Székelyföldi sikertörténetnek tekinthető a Csíkszeredában létrehozott Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete (ICDCRM). A kutatóintézet kiépítése 2019-ben kezdődött Taplocán, egy régi, elhagyott burgonyakutató állomás helyén. Létrehozásának célja egy olyan szakmai központ megteremtése volt, amely lehetőséget biztosít a székelyföldi fiatalok számára, hogy szülőföldjükön maradva magas színvonalú kutatómunkát végezhessenek. A kutatóintézet munkája a helyi gazdák számára is gyakorlati haszonnal jár. Az itt végzett kutatások többek között segítik a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, optimalizálják a terméshozamot és csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait.

Közel hat év alatt egy működőképes, korszerű, helyi szakembereket foglalkoztató, az akkreditációs feltételeket teljesítő, részben állami finanszírozású kutatóintézetet sikerült megvalósítani szinte a semmiből. Az országos szinten is kiemelkedő laboratórium megvalósulásához szükség volt Szép Róbert elhivatottságára, aki a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójaként és az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosaként, azt kívánta elérni, hogy a diákok helyben maradjanak és ne külföldön végezzék kutatásaikat. Az intézet nemcsak szakmai fejlődést kínál számukra, hanem hozzájárul Székelyföld tudományos, innovációs és gazdasági fejlődéséhez – mesélte érdeklődésünkre Szép Róbert, az ICDCRM igazgatója.
A modern kutatóintézet megálmodója érdeklődésünkre elmondta, az intézetük szorosan együttműködik az egyetemi szférával. Szeretnék érni, hogy Székelyföld ne csupán hagyományos iparágairól, hanem innovatív fejlesztéseiről és tudományos eredményeiről is ismertté váljon, elősegítve ezzel a régió fejlődését.
Jelenleg az intézet költségvetésének 45 százaléka az Agrárminisztériumtól, míg a fennmaradó rész uniós forrásokból és mezőgazdasági termékek értékesítéséből származik. Az utóbbi tevékenységből származó bevételi források hozzájárulnak a kutatási projektek önrészének biztosításához és előfinanszírozásához. Az intézet jelenleg mintegy 100 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, amelyből 60 hektárt magánszemélyektől bérel. Jelenleg 29 alkalmazottal működik, ebből 15 fő kutatóként dolgozik. Rekordidő alatt sikerült felújítani az adminisztrációs épületet, teljesen újjáépíteni a laboratóriumokat, és csúcstechnológiás felszerelést beszerezni uniós és nemzeti kutatási projektek segítségével. Az új laboratórium létrehozása és felszerelése körülbelül négymillió euróba került, ehhez még hozzájöttek a kutatási eszközök fenntartási költségei is. „Mi belevágtunk és meg is mutattuk, hogy lehet Székelyföldön kutatóintézetet létrehozni és a Sapientia EMTE által sikerült a humánerőforrást is megtalálni” – mutatott rá Szép Róbert.
A távlati célok között megemlítette a kutatási infrastruktúra további fejlesztését és egy új, korszerű laboratórium létrehozását, amely elsősorban molekuláris biológiai és mikrobiológiai kutatásokra specializálódna. A tervek között szerepel egy 3-as szintű laboratórium létrehozása, amely kórokozók vizsgálatára is alkalmas lenne – árulta el az igazgató. Hozzáfűzte: „teljesítettük az akkreditáció feltételeit. Közel hat év alatt az egyik legmodernebb kutatóközpontot sikerült létrehoznunk Románia agrárkutatási hálózatában. Büszkék vagyunk rá, és példát szeretnénk mutatni másoknak is.” – mondta Szép.

Keresztesi Ágnes tudományos igazgató – fő szakterülete a csapadék kémiájára összpontosul – a beszélgetésbe bekapcsolódva megerősítette, hogy egy erős Székelyföld alapja az innováció és a kutatás. Az intézetben többek között a nagyragadozók és az emberi közösségek együttélését, a beporzó rovarok védelmét, valamint a fenntartható mezőgazdaság és klímaváltozás összefüggéseit kutatják. Kiemelt projektek közé tartozik a bölények-visszatelepítése, az erdészeti ökoszisztémák védelme és a Duna-menti fenntartható vízgazdálkodás.
Megtudtuk, hogy a kutatóintézet munkája gyakorlati haszonnal is jár a helyi gazdák számára. Az itt végzett kutatások többek között segítik a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, optimalizálják a terméshozamot és csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait. Az intézet által fejlesztett új technológiák, például a precíziós mezőgazdasági megoldások és az ökológiai termesztési módszerek, hozzájárulnak a gazdák költséghatékonyságához és versenyképességéhez. Emellett szakmai képzésekkel és tanácsadással is segítik a termelőket abban, hogy jobban alkalmazkodjanak a változó piaci és környezeti viszonyokhoz.