Azt még pontosan nem tudni, hogy mi is lesz a sorsa az új Adótörvénykönyvnek, valamint az új Adóeljárási Törvénykönyvnek. Több mint bizonyos azonban, hogy legkésőbb a jövő hét folyamán megtudjuk, ugyanis az államelnöki kihirdetés határideje július 23-án lejár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azon nyomban meg is jelenik a két törvénykönyv a Hivatalos Közlönyben, de a kihirdetés pillanatától arrafelé már többet fogunk tudni. Egyébként a két új jogszabály tervezetének a véglegesítése és átküldése a parlamenthez nem azt jelentette, hogy a fiskalitás tekintetében „szünet” következett be a pénzügyminisztérium, a kormány tevékenységében. Sőt: a Hivatalos Közlönyben az elmúlt hónapok során rendszeresen jelentek meg az Adótörvénykönyv egyes előírásait újólag módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendeletek vagy éppenséggel törvények. [dropcap]A[/dropcap] fentebb megfogalmazott kérdésre az egyik válasz az lehet, hogy a fiskalitási jogszabályozások esetében is gyakran hiányzott az előrelátás, a kiszámíthatóság, a körültekintés és az esetleges kedvezőtlen következmények. Itt van például az egészségbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettség igen bonyolult és szövődményes problematikája. De szólhatnánk a borravaló „jogi meghatározására” vonatkozó felesleges erőlködésre is, amely kapcsán amúgy több jogszabály is megjelent teljesen fölöslegesen, mert néhány hét múltán a borravalót kivezették a fiskalitás területéről. Apropó: a minap írtunk arról, hogy a július 6-án megjelent és július 10-én hatályba lépett 2015/186-os törvény révén módosításokkal és kiegészítésekkel jóváhagyták a 2015/8-as sürgősségi kormányrendeletet, egyszersmind hatályon kívül helyezve a borravalóval kapcsolatos előírásokat. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet másabb előírásai továbbra is hatályban maradtak. Így például amennyiben az illetékes ellenőrző szervek a pénztárgépben nagyobb összeget találnak, mint amennyi beazonosítható a pénztárgép szalaga révén, a különbözet ezentúl is elkobzandó, súlyos bírság róható ki, sőt az adott egység tevékenysége is felfüggeszthető. Függő vagy független? A szóban forgó törvénnyel jóváhagyott 2015/8-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán emlékeztetnénk arra is, hogy az tulajdonképpen nem az Adótörvénykönyv előírásait érintette, hisz annak „rendeltetése” a pénztárgépek használatára vonatkozó 1999/28-as sürgősségi kormányrendelet újólagos módosítása és kiegészítése volt. Ám ez esetben is eléggé fortélyos módon a kormány átevezett az Adótörvénykönyv területére is, érintve annak egyes előírásait. Ilyen értelemben még sokatmondóbb az, ami történt a 2015/6-os sürgősségi kormányrendeletnek a parlament általi jóváhagyása során. Ezt a sürgősségi kormányrendeletet tulajdonképpen azért hozta meg áprilisban a kormány, hogy június 1-től bevezetésre kerülhessen az élelmiszerekre alkalmazandó csökkentett 9 százalékos áfakulcs. Igen ám, de abban a kormányrendeletben csupán két szakasz vonatkozott erre a kérdéskörre, és öt révén az Adótörvénykönyv másabb szakaszainak a megszövegezésén módosítottak, illetve újabb bekezdésekkel egészítették azokat ki. A kormányrendeletet jóváhagyó 2015/187-es törvény a Hivatalos Közlöny július 7-i számában jelent meg, s az gyakorlatilag ma reggeltől vált hatályossá. A törvény első szakasza úgy hangzik, hogy jóváhagyatik módosításokkal és kiegészítésekkel a 2015/6-os sürgősségi kormányrendelet. Igen ám, de a törvényt átolvasva kiderül, hogy azok a bizonyos módosítások és kiegészítések tulajdonképpen nem a szóban forgó kormányrendelettel kapcsolatosak, hanem az Adótörvénykönyv egyes előírásait fogalmazzák át és nem is akármilyen módon és mértékben. De lássuk, miről is van szó. Az úgynevezett függő tevékenységre vonatkozó adótörvénykönyvi előírásokat (a törvénykönyv 7-es szakaszáról van szó) a 2010/58-as sürgősségi kormányrendelettel módosították, illetve átfogalmazták, majd utólag még abban az esztendőben a 2010/82-sel újólag. Feltételezhető, hogy ez az utóbbi vezethetett az ellenőrző hatóságok állítólagos túlbuzgóságához akkor, amikor egy adott tevékenységet átminősítettek függő tevékenységnek, azaz olyannak, amely a munkáltató és a munkavállaló közt „alkalmazási kapcsolat” keretében bontakozik ki. A törvényben az is szerepel, hogy milyen kritériumok esetén lehetséges a szóban forgó átminősítés. Ennek kapcsán azonban azt is tudni kell, hogy egyes cégek sok esetben éltek a magánszemélyeknek vagy engedélyezett magánszemélyeknek szerződéses foglalkoztatásával, mert így bizonyos személyzeti költségeket, pontosabban társadalmi biztosítási hozzájárulásokat meg lehetett spórolni. Az utólagos átminősítés okán viszont mindkét fél visszamenőlegesen bizonyos fizetési kötelezettségek teljesítésére „kényszeríthető”. Más kritériumok A most megjelent törvényből kikerültek a függő tevékenységre vonatkozó kritériumok, de bekerült a független tevékenység részletes körülírása, illetve az arra vonatkozó kritériumok. A törvény hét ilyen kritériumot ír elő, s amennyiben azok közül legalább négy teljesül, akkor valóban független tevékenységről van szó, s azt úgy kell minősítenie az ellenőrző szervnek is, de ha négynél kevesebb teljesül, akkor viszont munkaszerződést kell kötni azzal a foglalkoztatott személlyel, illetve már nem lehet szó független tevékenységről. Nemigen érthető, hogy miért volt szükség erre az átfogalmazásra, de talán igen akkor, ha szem előtt tartjuk a már említett kilátásba helyezett amnesztia jellegű törvényt. Olcsóbb lesz a sör A törvénnyel, amint már arra utaltunk, jóváhagyták az élelmiszerekre alkalmazandó 9 százalékos áfakulcsot. Ez esetben is van egy módosítás, mert az új megszövegezés szerint a 9 százalék tekintetében a sörnél másabb szeszes italokra nem alkalmazandó a 9 százalékos áfakulcs. Tehát, a sörre igen, de nem azon nyomban, hanem a törvény megjelenésének időpontjától számított 30 napon belül, azaz augusztus 6-tól. És ha már a sörnél tartunk, akkor utalhatunk arra is, hogy módosították az úgynevezett kis sörgyárak termelésére vonatkozó jövedéki adózási eljárást. Ez viszont nemigen érdekli a sörivókat, esetleg csak az érintett sörgyártókat. Hecser Zoltán