Az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) tegnap hozta nyilvánosságra az európai autópiac alakulására vonatkozó szokásos havi jelentését. Az abban tartalmazott számadatok tükrében most már biztosra vehető, amit eddig csak latolgattak: idén európai szinten kevesebb új személygépkocsit fognak bejegyezni a forgalomba, mint a múlt esztendőben. Persze vannak olyan országok, ahol többet. Ugyanakkor egyes gépkocsigyártók, illetve márkák számára sem ígérkezik sikeresnek az idei esztendő, de vannak olyanok is, amelyek várakozáson felül teljesítettek. A forgalomba való beírásra vonatkozó statisztikai számadatokból közvetve az is kikövetkeztethető, hogy milyen helyzetben leledzik a világ autóipara, milyen tendenciák mutatkoztak ebben az esztendőben. Amúgy az elmúlt 11 hónap során ingadozó, illetve változékony volt a piac, voltak jobb és rosszabb hónapok is. A legutóbbi két hónap, azaz október és november európai viszonylatban kedvezőnek bizonyult, lévén, hogy jóval több személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint a múlt esztendő azonos hónapjaiban. Ilyenképpen pedig míg tíz hónap viszonylatában 0,7%-os növekedés mutatkozott, az november végére 0,3%-ra mérséklődött. Novemberben meglepetésszámba menő fejlemények is bekövetkeztek, így például országunkban 57,7%-kal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2018 novemberében, Litvániában 52,7%-kal, Magyarországon pedig 25%-kal. Az eddig „sántikáló” Svédországban 18,2%-kal, Írországban pedig 17,7%-kal többet. 11 hónap viszonylatában is megmaradt listavezetőnek a maga 44%-os pluszával Litvánia, azt követi országunk +21,5%-al, a harmadik helyre Magyarország került +11,7%-kal. A legnagyobb arányú visszaeséseket jegyzők között van többek között Svédország (-6,9%), Finnország (-7,3%) és Spanyolország (-5,7%). A márkák tekintetében is lassanként letisztul a kép, s máris „megelőlegezhetjük”, hogy az európai piac legnagyobb vesztesei az Alfa Romeo, a Nissan és a Honda lesz. Az előbbi piaczsugorodása 11 hónap viszonylatában 37,5%, a Nissané 22,1%, a Hondáé pedig 12,6%. Nincs, amiért tapsolnia a Fiatnak (-9,1%) és az Opelnek (-5,8%) sem. Érdemes megemlíteni azt is, hogy szinte biztosra vehető: a Volkswagen sem tudja megismételni a tavalyi eladásszámát. (Egyébként a csoport többi márkái valószínűleg kedvező mérleggel fogják zárni az esztendőt.) A Renault Csoport helyzete egyelőre még bizonytalan: 11 hónap viszonylatában 0,6%-kal csökkent a forgalomba beírt új gépkocsijainak száma, azon belül a Renault márka 5,5%-os piacvesztést jegyzett, a Dacia viszont 9,3%-os bővülést. Különben novemberben érdekes fordulat következett be: a Renault márkájú gépkocsik forgalomba való bejegyeztetése 12%-kal gyarapodott 2018 azonos hónapjához viszonyítva, a Dacia esetében ez viszont 7,7%-kal csökkent. Eladási toplistán A hazai autópiac az év elejétől eltelt 11 hónap során tovább dübörgött, közel 27%-akl bővülve a megelőző esztendő azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy összesen 147 800 új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba. Novemberben ez az iram felerősödött, s ezt azért állítjuk, mert tíz hónap viszonylatában még csak körülbelül 18%-os bővülésről lehetett beszélni, a novemberi 13 091 új autó pedig közel 60%-os növekedést jelent 2018 azonos időszakához viszonyítva. Arra kár szót fecsérelni, hogy a növekedésben már-már meghatározó szerepe volt az idén is a roncsprogramnak, s ugyanakkor jó tudni azt is, hogy a jogi személyiségű vásárlói entitások piaci részesedése továbbra is nagyobb, mint a magánszemélyeké. A helyi vásárlóerőhöz inkább igazodó Dacia sziklaszilárdan őrzi első helyét a toplistán, a maga 45 700 forgalomba beírt új személygépkocsijával, ami egyébként 2018 azonos