„Méretezés” törvény révén
Mióta világ a világ, a juhnyájak és a tehéncsordák nem képzelhetőek el kutyák nélkül. Nem, mert a nyáj vagy a csorda, valamint a pásztor elképzelhetetlen a „hűséges társ”, a pásztorkutya nélkül, amely őrzi azokat az állatokat, s főleg védi a vadállatoktól, azok támadásaitól. Ugyanakkor a legelés, a legeltetés olyan tevékenység, amely jogszabályozása az évtizedek hosszú során indokolttá, szükségessé vált. Így van ez szerte a világon, beleértve országunkat is.
[caption id="attachment_40871" align="aligncenter" width="2600"] Pásztorkutyák egy esztenán. Ebtörvény Fotó: Domján Levente[/caption]
A hazai jogszabályozás a szóban forgó területen sem bizonyult sajnos kiszámíthatónak, stabilnak, s az utóbbi esztendők során egyes törvényes előírások „ide-oda igazítása” elégedetlenséget váltott ki, esetenként tiltakozást szült az érintettek körében. Az is igaz viszont, hogy ez esetben is különböző érdekekről lehet szó, s ilyen körülmények között nem is olyan egyszerű az érdekegyeztetés, a megfelelő egyensúly megteremtése. Amúgy hazai viszonylatban több olyan jogszabályozás is van, amely közvetlenül vagy közvetve érinti az állattartás, illetve állattenyésztés ezen sajátos szegmensét, nevezetesen a legeltetést. Ezek között tartjuk számon a vadászati és a vadállomány-védelmi törvényt, az utólag módosított és kiegészített 2006/407-es törvényt. Abba utólag belekerültek olyan előírások is, amelyek bizonyos értelemben hátrányosnak mutatkoztak az állattartók, a juhászok és a pásztorok szempontjából, s ezért kiváltották azok heves tiltakozását. Mindenekelőtt az említett törvénynek ama két előírásáról van szó, amelyek értelmében a háziállatok legeltetése a mezőgazdasági területeken tilos a december 6. és április 24. közti időszakban, továbbá az, miszerint a nyájakat és a csordákat a hegyi övezetekben legfeljebb csak öt kutya kísérheti, dombvidéken legfeljebb csak kettő, mezővidéken pedig legfeljebb egy, ezekben a számokba belefoglaltatva azon kutyák is, amelyek az esztenákat őrzik. Az előbbi tiltás gondot okozott, okozhatott a takarmányozás szempontjából, az utóbbi pedig a háziállatok hatékony védelmezése szempontjából. A múlt esztendő végéig a tiltakozások ellenére sem sikerült enyhíteni ezeken a korlátozó, tiltó jellegű törvényes előírásokon.
Időleges felfüggesztés
A Cioloș-kormánynál meghallgatásra találtak a tiltakozások és követelések, s a múlt esztendő decemberében ideiglenes jelleggel meghoztak egy jogszabályt: a Hivatalos Közlöny 2015. december 22-i számában megjelent ama 2015/60-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely értelmében 2016. április 25-ig felfüggesztették a szóban forgó 2006/407-es törvény fentebb ismertetett két előírását. A kormánynak ezt a döntését megelégedéssel fogadta az érintett/érdekelt gazdatársadalom. Igen ám, de egy ideiglenes megoldásról volt szó, s az, mint ilyen, végérvényesen nem csillapíthatta le a kedélyeket. De a későbbiek során megjelent egy újabb hasonló jellegű jogszabály, nevezetesen az a sürgősségi kormányrendelet, amelyről már lapunk pénteki, december 9-i számában már beszámoltunk, s amely révén a legeltetésre vonatkozó tilalmat feloldották 2017. április 25-ig. Ez a sürgősségi kormányrendelet, nevezetesen a 2016/88-as, a Hivatalos Közlöny december 6-i számában jelent meg.
Ettől függetlenül a megelőző hasonló jellegű 2015/60-as sürgősségi kormányrendelet megkezdte és végigjárta a maga útját a törvénnyel való „szentesítése” végett. „Az útra indítás” a kormányra hárult, s az februárban következett be. A parlamenthez való benyújtását követően a szenátusban egy az egyben fogadták el még március elején. A képviselőházban viszont hosszadalmasabbnak bizonyult a megvitatás és az elfogadás, és a sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénybe belekerültek olyan módosítások és kiegészítések is, amelyek tulajdonképpen a vadászati és a vadállomány-védelmi, a 2006/407-es törvényt érintik. Ilyenképpen pedig a jogszabály neve is megváltozott: a Hivatalos Közlöny december 8-i számában jelent meg a 2016/242-es törvény, amely révén jóváhagyták a 2006/407-es törvény újólagos módosítását és kiegészítését. Nos, ebbe a törvénybe belekerültek olyan előírások, amelyek közvetlenül érintik a legeltetési, valamint az állattenyésztési tevékenységet. Kezdenénk ez utóbbival. A vadászati törvénynek a vadak által okozott károkkal kapcsolatos 13-as szakasza kiegészült két új bekezdéssel, azok értelmében a mezőgazdasági kultúrákban és a háziállat-állományban a vadállatok által okozott károkat az érintett személy által benyújtott írásos kérés időpontjától számított maximum 72 órán belül meg kell állapítania az e célra létrehozott bizottságnak és ki kell bocsátania a megállapítási döntést. A kártérítés kifizetésére pedig 30 napon belül kell sor kerüljön a megállapítási döntés kibocsátásának az időpontjától számítva. Ez az eljárás viszont csak azokra a károkra vonatkozik, amelyeket azon vadállatok okoztak, amelyek nem szerepelnek a védettek listáján (ezt a névjegyzéket a 2006/407-es törvény 2-e számú melléklete tartalmazza).
Több kutya (lehet), mint eddig
Ami a vitatott két törvényes előírást illeti, csak a kutyaállomány „méretezése” tekintetében következett be lényegesnek nevezhető módosítás, mert a legeltetési tilalom feloldása 2017. április 25-én lejár, s azt követően visszaáll a régi rend, azaz tilos lesz a legeltetés a december 6. és április 24. közti időszakban. Nézzük meg a kutyákra vonatkozó rendelkezést. December 8-tól kezdődően mindazon nyájak és csordák, amelyek esetében az egyedek száma nem haladja meg a 300-at, hegyvidéken nem lehet több mint hét, dombvidéken több mint négy és síkvidéken több mint három. A 300-at meghaladó minden 100 egyed esetében egy-egy kutyával megemelhető a kísérőkutyák száma, de azok száma hegyvidéken semmiképp sem haladhatja meg a tízet, dombvidéken a hetet és síkvidéken az ötöt. Továbbá a nyájakat és a csordákat még kísérheti legfeljebb két terelőkutya, de azokat el kell látni megkülönböztető jellel (füljeggyel). Ami az esztenák őrzését illeti, a kutyák száma nincs korlátozva, de kötelező azok karámon belüli, azaz zárt területen belüli tartása. Tehát végül is hány kutya lehet, az valóságos számtanfeladatot is jelenthet…
Hecser Zoltán