enyhe eső
enyhe havazás
Rekord
A kedd délutáni kormányülésen rekordot döntött a Cioloș-kormány, amikor is tizennyolc sürgősségi kormányrendeletet vitatott meg és fogadott el. Ilyen „teljesítményre” az utóbbi 25 esztendőben még nem volt példa a kormányzati tevékenységben. Gyorsasági rekordot is felállítottak, hisz a kormányülés nem egészen két és fél órát tartott, s annak során másabb dokumentumokat is elfogadtak. A kormányfőnek az ülést felvezető beszédéből azt hámoztuk ki, hogy erről a nagy mennyiségű jogszabálytervezetről a kormány egyes tagjai sem biztos, hogy tudtak. A mennyiséget illetően ő magyarázattal is szolgált: a minisztériumok által kifejtett tevékenységek nyomán most jelentkeztek azok az eredmények, amelyek a sürgősségi kormányrendeletekben testesülnek meg. Dacian Cioloș szavaival élve: „Beléptünk az eredmények leszállítási fázisába.” Ezzel a leszállítási fázissal különösképpen nem is lenne semmi bajunk, de azt mindenképp furcsállhatjuk, hogy tizennyolc sürgősségi kormányrendeletet képes volt nem egészen három óra alatt átrágnia a kormánynak, illetve a kormánytagoknak. Lehet viszont, hogy csupán rábólintásról volt szó. Nem térnénk ki arra, hogy mire is vonatkozik az elfogadott tizennyolc kormányrendelet, de annyit megjegyezhetünk, hogy azok között vannak a lakosság szempontjából is nagy gyakorlati jelentőségűek, például közigazgatási ügyintézés keretében kibocsátandó okiratok esetében. A jövőben leegyszerűsítésre és díjszabáseltörlésre lehet számítani. Ami történt a keddi kormányülésen, azt érdemes megközelíteni más szemszögből is. Annak idején a Cioloș-kormány beiktatásakor a frissében kinevezett kormányfő határozottan hangoztatta, hogy mindig is rosszallotta és ellenezte a mindenkori kormányok „törvényhozási” ténykedését, azaz nem értett és nem ért egyet a sürgősségi kormányrendeletek és kormányrendeletek „gyakorlatával”, s következésképpen ő e tekintetben tartózkodni fog. Nos, ez esetben is egy dolog volt az ígéret, s más a kormányzati ténykedés: az elmúlt hét hónap során nemigen volt olyan kormányülés, amelyen nem fogadtak volna el legalább egy sürgősségi kormányrendeletet. Csak az év eleje óta június 22-ig eltelt időszakban megtartott kormányülések mindegyikére átlagosan két sürgősségi kormányrendelet jutott. És az már csak hab a tortán, hogy követve a Ponta-kormány által meghonosított „leleményes” gyakorlatot, a Cioloș-kormánynak is már-már bevett szokásává vált, hogy egy sürgősségi kormányrendelet leple alatt akár három vagy négy jogszabályt is módosított vagy egészített ki. Egyébként a keddi kormányülésen elfogadott sürgősségi kormányrendelet között is van olyan, amelynek hatósugara több törvényt is érint. Magyarázkodni ugyan lehet, de ez nem lehet mentség arra, hogy egyet mondunk és mást csinálunk. Továbbá: a kormányrendeletek meghozatalában igen serénynek és szorgalmasnak bizonyult a Cioloș-kormány is, de ez nemigen sikerült olyan jogszabályok esetében sem, amelyek meghozatala kizárólag a kormány feladata és kötelessége. Ilyen összefüggésben mindenekelőtt azokra a kormányhatározatokra gondolunk, amelyek révén jóvá kellett volna hagyni bizonyos törvények (sőt esetenként maga a kormány által meghozott sürgősségi kormányrendeletek) alkalmazási módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározatokat. Olyanokat, amelyek esetében a kormány számára határidőket is megszabott a jogalapot képező törvény!
A kedden elfogadott sürgősségi kormányrendeletek egyike-másikának másabb vonatkozásokban is megvan a maga „sajátos” jelentősége. Lássuk, miről is van szó. Az utóbbi hónapok során a kormányfő, egyes kormánytagok rendszeresen hangoztatták, hogy elleneznek minden olyan jogszabályt, amelynek gyakorlatba ültetése költségvetési forrásokat igényelne, sokszor hivatkozva arra, hogy a kiadási oldala a költségvetésnek amúgy is túlterhelt, s a bevételi források sem válhatnak bővizűebbekké az adott körülmények között. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy egy hétfőn megjelent hivatalos közlemény szerint a tavalyi és az idei áfacsökkentések nyomán az abból származó költségvetési bevételek a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a közszférában a személyzeti kiadások 9,8 százalékkal gyarapodtak. Ez utóbbi a pénzügyminisztérium szerint azzal magyarázható, hogy az elmúlt esztendőben a helyi közintézmények személyzetének a bére 12 százalékkal emelkedett, 25 százalékkal az egészségügyi és a szociális gondozási szektor személyzetének a bérei, 15 százalékkal a tanügyi személyzeté, 10 százalékkal a költségvetési rendszer személyzetéé és további 75 lejjel 2015. július 1-től az országos garantált minimálbér. Mindennek okán (de nem csupán) öt hónap viszonylatában a konszolidált költségvetés 280 millió lejes beficittel zárult. Nos, ha ez így igaz, akkor a kormány mégis miért bizonyul „bőkezűnek” egyes kiadások vonatkozásában. Nemrégiben arról értesültünk például, hogy jóváhagyták a közméltóságok által használandó majdani repülőgép idei megvásárlását. Nemrégiben jelentős összeget különítettek el és meg is kötötték a közbeszerzési szerződést 81 igen drága Audi márkájú összkerék-meghajtású személygépkocsi megvásárlására a hírszerzőszolgálat számára, egyes minisztériumok esetében növekedett az alkalmazottak száma stb. stb. Ebbe a keretbe helyezhetők a keddi kormányülésen elfogadott egyes sürgősségi kormányrendeletek. Például az, amely értelmében egyes, a mezőgazdaságban használatos termékek (műtrágya, vetőmag, rovarirtó stb.) áfakulcsát augusztus 1-től 20 százalékról 9 százalékra csökkentik, s ez érvényes lesz majd bizonyos, a föld megművelésével kapcsolatos szolgáltatás jellegű munkálatokra vonatkozóan is. Továbbá augusztus 1-től egyes személyzeti kategóriák esetében eltörlik a jövedelmi adó fizetési kötelezettséget, a tudományos kutatásban és tervezésben tevékenykedők egyes kategóriáiról van szó. Ingyenessé válik majd a mezőgazdasági területek betábláztatása. Bizonyos okiratok kibocsátása díjmentessé válik, illetve csökkenni fog a díjszabás stb. stb. Nos, ezek az intézkedések gyakorlatba ültetése nem jelent egyebet, mint a költségvetési bevételek csökkenését is. Ezek szerint mégis van mozgástér a költségvetési bevételek, illetve kiadások tekintetében, s amikor tehermentesítésről van szó, annak az érintettek örvendhetnek. Örvendjenek is, de mi kérdezzük: mikor mond igazat a kormány a pénzforrások tekintetében?
Hecser Zoltán
.jpg)
web.jpg)