időszakához viszonyítva 35%-os növekedést jelent. Igen távolról követi őt a második helyet elfoglaló Renault, amelynek modelljeiből 12 258 talált vevőre, s ami 24%-os bővülést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A harmadik helyért a Skoda és a Ford versenyzett, az előbbi márkából 11 456 új autót írattak be a forgalomba (+9%), az utóbbiból pedig 11 148-at (+26%). Ugyan még a 8000-es darabszámot sem érték el, de igen látványos növekedést jegyzett a Hyundai és a Toyota, nevezetesen 39%, illetve 33%-ost. A Nissan akár pirulhatna is az európai szintű eladási statisztikák láttán, viszont Romániában ugrásszerű, 58%-os „megemelkedést” könyvelhetett el. Ennek ellenére az eladásszám nem tekinthető „lenyűgözőnek”, az 4487 egységet jelentett. (A 10-es toplistán az említett márkákon kívül még szerepel a Volkswagen, az Opel és a Suzuki is.) Esetenkénti ugrásszerű növekedést említettünk. Ez vonatkoztatható az igen drága luxusautók forgalmazására is: az esztendő első 11 hónapja során 73 olyan személygépkocsit írattak be a forgalomba, amely ára meghaladta a 200 ezer eurót. Ez a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 55%-os növekedést jelent. A listavezető a szóban forgó árkategóriába tartozó márkák esetében a Lamborghini volt, amelyből 11 hónap során 21 darabot szállítottak le. Novemberben leszállítottak, illetve beírattak a forgalomba egy Rolls Royce Cullinan terepjárót is, ennek indulóára áfástól 300 ezer euró körül van, de elérheti akár az 500 ezer eurót is, a felszereltség függvényében. Hogy mennyibe került a novemberben leszállított jármű azt nem tudni, de azt igen, hogy 563 lóerős volt. A hazai autóipar még nem érzi A tekintélyes angol gazdasági napilap, a Financial Times a minap arról írt, a német autóipar lobbistái szerint ebben az esztendőben a világ autópiaca rohamosabban fog zsugorodni, mint a gazdasági-pénzügyi krízis csúcsán, és előreláthatólag 4 millió személygépkocsival kevesebbet fognak eladni, mint 2018-ban. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező 12 hónap során az autóiparban világszerte elbocsátásokra kerül sor, ebben lesz szerepe Kína hanyatlásának is. Tény, hogy egyes autóipari cégek máris kilátásba helyeztek (amint arról egyébként már a megelőző időszakokban is hírt adtunk) bizonyos átcsoportosításokat, gyáregységek bezárását, valamint esetenkénti létszámcsökkentést. A technológiaváltás, azaz az elektromos gépkocsik térhódítása nyomán, ha nem is egyik napról a másikra, de mélyenszántó változások következnek be a beszállítói körökben is, hiszen végeredményben más elveken alapuló, illetve más konstrukciójú gépjárművekről van szó. Különösebb aggodalomra még egyelőre ugyan nincs ok, de egyes hazai gépkocsikomponenseket gyártó cégek is kezdték megérezni a változás szelét. A Gépkocsigyártók Romániai Egyesületének (ACAROM) adatai szerint a hazai gépkocsiipar a Dacia és a Ford bizniszén túl felöleli több mint 400 komponensgyártó termelését is, azok együttesen 30 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, üzleti forgalmuk pedig az idén eléri a 30 milliárd eurót. Ez a megelőző esztendőhöz viszonyítva 5,2%-os növekedést jelent(ene). Megjegyezendő azonban, hogy ez a növekedési arány kisebb, mint a 2008-ban elért, 2017-hez viszonyítva. A szóban forgó 30 milliárd euró a GDP-nek 14%-át teszi ki. Többször is írtunk már Romániai idei várható gépkocsi termeléséről. A legfrissebb becslések szerint az el fogja érni a 490 ezer egységet, de az is megtörténhet, hogy súrolni fogja az 500 ezret. Minden attól függ, hogy miként fog alakulni ebben a hónapban a craiovai autógyár termelésének dinamikája, mindenekelőtt az új Ford Puma vonatkozásában. (Különben az esztendő első tizenegy hónapja során országunkban 452 272 személygépkocsi