Női vállalkozók tapasztalatcseréjével zárult a Spektrum Oktatási Központ egyik kétéves projektje. A BREW elnevezésű program célja az volt, hogy segítse azokat a középkorú hölgyeket, akik vállalkozásukat fejlesztenék, vagy most fognának vállalkozásba. A részletekről Ferencz Katalin, a program koordinátora számolt be lapunknak. Az Erasmus+ által támogatott pályázat záróeseményén számos helyi vállalkozó és szakértő mutatkozott be, valamint látta el tanácsokkal a résztvevőket. Az esemény képzéssorozatot zárt le, ennek keretében tavaly két csoportban, összesen 33 nő vett részt az ingyenes képzésen. A szervezők célja a női vállalkozói tevékenység bátorítása és támogatása a régióban, emellett személyes és szakmai készségek fejlesztése, valamint a digitális marketinggel kapcsolatos ismeretek átadása volt. A február 23-i záró beszélgetésen, tapasztalatcserén, amely újfent 30 nő részvételével zajlott, előadást tartott Czirjék Kati, a Női Vállalkozók Erdélyben egyik kezdeményezője, Tánczos Levente, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, valamint Lázár Anna pénzügyi tanácsadó, cégvezető. A szervezők fontosnak tartották, hogy kezdő, ám sikeres vállalkozók példáit is bemutassák, így Kádár Kincső és Vas Réka fiatal helyi vállalkozók is megosztották tapasztalataikat. Mint kiderült, a célcsoport meghatározásánál fontos szempont volt az, hogy a középkorú nők már nehezebben mozdulnak ki a korábban felépített, biztonságos munkakörből, pedig sokuknak remek vállalkozói ötletei és kiváló szervezői, vezetői készségei vannak, amelyekből profitálhatna a helyi gazdaság, a helyi társadalom. A jelenlegi gazdasági helyzet nehézségei mellett számos sztereotípia is gátolja a nőket abban, hogy vállalkozásba kezdjenek. Ennek ellensúlyozását az előadók a nők közötti szolidaritásban, a támogató csoportok létrejöttében, a körültekintő, ám türelmes tervezésben és a kölcsönös segítségnyújtásban látták. Tervezés és kitartás szükséges Czirjék Kati a helyzet feltérképezésével kezdte előadását, szerinte Erdélyben rendkívül kevés a női vállalkozó. Ennek okait interaktív módon, a közönséggel próbálta feltérképezni (önbizalomhiány, túl sok feladat, a nők idejének elaprózódása, a nők nagyobb áldozatkészsége), majd sorra vette és más megvilágításba helyezte az ezzel kapcsolatos közhelyeket: nem a nők „teherbíró képessége kisebb”, nem a vezetői készségeik „gyengébbek”, hanem – legtöbb családban legalábbis – tőlük várják a terhek nagyobb részének vállalását (gyermeknevelés, idősgondozás, betegség, szervezési feladatok, háztartási munka), ezért óhatatlanul kevesebb energiájuk marad a vállalkozásukra. Nem tudjuk – mondta az előadó –, milyen messzire jutna egy női vállalkozás, ha (a férfiakhoz hasonlóan) a nők is korlátlan időt, energiát fordíthatnának annak felépítésére. Czirjék Kati szerint a női vállalkozóknak nagy segítséget jelenthet, ha megfelelő támogató közeget találnak, erre a célra jött létre a Női Vállalkozók Egyesülete, melyhez a közösségi média révén bárki csatlakozhat. A közösség erősségei között említette, hogy számos jó példát kínál, a csatlakozó nők sokszínűsége, különbözősége nagy erőforrás, illesztve azt, hogy tanulni lehet nemcsak egymás sikereiből, de kudarcaiból is, emellett felismertetik egymással, hogy egymás számára nem jelentenek konkurenciát, hanem szövetségesek. Ezután Tánczos Levente beszélt arról, hogy a gazdasági folyamatok tudatos szemlélete, a tervezés, a kitartás – az induláshoz szükséges lelkesedés mellett – elengedhetetlen. Kezdő vállalkozóként először fel kell mérni azt, hogy az adott egyén mit szeret, miben jó és hogy tevékenységével hogyan tudja segíteni a társadalmat és környezetét, milyen értéket teremt. Kiemelte, hogy senki ne legyen türelmetlen saját magával, mert az élet bármely területén, így a vállalkozásban is eredményt elérni csak konok és sokszor reménytelennek tűnő munkával lehet. Példaként hozta az olimpiai bajnok úszókat, akikről csak akkor szólnak a hírek, amikor megnyerték a világversenyt, és ritkán olvasunk arról, hogy „kétszáz hatéves gyerek ma hajnalban is újra elment az uszodába”. Jó példával járnak elöl Jó példával elöl járva Kádár Kincső saját piacfelmérési eredményeit mutatta be a közönségnek, amely alapján tudatosan indította egyéni vállalkozását, és amelyben kézzel készített, egyedi, környezetbarát lámpákat alkot. Kádár Kincső előadásában ugyanazt a szolidáris szemléletet képviselte, mint Czirjék Kati, önzetlenül osztotta meg az általa végzett és elemzett kutatás tanulságait, ezzel konkrét segítséget nyújtva a jelen lévő többi kézműves vállalkozónak is. Ezután Lázár Anna osztotta meg több évtizedes, főként a pénzügyi és gazdasági szektorban szerzett tapasztalatait női vállalkozóként. Záróakkordként Vas Réka, a csíkszeredai Magtár – az esemény társszervezője – vezetője beszélt eddigi munkájáról és eredményeiről. Mint mondta, vállalkozását annak szellemében indította el, hogy saját maga főnöke lesz, illetve, hogy olyan munkát végez majd, amit magáénak érez. A lezárult projekt mentor-program keretében folytatódik, ennek elindítását őszre tervezik: külföldi példákból kiindulva erősítve a tapasztalt és induló női vállalkozókat

Fülöp Orsolya