Jó ideje már, hogy az egyes szektorokban hovatovább megmutatkozó munkaerőhiány okán a mindenkori kormányok figyelme egyre inkább ráterelődött a humánerőforrás kérdéskörére. 2015-től errefelé viszonylag gyakran, de ugyanakkor hebehurgya és kapkodó módon ilyen vagy olyan jogszabályozások révén próbáltak javítani a helyzeten. Ebbe a keretbe illeszthető a munkaerő foglalkoztatásának ösztönzésére és a munkanélküliségi biztosítási rendszerre vonatkozó 2002/76-os törvény újólagos módosításai és kiegészítései. Számba véve az utóbbi években foganatosított jogszabályozásokat, talán nem túlzás azt állítani, hogy a legradikálisabbnak tűnő jogszabály-módosításokat és -kiegészítéseket a Cioloș-kormány foganatosította. A szándék az volt, hogy a latens, a potenciális humánerőforrást valamiképpen munkába állásra serkentsék, többek között támogatva a belső migrációt és ösztönözve a munkavállalási kedvet, illetve stabilitást. Valami eredmény született az elmúlt esztendők során, mert a hivatalos statisztikai adatok szerint mind 2016-ban, mind pedig 2017-ben gyarapodott az alkalmazottak száma, s ez érezhető volt az év elejétől eltelt 9 hónap során is. Ennek ellenére egyes szektorokban, mindenekelőtt a privát szektorban, s azon belül egyes ágazatokban, illetve alágazatokban továbbra is akutnak bizonyul a munkaerőhiány, számos cég komoly létszámgondokkal küszködik. A jelenlegi kormánykoalíció is olyan jogszabály-módosításokat eszközölt, amelyek révén ugyancsak serkenteni kívánták, kívánják a munkavállalást, valamint biztosítani a munkavégzés folytonosságát. Ezen törekvést testesítette meg az a 2018/60-as sürgősségi kormányrendelet is, amely a Hivatalos Közlöny július 9-i számában jelent meg, s amely révén újólag módosítottak és kiegészítettek egyes, a munkaerő területén hatályos jogszabályokat, mindenekelőtt a már említett 2002/76-os törvényt. (Egyébként ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a fontosabb előírásait lapunk július 11-i számában vázlatosan ismertettük, többek között utalva arra, hogy egyes meglévő anyagi ösztönzők kvantumát megemelték, illetve újakat vezettek be.) A kormányrendelet egyik előírása értelmében annak hatályba lépésének időpontjától számított 60 napon belül megfelelő módon módosítani kell mindazon törvények alkalmazásának módszertani normáit, amelyeket az „érint”. A határidő szeptember 7-én lejárt, de a vonatkozó kormányhatározatot csak szeptember 27-én fogadták el, s az a Hivatalos Közlöny október 3-i számában jelent meg. Az október 8-án hatályossá vált 2018/772-es kormányhatározatról van szó. „Bőségesebb” juttatás A szeptember 27-i kormányülést felvezető expozéjában Viorica Dăncilă többek között kitért arra is, hogy a munkaerőpiac elvárásai ráfelelve szükségessé vált a nyugdíjkorhatárhoz közeledő munkanélküliek alkalmazásának az ösztönzése, valamint azoké, akik már régóta munkahelyet keresnek, továbbá a fiatal végzősöké. Mindennek érdekében az úgynevezett aktivizálási prémium kvantuma a júliusi kormányrendelet értelmében 500 lejről 1000 lejre emelkedik. Emlékeztetnénk arra, hogy ez a juttatás azon nyilvántartásban szereplő nyugdíjasokat illeti meg, akik nem részesülnek munkanélküli segélyben, már amennyiben legalább három hónapos időtartamra egész normás állást vállalnak. Ez a juttatás adómentes, s ahogy azt pontosítja a minap hatályba lépett kormányhatározat is, a kifizetésre két részletben kerül sor: annak 50%-át az igénylést követő hónapban, majd az újabb 50%-os hányadát a három hónap letelte utáni hónapban. Ezt a juttatást egyébként a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek biztosítják, illetve folyósítják. A kormányfő szerint figyelemre méltó mértékben megemelkedett az inaskodási szerződés teljes időtartama alatt a munkáltatónak juttatandó támogatás is, lévén, hogy az az eddigi 1125 lejről havi 2250 lejre emelkedett. Ugyanebben az összegben részesülnek azok a munkáltatók is, akik meghatározatlan időre szóló szerződéssel alkalmaznak iskolai végzősöket. Nevezetesen: 12 hónapon át minden alkalmazott végzős esetében 2250 lej/hónap azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyt legalább 18 hónapon belül ne szüntessék meg. Ugyancsak 2250 lejes támogatásra lesznek jogosultak azok a munkáltatók is, akik meghatározatlan időre alkalmaznak 45 évesnél idősebb olyan munkanélkülieket, akik egyedüli családfenntartók, vagy olyan munkanélkülieket, akik már hosszú ideje állástalanok. Most, hogy megjelent és hatályba lépett a kormányhatározat, ténylegesen is gyakorlatba ültethetők a júliusban megjelent 2018/60-as sürgősségi kormányrendelet előírásai. Nem vitás, hogy a mostani jogszabályozás szerinti juttatások kvantuma jelentősen megemelkedett. Ilyenképpen pedig valószínűsíthető, hogy az érintett/érdekelt személyi kategóriák számára „vonzóbbá” válhat a munkahelykeresés, illetve a munkavállalás. Hecser Zoltán