Tegnap a kora délutáni órákban Dăncilă kormányfő ismertette a kormányzás hat hónapjának mérlegét. Elöljáróban azt hangoztatta, hogy egy összegző, tömör jelentésről van szó, s ezt az idő rövidségére való hivatkozással indokolta meg. Ilyen összefüggésben arra is utalt, hogy ismertetőjében csupán a legfontosabb makrogazdasági mutatószámok szerepelnek, illetve azok dinamikája. Hasonló jellegű helyzetjelentések a megelőző időszakokban már napvilágot láttak: július 4-én a jegybank ügyvezető tanácsának egy „kitekintője”, a múlt hét végén az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) nyár derekai előrejelzései, valamint az amerikai külügynek a romániai befektetési légkörre vonatkozó jelentése. Három különböző dokumentum majdhogynem ugyanazon témakörben, de másabb megközelítésben. Ez még önmagában nem gond, nem is jelenthetne problémát, de a három szöveget összevetve úgy tűnik, nem minden esetben „talál a szó”. Kezdenénk a kormányfő ismertetőjével, illetve az általa summázott makrogazdasági sarokszámokkal. Eleve le kell szögeznünk, hogy némi félreértést érzékeltünk, ugyanis az ismertetett számadatok jobbára fiskális-költségvetési jellegűek. Így utalt arra, hogy a költségvetési bevételek az első félév folyamán elérték a 132 milliárd lejt, a 2017-es esztendő első félévében realizált 117,2 milliárd lejjel szemben, ami 13%-os növekedést jelent. Havi átlagban 2,5 milliárd lejes többletről van szó, amiből futhatta a megemelkedett közszférai bérek, valamint a közberuházások fedezésére. Elismerte, hogy a társadalmi-biztosítási hozzájárulási rendszer megreformálása és a jövedelmi adó 10%-ra való mérséklése nyomán ez utóbbiból származó költségvetési bevételek a megelőző esztendő azonos időszakához képest 3,1 milliárd lejjel csökkentek, azaz 14,8 milliárd lejről 11,7 milliárd lejre, ugyanakkor a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek 34,2 milliárd lejről 46,8 milliárd lejre emelkedtek, ami 12,6 milliárd lejes többletet jelent. Ilyenképpen az egyenleg pozitív, több mint 9,5 milliárd lejes (12,6 milliárd – 3,1 milliárd). Ez így igaz, és ilyenképpen a társadalombiztosítási költségvetés szubvencionálására kevesebbet kellett fordítani az állami költségvetésből. Ilyen körülmények között pedig nincs másról szó, mint ugyanannak a nadrágnak a két zsebéről, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy abba a húslevesbe az egyik zöldségféleségből több került, mint eddig, a másikból pedig kevesebb… Álljunk meg egy másik számadatnál. A közberuházások volumene az elmúlt fél esztendő során 9,1 milliárd lejt tett ki, az 2017 első szemeszterében 6 milliárd lej volt. Első látásra ez is örvendetes, dicséretes, de sajnálatos az, hogy az a többletberuházás nem az infrastruktúra terebélyesítésében, korszerűsítésében testesült meg, hanem jobbára honvédelmi, hadászati berendezések és gépi eszközök beszerzésében. Más: a kormányfői ismertető szerint az első félév során a közvetlen külföldi befektetések értéke elérte a 2,21 milliárd eurót, míg az 2017 azonos időszakában 1,93 milliárd euró volt, 2016 első félévében pedig 1,33 milliárd euró. Ennek is lehet örvendeni, de a jegybanktól származó félhivatalos értesülések szerint a szóban forgó befektetéseknek döntő hányadát a megelőző esztendőben elért nyereség „visszaforgatása” jelentette, azaz nem a tőkeimport. Higgadtabban… A jegybank ügyvezető tanácsa ülésén elhangzott az is, hogy az ország gazdasága a második és a harmadik évnegyed során az előrejelzettnél kisebb arányú, illetve mérvű növekedést jegyzett. Ezt a meglátást számadatokkal is alátámasztották, mint ahogy az is feltételezhető, hogy figyelmeztetésnek szánták. Íme: míg 2017 januárja és februárja között a lakásépítkezések 67%-kal gyarapodtak, az idei esztendő azonos időszakában közel 26%-kal estek vissza. Ugyanakkor, míg az előző évben az ipari növekedés 7,8%-os volt, a jelenlegi 4%, a kiskereskedelem üzleti forgalma a tavaly 7,9%-kal, idén pedig csak 6,4%-kal bővült (mármint a szóban forgó január és május közti időszakban). Nos, ezek a számada- tok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a növekedés majd minden tekintetben mérséklődött, s annak meglehetnek a nemkívánatos következményei a jövőre nézve is. Visszafogottságnak adta tanúje- lét a CNSP is, ugyanis a múlt hét végi közleményéből az derül ki, hogy jóval alacsonyabb arányú lesz az ország éves gazdasági növekedése, mint arra előzetesen számítottak. Nevezetesen 6,1% helyett csak 5,5%-os. Annak idején, azaz az év elején a CNSP még viszonylag szerény inflációval számolt, annak 2,8%-os növekedését tartva lehetségesnek, viszont jobban kinyitotta a szemét, s már 4,7% szerepel a múlt hét végén nyilvánosságra hozott közleményben. A jövő esztendő tekintetében is változtattak jóslataikon: az eddigi 2,5%-os inflációval szemben 2,8%-ot várnak, 2020-ban pedig 2,4%-kal szemben 2,5%-ot. Az amerikai külügy már-már aggódik és figyelmeztet is: a hozzájárulások átruházása a munkáltatóról a munkavállalóra negatív hatást gyakorolt az összes privát szférai cégre, mert megnövekedtek bizonyos adminisztratív költségeik, a kormány nem tett kellő erőfeszítéseket az állami cégek esetében a testületi vezetésre vonatkozó jogszabály gyakorlatba ültetésére; a gyakran megmódosított, megváltoztatott intézkedések és döntések nyomán túlbonyolította a befektetői légkört. A kormányfő szemüveget viselt, amikor felolvasta azt az ismertetőt, lehet az ő szemüvegén át másképp látszanak a mérlegadatok… Hecser Zoltán