A munkáltatók többsége szerint, ha megbízható és jó alkalmazottat keresnek, nem az érettségi diploma hiánya a legnagyobb gond, amivel szembe kell nézniük: a fiatalok motiválatlansága és a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik sokkal aggasztóbbak. A lesújtó érettségi eredmények ismeretében arra kerestük a választ, hogy milyen esélyekkel indulnak az iskolapadból kikerült fiatalok a munkaerőpiacon érettségi diploma nélkül. [caption id="attachment_73628" align="aligncenter" width="1000"] Munkát is, munkást is sokan keresnek. A mentalitás viszont megváltozott Fotó: Archív[/caption] A Hargita megyei érettségi eredmények évente megkérdőjelezik a romániai oktatási rendszer hatékonyságát, a magyar kisebbségi fiatalság jövőké­pét, a térség munkaerőpiacának alakulását, mindez pedig hatással van a térség gazdasági helyzetére is. Az oktatásügyi szakemberek és a kisebbségi politikum évente megfogalmazza kritikus álláspontját a magyar diákok hátrányos helyzete miatt, amelyet a román nyelv és irodalom írásbeli érettségi eredménye generál. De mi történik mindeközben az érettségi diploma nélkül a munkaerőpiacra kikerült fiatalokkal? Milyen elvárásoknak kell megfelelniük, egyáltalán mit tud kezdeni ezekkel a fiatalokkal a munkaerőpiac? Ezekről a kérdésekről viszonylag keveset tudunk, nem dúskálunk erre vonatkozó kutatásokban, szakmai elemzésekben, adatokban, ezért a témában érintett személyeket, cégvezetőket, vállalkozókat, fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek véleményére voltunk kíváncsiak. Valós tudásra van szükség – Érettségi diplomával vagy nélküle? Számunkra nem ez a fő kérdés, hanem hogy a munkavállaló mit tud és milyen a munkához való viszonya – mondta lapunknak a csíkszeredai Harvíz Rt. vezérigazgatója, Bogáti Csaba. A vezérigazgató szerint évről évre egyre kevesebb a megbízható és valós tudással felvértezett szakember, akit alkalmazhatnak, ez pedig nemcsak az érettségi eredmények miatt van így. Úgy látja, a fiatalok motiválatlanok, nem akarnak dolgozni. Hasonló tapasztalatait osztotta meg lapunkkal Tódor Etelka, Csíkszereda egyik legnépszerűbb szállodájának igazgatója is, aki szerint a vendéglátóiparba egyre nehezebb megfelelő személyzetet találni. – Elkeseredett vagyok. A vendéglátóiparban általánosan elmondható, hogy egyre kevesebb a jó munkaerő. Akár az érettségizett, akár a diploma nélküli. A fiatalok igényei és a munkáltatók elvárásai párhuzamosak egymással, e mögött pedig mentalitásbeli probléma áll: nincs, vagy legalábbis egyre kevesebb a szakma iránti tisztelet, a munkamorál, az alázat folyamatosan háttérbe szorul – véli. A szakdiploma nem mindig elég Vannak természetesen olyan szakterületek, ahol érettségi diploma nélkül nem nagyon lehet boldogulni. A csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola környezetvédelmi szakán végzett fiatalok például csak érettségi diplomával, illetve tanulmányaikat tovább folytatva helyezkedhetnek el szakmájukban. A megyei környezetvédelmi ügynökség egyik munkatársa szerint ugyanis az intézményben csak olyan állások vannak, amelyek megkövetelik a munkavállalótól az érettségi diplomát. A szakközépiskolában végzett diákok 17,46 százaléka szerzett idén érettségi diplomát, tehát azok a tanulók, akik környezetvédelmi vagy építészeti-formatervezői szakon tanultak, diploma hiányában vagy továbbtanulás nélkül nem igazán tudják felhasználni középiskolai tanulmányaikat. Érettségi diploma nélkül nem sokat érnek el erdészeti vagy vegyész–laboráns technikusi diplomájukkal a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola tanulói sem.Az intézményben egyébként 6,12 százalékos az érettségi átmenési arány. Ugyanakkor érettségi diploma nélkül is alkalmaz személyeket az egyik legnépszerűbb német hipermarketlánc. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség szabadságát töltő osztályvezetője, Jánó Edit is megerősítette azt, hogy a vállalkozók többsége az álláshirdetésben nem jelöli meg kritériumként az érettségi diplomát. Érettségivel több a lehetőség A számtalan szakképzést biztosító csíkszeredai Fidelitas Egyesület vezetője szintén a fiatal generáció motiválatlanságában látja a legnagyobb problémát. Az egyesület több éve nyújt segítséget a fiataloknak egyéni munkaközvetítés, pályaorientáció és karriertervezés révén, illetve megpróbál továbbtanulási lehetőséget biztosítani a különböző szakképzési tanfolyamok szervezése által. – A diákok nem értik meg vagy nem veszik komolyan, hogy a jó munkahely, fizetés és életszínvonal megteremtéséhez elengedhetetlen a tanulás, a készségek fejlesztése, a szaktudás. Nincs kitartásuk. Egyesületünk ingyenes érettségi felkészítőt tartott számukra, ott is hat diákból egy volt, aki komolyan vette a tanulást és végigcsinálta a programot. Abban reménykednek, hogy külföldön majd találnak jól fizető munkát. Ébresztő! Külföldön is a jobb munkahelyeken elvárás az alap nyelvismeret, a szaktudás – mondta Silló László menedzser. Silló szerint az egyesület által kínált továbbképzések jelentős részénél szintén elvárás az érettségi diploma, a munkáltatók számára pedig igenis támpont az érettségi. Pál Bíborka