Április 4-én jelent meg ama 2020/42-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették az IMM INVEST Románia elnevezésű, a kis- és középvállalkozásokat támogató programra vonatkozó 2017/110-es sürgősségi kormányrendeletet, valamint jóváhagyták a kis- és középvállalkozások tevékenysége fenntartását „szolgáló” állami támogatási sémát. A kormányrendelet előírásai gyakorlatba ültetésének az eszközét jelenti az alkalmazás módszertani normáit jóváhagyó 2020/282-es kormányhatározat, amelyet az április 6-i kormányülésen fogadtak el. Jelenleg adottak a feltételek ahhoz, hogy a szóban forgó program, illetve az állami támogatási séma útjára is indulhasson. Mondjuk ezt többek között annak okán, hogy a kormányhatározat, amely a Hivatalos Közlöny április 8-i számában jelent meg és április 10-től vált hatályossá, tisztázza a teendőket, s mint ilyen, útikönyvet ad azon kis- és középvállalkozások kezébe, amelyek részesülni kívánnak – már amennyiben eleget tesznek a lehívási kritériumoknak – a szóban forgó program jótéteményeiben. Az is igaz viszont, hogy van még egy határidő: a hitelintézeteknek április 17-ig kell megküldeniük a kis- és középvállalkozások hitelgarantálási országos alapjához (FNGCIMM) a programra való jelentkezésre vonatkozó kéréseiket, valamint az idei esztendőre felbecsült finanszírozási szint függvényében a garantálási értékhatár lefedésére vonatkozó igényüket. Lapunk április 7-i számában egyébként már ismertettük a 2020/42-es sürgősségi kormányrendelet lényegesebb előírásait, azok közt említve azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell a jutányos hitelezés elnyerése végett, valamint azokat a tevékenységi területeket, amelyek esetében nem igényelhető az e program keretében nyújtandó jutányos hitel. Emlékeztetnénk arra, hogy az IMM INVEST Románia programot még 2017-ben hozták létre, a mostani módosítás leglényegesebb előírása az, hogy az annak keretében folyósított banki hitelekben részesülő cégek gyakorlatilag nem lesznek kötelezettek kamatfizetésre, azt ugyanis átvállalja az állam, akárcsak a banki jutalékokat, de azt is tudni kell, hogy nem a teljes futamidőre. A költségvetésből a grant (pénzsegély) révén fedezett periódus a kamat, valamint az ügykezelési és kockázati banki jutalékok tekintetében a hitel/hitelvonalak nyújtásának az időpontjától 2020. december 31-ig terjed. Ami a jövőt illeti: a kamatra szánt pénzsegélyt évente hagyják jóvá törvényerejű jogszabály révén a 2020-as évre, valamint a következő két esztendőre, de csak azon feltételek közepette, hogy az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) által előrejelzett gazdasági növekedés ezen periódusra vonatkozóan a 2020-as esztendei gazdasági növekedés szintje alatt helyezkedjen el. Az állami segélyezési séma érvényességi periódusa, azaz az a periódus, amely során kiválogatódnak a kedvezményezettek és kibocsátódnak a garancialevelek. A finanszírozási véleményezések 2020. december 31-én zárulnak, az a periódus pedig, amely során kifizetésre kerül a grant, 2021. március 30-ig terjed, a meghosszabbítás lehetőségével. A fedezési pénzsegélyezési időszak lejárta után a kis- és középvállalkozások (beleértve a mikrovállalkozásokat is) az állam által garantált hitelek után kamatot fognak fizetni a következők szerint: évente a 3 hónapos ROBOR, amihez hozzáadandó egy 2%-os fix kamatláb, a beruházási hitelek esetében 3 hónapos ROBOR, amihez hozzáadandó egy 2,5%-os fix kamatláb, a működőtőke finanszírozására nyújtott