Július 15-én fejezik be a tavaly elkezdett leletmentő ásatásokat Homoródszentpálon a megyei út mellett a marosvásárhelyi régészek. Az egész települést érintő kanalizálási munkálatok kapcsán ragadták meg az alkalmat, hogy feltárják és pontosabb képet kapjanak a település alatt lévő katonai táborról és településről. A Haáz Rezső Múzeummal partnerségben a Maros Megyei Múzeum Római Limeskutató Központjának régészei dolgoznak a helyszínen, céljuk a szentpáli lelőhely feltárásának előmozdítása – tudtuk meg Pánczél Szilamér régésztől, a Maros Megyei Múzeum osztályvezetőjétől. Amint elmondta, egy római katonai táborról van szó, amely nagyjából a 2-3. században létezett. A most zajló beruházások részben ezt a katonai tábort, a castrumot érintik, ahol egy Észak-Afrikában toborzott mór egység állomásozott, s amelyhez egy civil település is tartozott, nagyjából 2000-2500 lakossal. – Viszonylag nagy lelőhelyről van szó, ami nagyjából a mai falu alatt terül el. A központi részen – a templom, iskola területén – helyezkedett el a katonai tábor, a két főút mentén – Kőhalom, illetve Barót felé – pedig a római falu. A lelőhely a 19. század óta ismert, de eddig csak kis felületet érintettek régészeti feltárások. A castrum területén és a településen leletmentő feltárásokat az ötvenes években végeztek, illetve kisebb kutatásokat a templom környékén. A tavaly elkezdődött az egész falut érintő beruházások sorozata – aszfaltozás, kanalizálás –, ez tette szükségessé a leletmentő ásatásokat – fogalmazott Pánczél Szilamér. Egy barakkot is feltártak Azt is megtudtuk, hogy a katonai tábor méreteit sikerült sokkal pontosabban meghatározni, az erőd falait megtalálni, ami nagyon fontos adat, hisz ennek alapján tudnak arra következtetni, hogy mekkora egység állomásozhatott itt. A katonai táboron belül egy katonák által lakott barakkot is feltártak, mindkét esetben – mind az erőd falainál, mind a barakknál – két fő fázist különböztettek meg: egy korait, a fapalánkból készült tábort és egy ehhez tartozó barakkot, illetve egy későbbit, kőfalból épült erődöt, amihez egy későbbi barakkot is találtak. – Nagyon örvendünk, hogy a településen belül sikerült több házrészletet, kutat beazonosítani, de legalább két temető is részlegesen feltárásra került: az egyik a Sütők utcájában, a másik pedig a megyei út mentén. Ezek hamvasztásos sírok, többek között egy nagyon jó állapotban lévő parfümösüveg is előkerült, ugyanakkor úgy tűnik, hogy találtunk egy fémműves, vasolvasztó műhelyt, ahol egy olvasztótégely, illetve egy sodronypáncél került elő a római korból. Ez ritka leletnek számít nemcsak Erdély területén, hanem birodalomszerte – mondta a régész. Kiállításokat terveznek Az itt talált tárgyak a kutatások és a jelentések megírása után az udvarhelyi múzeum gyűjteményébe kerülnek, jelentős részük restaurálásra is szorul. Tervezik, hogy Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, vagy akár Homoródszentpálon is szerveznek kiállítást a tárgyakból, amelyek pillanatnyilag feldolgozás alatt vannak. Hétvégén ezeket a tárgyakat megmutatták a helyieknek is. A kutatások egyelőre július 15-ig folynak, és abban az esetben, ha nem sikerül befejezni, augusztus végén újrakezdenék. – Nem feltétlenül ott ásunk, ahol szeretnénk, hanem azt ássuk, amit kell, ami veszélyben van, ami megsemmisülhet az infrastrukturális munkálatok miatt. A lényeg, hogy régészetileg tehermentesítsük, ne legyen olyan struktúra, objektum, ami károsodna a munkálatok során – mondta Pánczél Szilamér. A régészek tervezik, hogy a helyi közösséggel és a polgármesteri hivatallal partnerségben a falu központjában régészeti parkot alakítsanak ki, ahol lehetőség adódna a feltárt emlékek, struktúrák bemutatására. Ennek kapcsán jó hír, hogy sikerült a budapesti Műegyetem építészeit és hallgatóit meggyőzni arról, fél éven keresztül, ősztől kezdve segítenek abban, hogyan és miként lehetne Homoródszentpál régészeti és épített örökségét jobban hasznosítani.

Nagyálmos Ildikó