Pótlék a helyi közigazgatásban - Megállapítva...
A közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó 2017/153-as kerettörvény arról is rendelkezik, hogy a közigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők, valamint közalkalmazottak is jogosultak lehetnek különböző pótlékokra, kompenzációkra, prémiumokra, illetményekre stb. A jogszabály 25-ös szakaszának értelmében ezeknek a juttatásoknak az együttes összege minden egyes hitelutalványozó esetében nem haladhatja meg az alapbérek teljes összegének a 30 százalékát. Ezen juttatások közé sorolandó a veszélyes vagy az ártalmas munkafeltételek esetében nyújtandó pótlék, amely az alapbér 15 százalékáig „terjedhet”.
Minden egyes közszférai szegmenst illetően az illetékes tárca javaslata alapján kormányhatározattal hagyják jóvá azon munkahelyek, személyzeti kategóriák, a munkafeltételek okán juttatandó pótlék nagyságrendje, valamint annak folyósítási feltételei megállapítására vonatkozó szabályzatot. A helyi közigazgatási intézményrendszer esetében e tekintetben a régiófejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium volt az illetékes, a szabályzatot pedig úgy, ahogy arról a törvény rendelkezik, szeptember 1-jéig kellett jóváhagyni. Azért használtuk a múlt időt, mert a Hivatalos Közlöny augusztus 9-i számában megjelent a szóban forgó intézményrendszerre vonatkozó 2017/569-es kormányhatározat. A kormányhatározat ugyan idejében megjelent, de mégis furcsállandó, hogy mindez olyan körülmények között, amikor is a kerettörvénynek a helyi közigazgatási intézményrendszerre vonatkozó előírásainak gyakorlatba ültetése a múlt hónap folyamán már bekövetkezett. Tehát ezek szerint (és ez esetben) a törvény egyik-másik előírásai között nem sikerült megteremteni az indokolt összhangot.
Legfeljebb 15 százalék
Az a bizonyos 15 százalékos pótlék, amely nyújtható a veszélyes vagy az ártalmas munkakörülmények között tevékenykedő köztisztviselők vagy közalkalmazottak számára, nem azt jelenti, hogy az érintettek mindegyike abban ténylegesen részesülni is fog. A kormányhatározat mellékletéből az is kiderül, hogy a pótlék kvantumának megállapításánál esetről esetre szem előtt kell tartani bizonyos kockázati tényezőket. Például azt, hogy egy adott személy vagy személyek mennyi időn keresztül vannak kitéve a veszélyes vagy ártalmas tényezők hatásának. Ugyanakkor a szóban forgó pótlékok nyújtására csakis a laboratóriumi elemzések eredményei alapján kerülhet sor, s általában csak adott személyzeti kategóriák lesznek arra jogosultak. A már említett kockázati tényezők függvényében a veszélyes vagy ártalmas munkafeltételek okán nyújtandó pótlék az alapbér 5, 10 vagy 15%-át jelentheti.
Hecser Zoltán