gördült le a szerelőszalagokról.) A Duster diadalmenete Kétségtelen, hogy a leglátványosabb dinamikát a Dacia Duster modellje jegyezte. Abszolút számban kifejezve ugyan nincs szó milliókról, de a növekedési ütem tekintetében igen sikeresnek bizonyult ez a modell. Az idei esztendő első tíz hónapjában például közel 223 ezer egységet gyártottak le, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 14%-os növekedést jelent. Ugyanakkor az sem lebecsülendő, hogy november hónap végén, pontosabban november 29-én legördült a szerelőszalagról az ötszázezredik Duster, egy 4x4-es 1,3 TCe 150 lóerős motorral ellátott vörös színű Prestige verzió, amelyet egy franciaországi megrendelőnek szállítottak le. A Duster második generációjának a gyártását két éve kezdték meg, s azóta abból összesen 500 ezret gyártottak le. Jelenleg a mioveni-i gyár kapuit naponta 1400 új jármű hagyja el, azok közül 1050 Duster, átlagára jelenleg 18 000 euró (áfástól). Az érdekesség kedvéért utalhatunk arra is, hogy európai viszonylatban a kis SUV-ok kategóriájában az eladási toplistán szerepel a Duster, abból az esztendő első kilenc hónapjában 166 225-öt írattak be a forgalomba, 18%-kal többet, mint 2018 azonos időszakában. Visszatérve a hazai autóipari szektor üzleti forgalmára, érdemes utalni arra is, hogy annak idei várható értéke mintegy nyolcszorosa lesz a 2005-ös esztendeinek, amikor is ez az érték 3,8 milliárd euró volt. 2011-ben meghaladta a 11 milliárdot, majd 2014-ben a 18 milliárdot, 2016-ban a 22 milliárdot, a tavaly pedig a 28 milliárdot, s ha minden jól megy, akkor az idén eléri vagy súrolni fogja a már említett 30 milliárd eurót. Kínából jön(ne)?… Az autópiac „villamosítása” egyre inkább hangsúlyozottabbá válik. Ez hazai viszonylatban is érezteti hatását, de talán nem olyan mértékben, mint számos európai országban. Ez egyrészt a viszonylag szerényebb vásárlóerővel magyarázható, ugyanis az elektromos meghajtású gépkocsik árai jóval magasabbak, mint a hagyományosoké (és ez nem csupán Romániában van így). Még akkor is, ha a vásárlók jelentős támogatásban részesülnek, és vannak olyan települések, ahol ingyenes vagy igen kedvező feltételek között „tankolhatnak”. Az esztendő első tíz hónapjában hazai viszonylatban közel 5300 „zöld gépkocsit” (hibridet és elektromos meghajtásút együtt) értékesítettek, 50%-kal többet, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adatai szerint a piaci részesedés 3,7%-ra tehető. Az elektromos meghajtású autók száma megközelítette az 1200-at. November 27-i lapszámunkban írtunk a Dacia várható villamosításáról. Akkor még annyit lehetett tudni, hogy arra viszonylag rövid időn belül sor kerül, de azt pontosan nem tudni, hogy mikor. Ezt az Automobile Dacia vezérigazgatója jelentette be, utalva arra is, hogy a Daciának lesz hibrid és villamos meghajtású járműve is. Most egy újabb információ jelent meg és nem is akárkitől, hanem a Renault elektromos autó divíziója igazgatójától. Gilles Normand szerint a K-ZE verziót Európában is piacra dobják. A Renault City K-ZE elektromos crossovert a múlt esztendőben mutatták be a Párizsi Autószalonban a feltörekvő piacokon, mindenekelőtt a Kínában történő értékesítés előestéjén. Nos, állítólag ezt az autót forgalmaznák Európában Dacia márkanéven, de a gyártását továbbra is megőriznék Kínában. Olyan értesülés is napvilágot látott, miszerint a szóban forgó modell európai igényekhez igazított változatának az ára körülbelül 15 000 euró körül lesz, tehát olcsóbb lenne, mint a VW E-Up! modell, amelynek ára körülbelül 20 000 euró, viszont autonómiája 270 kilométer, szemben a szóban forgó Renault modell 250 kilométeres autonómiájával. (A franciák portfoliójában lévő már említett Zoe modell ára áfástól 33 000 euró.)

Hecser Zoltán