Hargita megyében a tavaszi búza és a zab esetében már valamennyi parcellán földbe kerültek a magok, de lassan végéhez közeledik a tavaszi árpa vetése is. A pityókát a célra szánt 7100 hektárnyi összterület 70 százalékán ültették el eddig a gazdák. A mezőgazdasági munkálatoknak az időjárási feltételek kedveznek, a csapadékra viszont egyre nagyobb szükség lenne. Zabvetés Csíkszereda határában. Jól haladnak a tavaszi munkálatok                           Fotó: Domján Levente Kedvezett az időjárás, megfelelő volt a talajok állapota, lehetett haladni az elmúlt hetekben a tavaszi munkálatokkal – mondta el érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Vetési körkép A kalászosok közül a tavaszi búza és a zab vetését befejezték a gazdák, a célra szánt területek 70 százalékán pedig már a tavaszi árpa is földbe került. Tavaszi búzából Hargita megyében ezúttal 1600 hektárt vetettek a növénytermesztők, illetve zabból is nagyságrendileg ugyanennyit. A tavaszi árpából ellenben 3800 hektárra számít a szakigazgatóság. A kertekben, szántóföldeken és a védett – üvegházas, fóliasátras – felületeken zöldséget összesen 950 hektáron termesztenek, míg a cukorrépa vetésterületét mindössze 138 hektárra számítják. A cukoripari alapanyag termőterülete idénre egyébként jelentősen csökkent, mivel a Székelykeresztúr környéki termelők lemondtak a cukorrépa termesztéséről, de némileg apadt az ipari növény vetésterülete Alcsík térségében is. A burgonya ültetésével szintén jó ütemben haladnak a termelők: a pityókaföldek nagyságrendileg 70 százalékán késznek tekinthető a munka. A pityókából idén a szakigazgatóság számítása szerint 7100 hektárt ültetnek a gazdák, ami apró eltéréssel megegyezik a tavalyi, 7200 hektáros területmérettel. – Nem nő, inkább stagnál a pityóka termesztésére szánt felület, annak ellenére sem, hogy az utolsó pillanatban érezhetően növekedtek a burgonyaértékesítési árak. Kevés a vetőmag, emiatt a tavalyi 7200 hektárhoz képest nem lesz nagy változás, sőt néhány hektárral még inkább apad – jegyezte meg a szakigazgató. Esőre várva A megszokottnál korábban beköszöntött tavasz persze megkönnyítette a Hargita megyei mezőgazdasági termelők dolgát, ám az utóbbi heteket kísérő csapadékhiány és az alkalmankénti fagyok komolyan veszélyeztetik a várható terméseredményeket. A csapadékhiányt főként az őszi vetések érzik. – Olyan szépen teleltek és olyan szépen indultak az őszi vetésű búzák, amilyent rég láthattunk. De a szeles szárazság és a fagyos idők – volt, hogy akár mínusz 9, 10 fokot is mérhettünk – egyes parcellákban megsértette a búzát. Nem kell újravetni, nem azt jelenti, hogy kipusztul, de messze nem olyan szép, mint amilyennek indult. Ebben mind a csapadékhiány, mind pedig a fagy közrejátszott – mondta Török Jenő. A szomjazó vetések számára a kedden érkezett enyhe locsolással felérő csapadék is sokat ért. A nedvesség ugyan csak a talaj felső rétegébe szivárgott, ám a kalászosok gyökérzónájában ez is hasznos. – A szárazság miatt még nem akkora a probléma, mint az ország déli és nyugati részein, de ha nem érkezik kiadós eső, nálunk is bajok lesznek. Mivel a tavaszi búzát a legkorábban vetik a gazdák, az még részesült a csapadékból. A csapadékhiányt leginkább az őszi vetések sínylik meg, valamint az apró magvú növénykultúrák. A hideg és a szárazság megsanyargatta a repcét, de nehezebben kel ki a bükköny és egyéb apró magvú takarmánynövények is – tette hozzá a szakember. A pityóka fejlődését ellenben jelenleg még nem befolyásolja a talajban kialakult vízhiány: a jól előkészített talajban az ültetőgumó a kikelés pillanatáig képes elegendő táplálékkal ellátni a lassan sarjadó gyökereket, hajtásokat. – Ha tovább tart a szárazság, előfordulhat, hogy a gyomirtó szerezés minősége elmarad a kívánttól, de ez csak később dől el. A gyomirtásnak az ideje még nem jött el, hiszen az elültetett burgonyának öt hét kell a kikeléshez. A gyomirtózás pedig kikelés előtt esedékes – jegyezte meg a mezőgazdasági igazgató.

Domján Levente