Hargita megyében az öt évvel korábban nyilvántartott tejbegyűjtő központok közül mára csak minden második – jelenleg 97 egység – rendelkezik érvényes működési engedéllyel, ami – az ovális bélyegző elvesztésén keresztül – könnyen bajba sodorhatja a Hargita megyei, uniós termékgyártási és kereskedelmi joggal rendelkező tejfeldolgozókat is. A tejcsarnokok engedélyeztetésének sürgető ügye a székelykeresztúri tejgyár gazdafórumain is rendre szóba kerül. [caption id="attachment_19710" align="aligncenter" width="620"] Csak engedélyezett tejbegyűjtőkkel dolgozhatnak a tejüzemek Fotó: Domján Levente[/caption] Elveszíthetik az uniós ovális bélyegzőjüket azok a tejfeldolgozók, amelyek a tejet állategészségügyileg nem engedélyezett tejcsarnokokból gyűjtik be – hívja fel az érintett tejüzemek figyelmét a 2010-ben elfogadott 57-es állategészségügyi rendelet előírásaira Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A Hargita megyei főállatorvos kérdésünkre elmondta: érvényes működési engedéllyel a megyében jelenleg kilencvenhét tejcsarnok rendelkezik. Engedély nélkül nem vehetik át a tejet – Gyakorlatilag ebből a 97 tejbegyűjtő központból vihetik el a Hargita megyei tejfeldolgozó üzemek a tejet. Az engedéllyel nem rendelkező tejbegyűjtőkből pedig nem vehetik át. Minden tejfeldolgozónak érdeke, hogy kiszűrje a működési engedéllyel nem rendelkező tejbegyűjtőket, illetve, hogy a saját tejfelvásárlási vonzáskörzetében minél több engedélyezett csarnok legyen – nyomatékosította lapunknak nyilatkozva Ladó Zsolt. Elmondta, a hangsúly – a tejhigiéniai szabályok betartásán túl – a fogyasztók asztalára kerülő termékek eredetének nyomon-követhetőségén van: ez pedig az uniós előírások értelmében az állati eredetű élelmiszertermékek valamennyi kezelési, feldolgozási állapotára érvényes, a készterméktől a feldolgozókon és a begyűjtő-központokon keresztül visszavezetve egészen a termelőig. Közös érdek A tejbegyűjtő csarnokok enge­délyeztetésének fontosságára de­cemberi gazdafórumain a székelykeresztúri tejgyár vezetői is kitértek, 2016 első számú feladatának nevezve a tejüzem számára nyersanyagot begyűjtő egységek mihamarabbi engedélyeztetését. Az üzemet kiszolgáló csarnokhálózat állapota a menedzsmentnek már azért sem közömbös, mert a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonában működő tejüzemnek idén decemberben sikerült megszereznie az Unió valamennyi tagállamába szállítási jogot biztosító ovális bélyegzőt. Kúthi Lázár, a tejüzem igazgatója viszont a gazdatalálkozókon figyelmeztette a keresztúri feldolgozóban résztulajdonosi hányaddal is bíró tejtermelőket: az ovális pecsétet sokkal nehezebb lesz megtartani, mint megszerezni. Kulcskérdésnek pedig pont az üzem számára tejet biztosító, több mint ötven tejbegyűjtő központ mihamarabbi engedélyeztetését nevezte, elismerve: a feltételeknek pillanatnyilag csak a tejcsarnokok negyede fele meg. A gyár igazgatója szerint a probléma nem egyedi: hasonló gondokkal küszködnek a megye többi, ovális bélyegzővel rendelkező tejfeldolgozói is. Engedély nélkül közel száz egység működhet A tejbegyűjtő központok engedélye – mivel nincs határidőhöz kötve – visszavonásig érvényes. Az engedély visszavonását a működtető is kérelmezheti, de kirívó szabálytalanságot tapasztalva a szakhatóság is kezdeményezheti – jegyezte meg érdeklődésünkre Ladó Zsolt. Leszögezte viszont: a szakhatóság nem nyomozószerv, így noha a hatósági állatorvosok rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, az engedély nélkül működő, napi 30-40 vagy pár száz literes tejmennyiséget begyűjtő csarnokok kiszűrésére nincs kapacitásuk. – De nincs is ilyen nyilvántartásunk. Nem tudjuk, hogy a megyében hány engedély nélküli tejbegyűjtő egység működhet – tette hozzá Ladó Zsolt. Kifejtette, a tejbegyűjtők nyilvántartási kötelezettsége a jogszabályi követelményekkel együtt változott: így például míg a tejcsarnokok a szakhatóságtól 2010 előtt bejegyzés alapján is kaphattak működési engedélyt, az utóbbi öt esztendőben, azaz az 57-es rendelet életbe lépése után a szakhatóság részletes nyilvántartást csak az engedélyezett tejbegyűjtő központokról vezet. Már pedig a korábbi, bejegyzés alapján és a mostani, engedélyezés nyomán működő tejbegyűjtők száma között nagyjából kétszeres eltérés van. – Az 57-es rendelet megjelenése után 97 engedélyezett tejbegyűjtő maradt. Előtte, a bejegyzés alapján működési engedélyt szerezve nagyjából kétszer ennyi volt – mondta el a főállatorvos. A tej minőségét is ellenőrzik Ladó elmondta: az engedélyezésnek nincsenek különösebb feltételei. Alapelvárás, hogy a tejbegyűjtő épülete ne legyen romos, a csarnok belső falai és padlózata mosható, könnyen tisztítható legyen, a megfelelő tejbegyűjtő tartályok és tárolóedények tisztítására pedig hideg és meleg víz egyaránt rendelkezésre álljon. A szakhatóság állatorvosai a terepellenőrzések alkalmával természetesen a begyűjtött tej minőségét is rendszeresen ellenőrzik, hisz a tejtermelő gazdáktól az engedélyezett tejcsarnokok üzemeltetői csak az uniós minőségi normákat teljesítő tejet vehetik át. – A tejüzemek adott feltételek mellett az uniós szabványnak nem megfelelő tejet is elszállíthatják és feldolgozhatják, de ebből csak és kizárólag hosszú érlelésű sajtokat készíthetnek. Az uniós normát nem teljesítő tej mennyiségéről pedig az üzemek külön nyilvántartást kell vezessenek, amit az élelmiszerbiztonságért felelős kollegáim ellenőriznek. Az áttekinthetőség és a követhetőség a nem uniós szabványú tejből készült sajttermékek esetében is fennáll – hangsúlyozta lapunknak a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Domján Levente