Ötven év – hatmillió autó
Kezdenénk azzal, hogy kissé megkéstünk egy, az ország gazdasági életében egy igen fontos beruházás, illetve esemény felidézéséről. Az egykori Piteºti Személygépkocsi Üzemről (UAP) van szó, amelynek felavatására ezelőtt 50 esztendővel, pontosabban 1968. augusztus 20-án került sor. Azt követően gördültek le az első Dacia 1100 megnevezésű személygépkocsik, amelyek összeszerelése állítólag szeptemberben kezdődött meg.
Ez a járgány ma már matuzsálemnek számít, s jobbára a veteránautók felvonulásain, bemutatóin léthatók. Ami az előzményeket illeti: még a 60-as évek vége felé alakult meg a Dacia cég, a már fentebb említett hivatalos elnevezéssel egy, a román állam és a Renault cég (amely egyébként a francia állam tulajdonában találtatott) megkötött együttműködési egyezmény nyomán. Hogy miért éppen Argeș megye megyeszékhelyére, Pitești-re telepítették ezt a gyárat, pontosan nem tudni, de állítólag meghatározó szempontot képezett az akkor a pártvezetés, illetve pártállam iparpolitikája, de állítólag az is, hogy viszonylag közel van a fővároshoz, de az is, hogy szomszédságában volt a már működő Câmpulung Muscel-i ARO márkájú terepjárókat gyártó nagyvállalat. Az avatóünnepségre sem véletlen került sor az augusztus 20-i napon, ugyanis ezt az eseményt úgymond a legfelsőbb pártvezetés összekötötte a „felszabadulás nagy nemzeti ünnepével”, 1944. augusztus 23-ának a megünneplésével. A sorozatgyártás szeptemberben indult be, s abban az esztendőben a mioveni-i gyár szerelőszalagiról összesen 2030 Dacia 1100-as járgány gördült le. (Megemlítenénk, hogy a gyár a Pitești municípium szomszédságában lévő Mioveni helységben található, de a vállalat megnevezésében a 90-es évek végéig Pitești szerepelt. Egyébként Mioveni jelenleg város, s lakóinak száma 32 000 körül van. A Dacia 1100-as gyártása a Renault R8-as modelljének a licenszén alapult. Egy esztendő múltán, azaz 1969-ben beindult a Dacia 1300-as összeszerelése, s ez lett a márka alapmodellje közel három évtizeden át. 1990-től bekövetkezett egy se vele, se nélküle állapot, mert ugyan a Dacia 1300-as gyártása kisebb-nagyobb ráncfelvarrások közepette ugyan folytatódott, de lényegi változás a megújulás, a technológiaváltás tekintetében nemigen következett be. Amúgy a már említett közel 30 esztendő során a Dacia 1300-asnak több variánsa is létezett (lépcsőshátú, kombi, platós, sőt legyártódott néhány száz egy úgynevezett sport kétajtós verzióból is).
A fordulat éve
Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy 1999-ben a Dacia visszatért a gyökereihez. Ez azt jelenti, hogy a francia Renault Cégcsoporthoz átkerült a márka, és a mioveni-i autógyár is, azaz sor került a tulajdonosváltásra. Az azóta eltelt 19 év során az Automobile Dacia Rt. Románia legnagyobb cégévé vált, jelentős szerepe van és volt a bruttó hazai össztermék (GDP) gyarapodásában, akárcsak az ország exportjában. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai beszállítói több mint 100 000 munkahelyet is jelentenek. Jelenleg a legyártott személygépkocsiknak több mint 90%-a exportra kerül, s e tekintetben a vezető helyet a Sandero és a Duster foglalja el. Romániában a Dacia évente közel 350 000 személygépkocsit gyárt le, amihez még hozzáadandó több mint 500 000 motor és mintegy 500 000 kapcsolószekrény, amelyek döntő hányada ugyancsak kivitelre kerül. Ugyanakkor a mioveni-i gyárban jelenleg
14 000 alkalmazottat foglalkoztatnak. Míg 1968-ban egyetlen modell létezett, jelenleg azok száma hét. A hazai piacon a Dacia részesedése 30 százalék körül van, külföldön pedig 44 országban értékesítik, a legnagyobb felvevőpiac a franciaországi, a németországi és az olaszországi lévén. Végezetül még egy számadat: 1968 szeptemberétől 2018 szeptemberéig több mint 6 millió Dacia márkanevet viselő gépkocsi hagyta el az Argeș megyei gyár kapuit.
Hecser Zoltán