borús égbolt
szórványos felhőzet
Nagyobb bizalommal kellene a fához nyúlni
A jó minőségű faépítészet ellensége az olcsó faház – mutatott rá háromrészes gyergyószentmiklósi előadássorozatának utolsó felvonásában Köllő Miklós műépítész, a Larix Stúdió szakembere. Az Örökségünk a székely ház, valamint az Építészet és műemlékvédelem című előadásait követően Köllő ezúttal az ökoregionális építészet székelyföldi lehetőségeiről beszélt.
[caption id="attachment_7270" align="aligncenter" width="620"]
Köllő Miklós az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Egyelőre nem tapasztalható[/caption]
[dropcap]K[/dropcap]omoly tervezésre van szükség az ökoregionális, azaz környezettudatos építkezés felé vezető úton – hangsúlyozta előadásában Köllő Miklós, rámutatva: ez a típusú építkezési forma a környezethez való alkalmazkodást és a helyi nyersanyagok használatát jelenti. Mint fogalmazott: olyan közép- és hosszú távú célokat kellene megfogalmazni, mint a faépítészeti védjegy, vagy épp egy innovációs központ kialakítása.
– Fontos, hogy megmaradjanak az erdős és kaszálós területek, legyen tiszta ivóvíz, illetve a fakitermelés és -feldolgozás civil támogatottságot élvezzen – tette hozzá Köllő Miklós. A Larix Stúdió építésze több olyan hátráltató szempontra is rámutatott, amelyek miatt Székelyföldön egyelőre még nem terjedt el az ökoregionális építészet: elmondása szerint sokkal jobban lehetne élni a közbirtokosságok nyújtotta lehetőségekkel, azonban együttműködés, illetve közös stratégia kidolgozása nélkül mindez nem lehetséges.
Pozitív példaként a gyergyószárhegyi – fából készült – sportcsarnokot hozta fel: itt teljes mértékben kihasználhatók a környezet nyújtotta lehetőségek.
– A létesítmény déli oldalánál tavasszal és ősszel meleg áramlik be, egy másik pontján pedig nyáron hűvös levegőt tudunk beengedni – közölte Köllő. Megjegyezte: nem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen az épület, hanem hogy megfeleljen céljának és minél tovább tartson.
Azzal kapcsolatban, hogy merre kell elindulni a környezettudatos építészet felé vezető úton, Köllő a közös menedzselés fontosságát hangsúlyozta, emellett támogatni kell azokat, akik fellépnek a székelyföldi erdők védelme mellett.
– Az erdőtől egészen az otthonunkig kell követni a fa útját, egy olyan rendszer kialakítása szükséges, ahol mindenkinek megvan a maga feladata – vázolta fel a műépítész.
A jelenlévők többször is rácsodálkoztak, hogy az egyszerű helyi nyersanyagokból milyen épületek készülhetnek. – Szépek tudnak lenni, ha alázattal dolgozik velük az ember – mondta Köllő Miklós.
Kertész László
Köllő Miklós az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Egyelőre nem tapasztalható[/caption]
[dropcap]K[/dropcap]omoly tervezésre van szükség az ökoregionális, azaz környezettudatos építkezés felé vezető úton – hangsúlyozta előadásában Köllő Miklós, rámutatva: ez a típusú építkezési forma a környezethez való alkalmazkodást és a helyi nyersanyagok használatát jelenti. Mint fogalmazott: olyan közép- és hosszú távú célokat kellene megfogalmazni, mint a faépítészeti védjegy, vagy épp egy innovációs központ kialakítása.
– Fontos, hogy megmaradjanak az erdős és kaszálós területek, legyen tiszta ivóvíz, illetve a fakitermelés és -feldolgozás civil támogatottságot élvezzen – tette hozzá Köllő Miklós. A Larix Stúdió építésze több olyan hátráltató szempontra is rámutatott, amelyek miatt Székelyföldön egyelőre még nem terjedt el az ökoregionális építészet: elmondása szerint sokkal jobban lehetne élni a közbirtokosságok nyújtotta lehetőségekkel, azonban együttműködés, illetve közös stratégia kidolgozása nélkül mindez nem lehetséges.
Pozitív példaként a gyergyószárhegyi – fából készült – sportcsarnokot hozta fel: itt teljes mértékben kihasználhatók a környezet nyújtotta lehetőségek.
– A létesítmény déli oldalánál tavasszal és ősszel meleg áramlik be, egy másik pontján pedig nyáron hűvös levegőt tudunk beengedni – közölte Köllő. Megjegyezte: nem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen az épület, hanem hogy megfeleljen céljának és minél tovább tartson.
Azzal kapcsolatban, hogy merre kell elindulni a környezettudatos építészet felé vezető úton, Köllő a közös menedzselés fontosságát hangsúlyozta, emellett támogatni kell azokat, akik fellépnek a székelyföldi erdők védelme mellett.
– Az erdőtől egészen az otthonunkig kell követni a fa útját, egy olyan rendszer kialakítása szükséges, ahol mindenkinek megvan a maga feladata – vázolta fel a műépítész.
A jelenlévők többször is rácsodálkoztak, hogy az egyszerű helyi nyersanyagokból milyen épületek készülhetnek. – Szépek tudnak lenni, ha alázattal dolgozik velük az ember – mondta Köllő Miklós.
Kertész László
.jpg)
