A magyar irodalom egy-egy kiemelkedő alkotójának életművére irányítja a figyelmet a Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett nemzetközi felolvasómaraton, amelyhez csatlakozott a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kar is. A XIV. alkalommal megszervezett Nemzetközi Felolvasómaratonon a száz éve született Nemes Nagy Ágnes műveiből olvastak fel az eseményhez csatlakozók. Bár sosem a rekordok döntögetése, hanem az olvasás örömének népszerűsítése volt a felolvasómaratonok elsődleges célja, nem mellékes az a tény sem, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyről induló kezdeményezés mára már meghódította a világot, évről évre egyre többen csatlakoznak az eseményhez. A kezdetektől napjainkig A felovasómaraton László Judit kezdeményezésére Székelyudvarhelyről indult még 2009-ben, mesemaraton névvel, a kezdeményezés első kiadásán 2700-an olvastak Benedek Elek műveiből. A következő évben már Orbán Balázs írásai kerültek fénypontba, 6100-an osztoztak a közös olvasás örömében, 2010-ben Jókai Mórt 12 ezren, 2012-ben Arany Jánost 17 ezren olvasták, 2013-ban pedig Gárdonyi Géza írásait 22 ezren vették egyazon napon a kezükbe. 2014-ben a felolvasómaraton központja Csíkszeredába került, a terítéken Móricz Zsigmond művei szerepeltek, a sikersztori pedig folytatódott, világszerte 27 ezren kapcsolódtak be az egynapos eseménybe. 2015-ben, a hetedik alkalommal megrendezett felolvasómaraton résztvevői Kányádi Sándor gazdag életművéből válogathattak, a nagygalambfalvi születésű író volt egyébként az első, akinek még életében zajlott a közös olvasás. Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila és Pilinszky János után idén, születésének századik évfordulója alkalmából, Nemes Nagy Ágnes alkotásait szólaltatták meg. Az eseményhez ezúttal is csatlakozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, erről nyilatkozott a Sapi Népének Balog László, a csíki kar könyvtárvezetője. – Számomra azért fontos a felolvasómaraton, mert lehetőség van minden évben egy kiemelt személyre, neves íróra, költőre fókuszálni, hogy ezzel ne csak a népszerű műveket ismerjük meg, hanem elég széles skálán lássunk rá a szerző műveire. Olyan oldalát is megismerhetjük az adott költőnek vagy írónak, amit eddig nem ismertünk. Ezt részemről kiváló lehetőségnek tartom – fogalmazott Balog. Hozzáfűzte: az eseményen a humán szakos diákok és az egyetem tanárai vettek részt. Elmondása szerint nagyjából 80-100 résztvevő szokott csatlakozni a maratonhoz, mikor többen, mikor kevesebben. – Idén Nemes Nagy Ágnesre emlélkeztünk, akinek a verseit ugyan jobban ismerjük, de az esszéi, műfordításai szintén kiváló írásművek, remek fordítói munkát örököltünk meg tőle. Az ő írásművészetét többen Pilinszkyéhez hasonlítják, egy egészen magas esztétikai mércével mérhető írásművészet az övé. Külön örültem, hogy Nemes Nagy Ágnesre esett a választás, annak ellenére, hogy sok más kerek évforduló is van az évben – hangsúlyozta a könyvtárvezető. A felkészülésről elmondta, hogy a szervezők előkészítik az egész rendezvényt, és gyakorlatilag reggeltől estig vagy bizonyos órakeretek között iskolákban, osztálytermekben, könyvtárakban, közösségi terekben olvasnak egy kedvenc vagy kiválasztott vers- vagy prózarészletet. Minden évben december végén szokták kiküldeni a meghívókat a szervezők, és utána jelzünk vissza, hogy a Sapientia is csatlakozik, ezt követően elkezdődik a szervezői munka. – Idén, a hallgatók mellett főleg bölcsészet szakos tanárok vettek részt, akár olvasóként vagy jelen lévő hallgatóként. Az elmúlt években az adminisztrációból is nagyon sokan csatlakoztak. Ha egy kedvenc vagy közismertebb íróról vagy költőről van szó, mint Ady, Petőfi, Kányádi vagy például Benedek Elek, akkor nyilván nagyobb a résztvételi arány, és szívesebben is jönnek sokan, olvasnak kedvenc gyermek- vagy felnőttkori olvasmányélményeik alapján. Az egyetem vezetősége is, amikor tud és nincs éppen órájuk, akkor csatlakoznak – közölte a Sapi Népével Balog László, kiemelve, hogy az intézmény vendégeket is szokott fogadni a maratonon. – Tavalyelőtt a Gyengénlátók Szövetsége képviselete Udvarhelyről jött el, idén pedig két nem főállású zenész érkezett, Nemes Nagy-verseket zenésítettek meg és adták elő, nagy élményt szerezve a hallgatóság számára – részletezte a könyvtárvezető. 2009: Benedek Elek – 2700 résztvevő 2010: Orbán Balázs – 6100 2011: Jókai Mór – 12 000 2012: Arany János – 17 000 2013: Gárdonyi Géza – 22 000 2014: Móricz Zsigmond – 27 000 2015: Kányádi Sándor – 33 000 2016: Tamási Áron – 39 000 2017: Szabó Magda – 31 400 2018: Petőfi Sándor – 38 400 2019: Radnóti Miklós – 33 100 2020: József Attila – 35 800 2021: Pilinszky János – 21 500 2022: Nemes Nagy Ágnes – 37 000

Tókos Tamás