hitelek/hitelvonalak esetében. (Ebbe nem foglaltatik bele az ügykezelési jutalék, a kockázati jutalék és a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó műveletek illetékei.) Értékhatárok Azok a pénzsegélyek, amelyekkel az állam fedezi a banki kamatokat és a garantált hitelekkel kapcsolatos jutalékokat, egy kedvezményezett cég esetében nem haladhatják meg a 800 ezer eurós értékhatárt. Emlékeztetnénk arra, hogy a működőtőke finanszírozása esetében a hitelek/a hitelvonalak maximális értéke 5 millió lej, a beruházási hitelek esetében pedig 10 millió lej. Ugyanakkor az egy cégnek nyújtott hitelek együttes értéke nem haladhatja meg a 10 millió lejt, s azok 80%-át garantálja az állam. A garantálási részarány lehet nagyobb is, pontosabban 90%-os a működőtőke finanszírozására nyújtott hitelek esetében, már amennyiben 500 ezer euróról van szó a mikrovállalkozások esetében és 1 millió euró a kisvállalkozások esetében. Ezek a vállalkozások azonban a működőtőkére nyújtott hitelt kiegészíthetik a 10 millió lejes értékhatárig beruházási hitelekkel, de ez utóbbiak esetében az állami garancia 80%-os lesz. Amúgy a becslések szerint az IMM INVEST Románia program jótéteményeiben több mint 40 000 hazai kis- és középvállalkozás fog részesülni. A potenciális kedvezményezetteknek be kell jegyeztetniük magukat a következő honlapon: www.imminvest.ro. Oldalági garanciák A 80%-os vagy 90%-os garancia mellett a kedvezményezett cégeknek is „jelentkezniük kell” oldalági garanciákkal. A beruházási hitelek esetében az állami garanciának együtt a törvényes ingatlan jelzáloggal és/vagy hitelből finanszírozott aktívumok jelzálogával együtt legalább 100%-ban kell fedeznie a finanszírozás értékét. A garanciaszerződést az oldalági garanciákra a finanszírozás kedvezményezettje a finanszírozó hitelintézetekkel köti meg mindazok javára, mind pedig a román állam javára (a közpénzügyi minisztérium révén). Befizetés elhalasztva Lapunkban már írtunk arról, hogy a március 21-én megjelent 2020/29-es sürgősségi kormányrendelet X-es szakasza értelmében azon kis- és középvállalkozások esetében, amelyek az illetékes hatóságok által meghozott döntések alapján rákényszerültek tevékenységük teljes vagy részleges felfüggesztésére, a szükségállapot ideje alatt elnapolhatók egyes fizetési kötelezettségek. A közműi szolgáltatások (villanyáram-, földgáz-, víz-, telefon- és internetszolgáltatás, valamint ingatlanbérlés) díjszabása befizetésének az elnapolásáról van szó. A fizetési kötelezettségek elhalasztása vonatkozik egyes közérdekű szolgáltatásokat teljesítő foglalkozásokra is (közjegyző, ügyvéd, törvényszéki végrehajtó), de azok esetében kormányhatározat révén kellett szabályozni a kedvezményezettek megállapításának a kritériumait. Ez meg is történt az április 8-án megjelent 2020/281-es kormányhatározat révén. Annak értelmében a fenti tevékenységi szegmensekbe tartozók esetében akkor halaszthatók el a szóban forgó befizetési kötelezettségek, ha együttesen teljesülnek a következő feltételek: a 2019-es évben a nettó bevételük legfeljebb 200 000 euró volt; a tevékenység végzése/megszervezési jogi formája keretében, mint alkalmazott és/vagy munkatárs legfeljebb 9 személy foglalatoskodik; az illetékes hatóságok által elrendelt intézkedések nyomán részlegesen vagy teljesen megszakította tevékenységét, s abban a hónapban, amelyre kéri az elhalasztást, legalább 25%-os bevételkiesést jegyzett a szükségállapot előtti legutolsó hat hónap átlagbevételéhez képest.

Hecser Zoltán