Az Országos Statisztikai Intézet (INS) az elmúlt hét végén hozta nyilvánosságra a 2016-os esztendei romániai import és export alakulására vonatkozó számadatokat. Ezekből a számsorokból többek között az derül ki, hogy az export kedvező alakulása ellenére is tovább fokozódott a kereskedelmi mérleghiány. Rekordévnek bizonyult a múlt esztendő mind az export, mind pedig az import vonatkozásában: az előbbi értéke megközelítette az 57,4 milliárd eurót, utóbbié pedig meghaladta a 67,3 milliárd eurót. Amúgy mindkettő esetében az utóbbi öt esztendő során a dinamika felfelé ívelő volt, az import esetében viszont 2014-től errefelé megugrott. Amúgy a behozatal a múlt esztendőben 21 százalékkal volt nagyobb, mint 2011-ben, a kivitel pedig 26 százalékkal. Ezek szerint az export tekintetében látszólag kedvezőbb tendencia mutatkozott. Igen ám, de abszolút számban kifejezve az import esetében egy százalék jóval többet jelent, mint az export esetében. Ezzel is magyarázható az, hogy a kereskedelmi mérleghiány a megelőző időszakokhoz képest nemigen csökkent, s az a múlt esztendő során megsúrolta a 10 milliárd eurót. Az viszont igaz, hogy ez az érték messzire elmarad a 2008-as esztendei 23 milliárd eurót kitevő mérleg hiányától. Igen ám, de 2008 a gazdasági-pénzügyi válság esztendeje volt, s azzal nemigen ildomos összehasonlítani a jelenlegi helyzetet. Tehát az nem vitás, hogy továbbra is kedvezőtlen Románia külkereskedelme, s a mérleghiányból arra is következtetni lehet, hogy számos árucikk esetében az igényeket csakis az import hovatovábbi gyarapításával lehet fedezni, s ugyanakkor az export, a számtermékek előállítása is az esetek túlnyomó többségében importot is feltételez. Szorgalmazni lehet… A hazai külkereskedelem tekintetében már jó néhány éve hallani arról, hogy nincs rendjén a mezőgazdasági eredetű termékek, illetve élelmiszerek túlzott arányú importja. Annak visszaszorítása érdekében a mindenkori kormányok konkrét elképzeléseket fogalmaztak meg, cselekvési irányvonalakat jelöltek ki, támogatási sémákat is elképzeltek, sőt korlátozó jellegű intézkedéseket is kilátásba helyeztek (mármint az import tekintetében), de a helyzet nemigen akaródzott megváltozni. Így történt ez 2016-ban is, holott egyesek szerint igen kedvező volt a mezőgazdasági év. Ennek ellenére az élelmiszeripari szektor, valamint a nagy áruházláncok egyes képviselői továbbra is azt hangoztatják, hogy a hazai növénytermesztés és állattenyésztés nem képes kielégíteni a feldolgozóiparágak, valamint a kereskedelmi szektor, azaz végső soron a fogyasztók igényeit. A tavalyi számadatok is erre engednek következtetni: a mezőgazdasági eredetű élelmiszertermékek exportjának értéke 4,8 milliárd euró körül volt, a behozatalé viszont meghaladta az 5,8 milliárd eurót. Piaci elemzők szerint jelen pillanatban még a vidéki, a háztáji gazdaságok sem képesek fedezni a saját fogyasztási szükségleteket sem, legalábbis egyes termények, illetve termékek esetében. (Nem azokról van szó, amelyeket nem lehet megtermelni országunkban, például nem a déligyümölcsökről.) Ez talán nem is véletlen olyan körülmények közepette, amikor is az élelmiszeripari termelés csak 2,7%-kal növekedett, de az élelmiszer-kereskedelem 15,2%-kal bővült. A húsipar illetékesei a múlt évi termelési eredményeik kapcsán nemrégiben azt hangoztatták, hogy a hazai tőkehús távolról sem elégíti ki a nyersanyagszükségleteiket, s ezt hangoztatják egyes tejfeldolgozók is. Ha ez így igaz, akkor egy bűvös körrel állunk szemben. Az állattenyésztők, a nagy állattenyésztési farmok az alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak, akárcsak a tejtermelők, a feldolgozóipar viszont nyersanyaghiányra. Ilyen körülmények között pedig már az sem véletlen, hogy Románia importjának közel 9 százalékát teszik ki a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek. Ez az arány meghaladja az üzemanyagok vagy a különböző nyersanyagok importjának a részarányát. Hecser Zoltán