Mindenki másképp… tudja
A hét elején viszonylag nagyszabású tiltakozó akcióra került sor a fővárosban, s azt egyes fafeldolgozói érdekképviseletek szervezték. Amint már hírül adtuk, a szóban forgó érdekképviseletek még az elmúlt esztendő decemberében elégedetlenségüknek, tiltakozásuknak adtak hangot annak okán, hogy a Romsilva ügyvezető tanácsa a köztulajdonban lévő erdőkből kitermelendő lábon álló fa kikiáltási árait túlontúl megemelte, ilyenképpen pedig akár fafeldolgozó és bútoripari cégek ellehetetlenülése is bekövetkezhet. Amúgy, amint már többször is beszámoltunk, a szóban forgó kikiáltási ár megemelésére nem véletlenül és megalapozatlanul került sor: az Erdészeti Törvénykönyv múlt esztendei újólagos kiegészítése és módosítása nyomán indokolttá vált a köztulajdonban lévő fatömeg értékesítésére vonatkozó jogszabályozás „átszabása” is. Ez meg is történt a Ponta-kormány 2015. november 4-i ülésén, amelyen elfogadták a köztulajdonban lévő faanyag értékesítési szabályzatára vonatkozó 2015/924-es kormányhatározatot, amely a Hivatalos Közlöny november 11-i számában jelent meg. Az tartalmaz előírásokat is a köztulajdonban lévő lábon álló fa kitermelési, kikiáltási árainak megállapítására vonatkozóan is. Ha azt mondanánk, hogy a vonatkozó szakasz szövege egyértelmű és szabatos, akkor túloznánk. Igen, mert eléggé képlékeny előírásokat tartalmaz az a fránya szakasz, de ugyanakkor abból az is kikövetkeztethető, hogy a tulajdonos, ez esetben az állam szempontjából a legelőnyösebb, a legkedvezőbb áron való értékesítés az ajánlatos (az egy más ügy, hogy 2017-től kezdődően a szóban forgó faanyag értékesítésére kizárólag csak elektronikus árverés útján fog sor kerülni). Nos, ennek a kormányhatározatnak az alapján hozta meg a maga döntését a kikiáltási árakra vonatkozóan a Romsilva ügyvezető tanácsa ugyancsak az elmúlt esztendő novemberében. Ennek a rendeletnek az értelmében molto grosso az idei kikiáltási árak 30 százalékkal nagyobbak, mint a megelőző esztendeiek, 2010-hez viszonyítva pedig megháromszorozódtak. Egyébként a 2012–2013-as időszakban az odaítélési ár rendszerint 40 százalékkal volt nagyobb, mint a kikiáltási ár, de ennek nem volt jelentősége a következő esztendei kikiáltási ár megállapítása tekintetében. Most viszont a már említett kormányhatározat, valamint a Romsilva ügyvezető tanácsának döntése nem tekint el a 2015-ös esztendei odaítélési átlagártól. Nem részleteznénk a dolgokat, a lényeg az, hogy a fafeldolgozók és a bútorgyártók jelentős hányada megfizethetetlennek tartja a jelenlegi kikiáltási árakat, s követelik annak csökkentését és ugyanakkor a Romsilva csúcsvezetőségének felelősségre vonását. A tiltakozások során azonban fura felhangok is érződtek, például az, hogy külföldön olcsóbb a faanyag (ha ez így igaz, akkor importálni kellene, s így a hazai amúgy is megtépázott erdőállományt oltalmazni lehetne), vagy az, hogy gond lesz a Kínába irányuló fűrészáru biztosításával. (Eddig az érdekvédelmi szervezetek éppenséggel a kínai export ellen tiltakoztak, illetve a hazai magas fokú feldolgozást tartották elsődlegesnek.)
A keddi tiltakozáson részt vevők képviselőit fogadták a kormánynál, s ott megbeszéléseket folytattak Sergiu Chelmuval a kormány főtitkárával és Erica Stanciuval, az erdészetért felelős államtitkárral. A faipar képviselői tíz pontba foglalták össze követeléseiket, s abban többek között az áll, hogy szabályozzák újra a kikiáltási árakat, programozzák újra az árveréseket, szigorítsák meg a fakitermelés ellenőrzését stb. Állítólag ígéretet kaptak arra is, hogy másnap, azaz január 27-én megoldódik az árverések problémája, s ez oly módon, hogy a Romsilva ügyvezető tanácsa újraprogramálja egy elfogadható kikiáltási áron az árveréseket. Állítólag az is szóba került, hogy a kormány másnapi ülésén módosítsák a sokat bírált 2015/924-es kormányhatározatot. Nos, e két ügyről azóta sem került napvilágra semminemű értesülés vagy közlemény, de az biztos, hogy a szerdai kormányülésen még érintőlegesen sem került terítékre az a vitatott kormányhatározat. Viszont egy nagy meglepetést okozott a Romsilvának az a közleménye, miszerint a szóban forgó kormányhatározat egyes előírásaival az ügyvezető tanács nem értett egyet, s annak elfogadását követően derült ki, hogy annak szövege köszönő viszonyban sincs azzal a jogszabálytervezettel, amelyről az a munkacsoport egyeztetett, amelyben részt vettek a Romsilva képviselői is, és azon érdekképviseletek is, akik most tüntetéseket szerveznek. Tehát a Romsilva szerint is a jogszabálytervezet módosítása – méghozzá olyan módon, hogy annak szövege zavarossá, nehezen alkalmazhatóvá és félreértelmezhetővé vált – vezetett el a jelenlegi tiltakozásokhoz. Állítólag a Romsilva akkori csúcsvezetése (ugyanis az ügyvezető tanács összetétele e hónap közepén megváltozott, amikor is a tárcavezető abból visszahívta a Romsilva vezérigazgatóját, Adam Crăciunescut, s helyébe ideiglenesen Viorel Marinescut delegálta) írásban fordult a kormányfőhöz, a környezetvédelmi miniszterhez, sürgetve a kormányhatározattal jóváhagyott szabályzat tisztázását. Lévén, hogy érdemben nem történt semmi, 2015. december 10-én a kormányhatározatot megtámadták közigazgatási eljárásban, december 29-én pedig a szaktárcánál folytatott tárgyalások nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy indokolt a 2015/924-es kormányhatározat egyes előírásainak módosítása. Tehát itt tartunk, s a vázoltakból is az következtethető ki, hogy az érintettek, az érdekeltek mindegyike másképp tudja, azaz ki így tudja, ki úgy tudja. Hogy kinek van igaza, azt nehéz lenne kihámozni ebből a tekervényes ügyből. Az is valószínűsíthető, hogy egyesek ismeretei felületesek. Bizonyos dolgokkal nincsenek tisztában, s ebben közrejátszhatott az is, hogy a szaktárca csúcsvezetői decemberben már nem azok voltak, mint akik novemberben. De ettől függetlenül nem egyedi esetről van szó, mert sajnos sokszor a helyzetismeret hiányában „elnagyolt” nyilatkozatokkal szembesülhetünk. A minap például az egyik megyénkbeli honatya olyasmit állított, hogy az új Adótörvénykönyv alkalmazási normái még 2015 decemberében megjelentek, holott azokat csak januárban fogadták el és a Hivatalos Közlöny január 13-i számában közölték. Egy másik megyénkbeli elöljáró pedig a fafeldolgozók mostani tiltakozása kapcsán utalt a vitatott jogszabályra „kormányrendeletet” emlegetve, holott egy kormányhatározatról volt, van szó.
Hecser Zoltán