A hatályos jogszabályok mellett nem bizonyul járható útnak a tarlótüzet okozók megbírságolása, a bíróságon ugyanis szinte lehetetlen rájuk bizonyítani a kihágást. Egyedül a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) tud kellemetlenkedni a szántóföldjüket tűzzel tisztítóknak. Hargita megyében ugyanakkor a tarlótüzek száma az elmúlt két évben csökkent: 2017-ben 215, míg tavaly 130 tűzesethez riasztották a tűzoltókat. [caption id="attachment_86230" align="aligncenter" width="1000"] Felvigyázott száraznövény-gyújtogatás. Veszélyesebb, mint sokan gondolnák...Fotók: Domján Levente / archív[/caption] Az Országos Környezetőrség egy hete közösségi oldalán közzétett sajtóközleményben figyelmeztette az érintetteket, hogy 3 és 6 ezer lej bírságot kockáztatnak a magánszemélyek, ha meggyújtják a szántóföldeken elszáradt növényzetet, a jogi személyiséggel rendelkezőket ugyanakkor 25 és 50 ezer lej közötti bírsággal is sújthatják. Bírságolni nehéz Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője lapunk megkeresésére elmondta: a gyakorlatban szinte lehetetlen megbírságolniuk a tarlótüzeket gyújtókat. Igaz, korábban kiszabtak néhány bírságot, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok miatt szinte lehetetlen bizonyítani, ha rajtakapták is a tettest. A bíróságok nem a környezetőrségnek adtak igazat, a tetteseknek elég volt annyit állítaniuk, hogy ők nem is tüzet gyújtottak, hanem éppen a tüzet próbálták eloltani. Ott, ahol égetik az elszáradt növényeket, a terület tulajdonosa megbírságolható, ellenben rendkívül nehéz rábizonyítani, hogy valóban ő tett „rossz fát a tűzre”. Ráadásul csak a terület tulajdonosát lehet megbüntetni, és őt is csak akkor, ha rajtakapják. Ha bárki valaki más területén gyújt tüzet, az nem bírságolható. Legalábbis a környezetőrség ezt nem teheti, legfeljebb a tűzoltóság bírságolhat gyújtogatás miatt – fejtette ki Balla Izabella. Ahhoz, hogy a környezetőrség érdemben felléphessen, úgy kellene módosítani a meglévő jogszabályokat, hogy ne kizárólag csak a terület tulajdonosát lehessen felelősségre vonni az égetésért, hanem bárkit. A Környezetőrség ugyanakkor bűnvádi eljárást indít, ha valaki Natura 2000-es természetvédelmi területen gyújtogat. Sajnos ilyenre is van példa, októberben Csibában is volt két ilyen eset. Az eredmény azonban mindössze annyi lett, hogy megállapították: „ismeretlen a tettes”. A támogatás megvonása az egyetlen eszköz Balla Izabella hozzáfűzte: a különböző állami intézmények együttműködnek a kérdésben, érdemben ugyanis csak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) tud lépni. Haschi András, az APIA Hargita megyei igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a tarlóégetésen kapott gazda a területalapú támogatás teljes összegét elveszíti. Az APIA egyébként nem tartja nyilván, hogy pontosan hol gyújtanak tarlótüzet, de megállapodásuk van a megyei katasztrófavédelmi felügyelőséggel, akiknek segítenek azonosítani a lángoló terület tulajdonosát. A kifizetési ügynökség is csak akkor tudja megmondani, hogy ki az érintett tulajdonos, ha az adott területre támogatást igényeltek. Ha valaki nem kér támogatást a kaszálójára, akkor nehéz beazonosítani. Jellemzően azokon a mezőgazdasági területeken gyújtanak leginkább tüzet az emberek, amelyekre nem igényeltek támogatást. Az is előfordul, hogy nem a gazda gyújtotta fel a területét – ilyenkor azonban ezt írásban kell igazolnia az APIA-nál. Haschi hozzáfűzte: többéves tapasztalatuk, hogy a támogatás esetleges elvesztése kellő mértékben elrettentő erővel bír. Az elmúlt 12 évben is több száz példa volt erre. Kezdetben több ilyen eset volt, azonban ahogy a földtulajdonosok egyre tudatosabban kezdtek gazdálkodni, egyre ritkábban fordult elő. Egyre kevesebben gyújtogatnak Haschi András utóbbi állítását egyébként alátámasztják a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség által rendelkezésünre bocsátott hivatalos adatok is: 2017-ben 215, míg tavaly 130 tarlóégetéshez riasztották a tűzoltókat. Alina Ciobotariu, a katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője a Hargita Népének elmondta: az elmúlt években nem volt halálos áldozata a tarlóégetéseknek, de alig néhány hete Buzău megyében egy 80 éves idős asszony életét vesztette száraznövényzet-égés alkalmával. A tűzoltóknak nehéz beavatkozniuk, mert előfordul, hogy nincs elégséges vízforrás a környéken. A tarlótüzek továbbá azért is veszélyesek, mert könnyedén lángra kaphatnak a környező gazdasági épületek és házak is. Aki mégis tüzet szeretne gyújtani, annak a polgármesteri hivataltól kell jóváhagyást kérnie. Tilos ugyanakkor tüzet gyújtani olyankor, amikor fúj a szél, továbbá elővigyázatosságból a megfelelő eszközökkel fel kell készülni a gyors oltásra is. – A legfontosabb az lenne, hogy minél kevesebben égessenek tarlót, mert ezzel a gonddal rendszeresen szembesülünk – fogalmazott a szóvivő. Kiss Előd-Gergely