülésszakra. Nem részleteznénk, azaz nem sorolnánk fel ezeket a kérdéseket, de annyit megjegyezhetünk, hogy azok időszerűségükből nem vesztettek, nem, mert a maguk nemében indokoltak és részben megalapozottak. Egyetlen kérdést azonban kiemelnénk: amikor egyöntetűen megszavazták az Adótörvénykönyvet, tudták-e, mit szavaznak meg? Ha elolvasták a szöveget, szakértőik megértették-e annak előírásait és azok következményeit? Semmiképp sem akarunk Victor Ponta ügyvédeként tetszelegni, sőt, de vitathatatlan, hogy erre a kérdésre a honatyáknak illene válaszolniuk, illetve most utólag „hamut is szórhatnának a saját fejükre”… Hecser Zoltán