Erdélyi népzenészek találkoztak csütörtöktől tegnapig Gyimesközéplokon, a borospataki skanzenben. Az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete szervezte rendezvényen – a járványügyi szabályok betartásával – kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat és mesterkurzusokat tartottak.

Erdély különböző tájegységeinek népi muzsikájától volt hangos a borospataki skanzen, ugyanis a festői tájban kialakított falumúzeumban tartották csütörtök estétől tegnap délig az erdélyi táncházzenészek 15. találkozóját. Az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete rendezvényén a hazai tájegységek szinte mindegyikét képviselték a zenészek.
– A 2006 óta évente megszervezett rendezvényünk idén a járványra való tekintettel egy kicsit rendkívüli, sokkal kisebb lélegzetvételű, kevesebb résztvevővel. A programokat is megváltoztattuk, hogy az előírásoknak tudjunk megfelelni, de az idei találkozó szellemisége most is ugyanaz, mint az előző években. Fontos, hogy itt vannak az erdélyi táncházzenészek, közös célokat fogalmazunk meg, szakmai előadásokat tartunk, no meg muzsikálunk. Most hála Istennek egy újabb generáció került be a csapatba. Ezek a fontos dolgok, erről szól idén ez a találkozó – mondta lapunknak Molnár Szabolcs szervező, az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke.

Szakmai előadások
Pénteken délelőtt a szervezők kerekasztal-beszélgetésen számoltak be a tavalyi tevékenységeikről és jövőbeni terveikről. Berecz Andrea, az egyesület munkatársa elmondta, 2019-ben széki hegedű- és brácsamesterkurzust szerveztek, jótékonysági koncertsorozatot tartottak a néhai népzenészek síremlékeinek felújításáért, Hangszersimogató címmel rendhagyó zeneórákat tartottak a Hargita és Kovászna megyei iskolákban, megszervezték a Tücsök tábort, az erdélyi népzenei és népi énektábort, Zenés szomszédolás címmel ötnapos kárpátaljai turnén vettek részt, illetve a Zenélő Székelyföld népzenei koncertsorozat alkalmával 12 székelyföldi településen léptek fel. Az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete jövőbeni tervei között szerepel többek között a népzenészek közös koncertsorozata, amelynek során a muzsikusok Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön örvendeztetnék meg az autentikus zene kedvelőit. Berecz Andrea arról is beszélt, hogy folytatnák a gyűjtést a szerény anyagi körülmények között élő népzenészek megsegítésére, illetve a zenészsírok további felújítására is. 
Természetesen az egyesület terveit a járványhelyzet is befolyásolja. A pénteki program csúcspontjának számított a magyarpalatkai Kodoba Florin – kis csoportokban szervezett – mesterkurzusa. Szombaton Molnár Szabolcs Gyimes népzenéje című előadásában arról beszélt, hogy a Kárpát-medence legarchaikusabb népi muzsikája és zenekari felállása maradt fenn a Gyimesekben.
– A zenekari felállásban van egy szólóhangszer, például a hegedű vagy furulya, azonkívül van a kísérőhangszer, ami ritmushangszer. Itt a tipikus gyimesi hangszer az ütőgardon. Tehát ez az egyik legrégebbi zenekari felállás. Érdekes módon ez itt, ezekben a völgyekben megmaradt, illetve még néhány csíki faluban, régebben Gyergyóban is hasonló volt, de itt ez még a mai napig megmaradt – részletezte Molnár Szabolcs.
Fazakas Levente, a Heveder zenekar prímása a népzenetanulás alapjait ismertette a fiatal résztvevőkkel, majd Vonók mögött címmel a kolozsvári táncházzenészek koncertje biztosította a hangulatot.

Élmények
A találkozó nemcsak szakmai tapasztalatszerzést, hanem igazi tartalmas kikapcsolódást is jelent – erről számoltak be lapunk kérdésére a muzsikusok. Domby Gabriella, a székelyudvarhelyi Huzavona zenekar tagja elmondta, a csodálatos környezetben szervezett rendezvényen olyan zenésztársaikkal találkoznak, akik társaságában jól és értékesnek érzik magukat. Gábor Ferenc, a bukaresti magyar közösség egyik zenésze évek óta rendszeres résztvevője a találkozóknak. Azt mondta, a társaság, a muzsika és a jó hely, ami mindig visszahívja.