„Egy július végén megjelent határozat szerint a helyi önkormányzatok, illetve polgármesteri hivatalok ezentúl nem adhatnak építkezési engedélyt olyan ingatlanokra, amelyek nem tartják be a törvény által előírt minimális felületi és felszereltségi előírásokat” – ez volt olvasható az egyik hazai magyar napilap nemrégiben megjelent számában. Megpróbáltunk utánanézni, hogy milyen határozatról is van szó, és az mikor lépett hatályba. Nem kellett sokat kutakodnunk ahhoz, hogy kiderüljön, július végén ilyen kormányhatározat vagy másabb jogszabály nem jelent meg, azaz valami sántikál ebben az ügyben… Július végén, pontosabban július 28-án valóban megjelent egy dokumentum, a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium honlapján: nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották az országos lakásstratégiát (Strategia Naționala a Locuirii), amely tulajdonképpen annak a kormányhatározat-tervezetnek a mellékletét képezi, amellyel jóvá kívánnák hagyni ezt a szóban forgó stratégiát. A stratégia tervezetével kapcsolatosan bárki észrevételeket, javaslatokat nyújthat be augusztus 17-ig, azaz a mai napig. Ilyen körülmények között magától értetődő, hogy a múlt hónap végén semmiképp sem jelenhetett meg az a bizonyos határozat, pontosabban kormányhatározat, egyelőre még egy tervezetről lehet beszélni csak, s következésképpen a polgármesteri hivatalok az eddig is hatályos törvényes előírások alapján bocsátják ki továbbra is az építkezési engedélyeket (az viszont egy más ügy, hogy esetleg előfordulhat olyan gyakorlat, miszerint szem elől tévesztik az 1996/114-es, a lakástörvény egyes vonatkozó rendelkezéseit. És ha már újdonságról beszélünk, akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy a Cioloș-kormány kidolgozta az Országos Lakásstratégia tervezetét, amely egyébként a kormány 2016-os évi programjában is szerepel. Prioritást képez A szaktárca honlapján megjelent dokumentumban többek között az is szerepel, hogy tekintettel a lakhatóság jelentőségére, Románia kormánya a 2016-os évre vonatkozóan stratégiai prioritásként jelölte ki az Országos Lakásstratégiát. Továbbá utalás van arra is, hogy ez a stratégia belefoglaltatott az Országos Reformprogramba (PNR), dokumentum, amely a strukturális reformok keretét képezi, valamint azon fejlesztési prioritásokét, amelyek irányt szabnak Románia előrehaladásának 2020-ig terjedően. Ami pedig a közvitára bocsátott stratégia céljait illeti, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ig az összes személyzeti kategória számára hozzáférhetővé tegye a megfelelő lakásfeltételeket. Ez többek között feltételezi a lakásfeltételek jobbítását, mindenekelőtt a sérülékeny lakossági kategóriák számára, azok számára, akik kisodródtak a társadalom szélére, és sokszor velük szembe kilakoltatási eljárásra került sor. Másik fontos fejezetét képezi a szóban forgó stratégiának a finanszírozási mechanizmusok és programok betájolása. A szándék önmagában még nem elég Egy percig sem vitatnánk a Cioloș-kormány igyekezetét, jó szándékát a különböző országos stratégiák kidolgozása tekintetében. A gond csupán csak az, hogy legyen szó bárminemű országos stratégiáról, annak gyakorlatba ültetése akár több évtizedet is felölelhet (ez esetben a végső határidő 2030). A jelenlegi technokrata kormány tulajdonképpen egy átmeneti kormány, s nehéz lenne megjósolni azt, hogy a különböző országos stratégiákat az idei parlamenti választásokat követően felkarolja-e vagy sem a majdani parlament, illetve kormány. Ilyenképpen pedig akár azt is feltételezhetjük, hogy a későbbiek során az a jogszabály, amely jelenleg kormányhatározat-tervezet fázisában leledzik, be fog fuccsolni. Mi több, ebben a kormányhatározat-tervezetben az is szerepel, hogy amennyiben az elfogadásra kerül, a hatályba lépését követő 90 napon belül kell a szaktárcának kidolgoznia a 2016–2019-es időszakra vonatkozó intézkedési tervet. Az sem kizárt viszont, hogy a Cioloș-kormány meg sem fogja érni a hatályba lépést követő 90 napot. Hecser Zoltán