A múlt pénteken, azaz március 11-én Dacian Cioloş kormányfő és Anca Dragu közpénzügyi miniszter közös sajtóértekezletén indította útjára a Költségvetési Transzparencia elnevezésű programot. A kormányfő azt „forradalminak” nevezte, arra való hivatkozással, hogy az egyidejűleg a közpénzek elköltésével kapcsolatos információk nyilvánosságra hozásával azokat hozzáférhetőbbekké is teszi. Hangsúlyozta, hogy ezek az információk többé-kevésbé eddig is elérhetők voltak, de most a szó igazi értelmében a nagyközönség számára is hozzáférhetővé válnak. Tulajdonképpen egy platformról van szó, amely révén bármelyik állampolgár, bármelyik cég, bármelyik adófizető tudomást szerezhet arról a módról, hogy miként kerülnek elosztásra és elköltésre a központi vagy a helyi közigazgatási hatóságok által a rendelkezésükre álló pénzalapok. Ez a transzparencia lehetővé teszi a közpénzek elköltése hatékonyságával kapcsolatos információk áttekinthetőségét, de ugyanakkor lehetővé kell tennie a csalások vagy a korrupció kockázatainak elhárítását is – vélekedett a kormányfő. Ha minden igaz, akkor ezentúl bárki ráláthat a közel 13 700 romániai közintézmény pénzügyeire, nevezetesen annak be­vételei és kiadásai alakulására, továbbá a költségvetés végrehajtására vonatkozó adatokra. A közpénzügyi miniszter ugyanakkor a pénteki eseményen azt hangsúlyozta, hogy mindazok a közintézmények, amelyek nem közlik a költségvetés végrehajtásáról szóló adataikat vagy netalántán pontatlan adatokat közölnek, nem részesülhetnek majd állami költségvetési finanszírozásban. „Ha egy adott költség nem jelenítődik meg a költségvetési transzparencián, a kincstár egész egyszerűen operálhatja azt a kifizetést” – így Anca Dragu. Aki egyébként kíváncsi arra, hogy mi is történik a közpénzekkel, annak rendelkezésére áll a www.transparenta-bugetara.gov.ro honlap. Egymillió lej külföldi utakra A szóban forgó honlapra rákattintva megtudhatjuk például azt, hogy az esztendő első két hónapjában az államelnöki hivatal több mint egymillió lejt fordított külföldi kiszállásokra, a külügyminisztérium pedig 900 000 lejt. Sokat utazgattak a szenátorok és a képviselők is. Legalábbis erről tanúskodnak a számadatok: a szenátus esetében 440 000 lejt, a képviselőház esetében pedig 184 000 lejt költöttek külföldi kiszállásokra. A belügyminisztériumnál ugyanebben az időszakban 21,6 millió lejt tettek ki a bérekkel és a különböző pótlékokkal kapcsolatos kiadások, az étkeztetésre 4 millió lejt, az egyenruhákra pedig 900 000 lejt fordítottak. Továbbá 1,6 millió lejre rúgott az az összeg, amely a bérelt lakások bértételének támogatását jelentette, de jutott pénz a Dinamo sportklub finanszírozására is, nevezetesen 2,4 millió lej. Lesz folytatás… A pénteken útjára indított platform a jövő esztendőben lesz teljes egészében működőképes, akkor monitorizálhatóvá válik külön-külön minden egyes költségtétel, például az, hogy hány és milyen autót vásárol egy minisztérium és honnan, vagy az, hogy kivel kötnek szerződéseket informatikai programokra és az mennyibe is fog kerülni. Ennek a második szakasznak a kiteljesítése előreláthatólag májusban kezdődik meg, s 2017-ben majd nyilvánossá válnak a közintézmények létszámára, struktúrájára, számviteli jelentéseivel stb. kapcsolatos részletes információk is. A már említett pénteki sajtótájékoztatón Anca Dragu közpénzügyi miniszter azt is bejelentette, hogy mintegy négy hónapon belül a transzparencia-programot ki­terjesztik az állami érdekeltségű cégekre is. Üdvözlendő és érdemleges az, ami bekövetkezett a pénteki eseményen, illetve, ami azon elhang­zott, de bizonyos értelemben nincs szó (nem is lehet) abszolút újdonságról. Mondjuk ezt annak okán, hogy az eddig is hatályos jogszabályok értelmében a közintézmények kötelezettek a közérdekű információk nyilvánosságra hozásával. Azok tevékenységének pedig kevés olyan vetülete létezik, amelyeket nem kellett volna eddig is a nagy nyilvánosság elé tárni. Ezt maga a kormányfő is elismerte. Hecser Zoltán