borús égbolt
szórványos felhőzet
Megváltozott a törvény
Bizonyára már sokan értesültek arról, hogy rövidesen a szavazati joggal rendelkező hazai állampolgárok megválaszthatják képviselőiket és szenátoraikat. A kormány döntése értelmében a szavazási nap december 11-én, vasárnap lesz, addig viszont tanúi, részesei lehetünk a választási kampánynak, amely a mai napon kezdődik és a szavazás napja előtt 24 órával zárul.
[caption id="attachment_39379" align="aligncenter" width="1400"]
Fotó: László Róbert[/caption]
Az idei parlamenti választás másképpen zajlik le, mint a megelőző, a 2012-es esztendei. Igen, mert ma már nem hatályos a képviselőház és a szenátus megválasztására vonatkozó 2008/35-ös törvény. Nem, mert az érvényét vesztette a múlt esztendő júliusában meghozott 2015/208-as törvény értelmében, törvény, amely a Hivatalos Közlöny 2015. július 22-i számában jelent meg. Ez a törvény mindenekelőtt a szenátusi és a képviselőházi választások megszervezésének és lebonyolításának a szabályozásáról rendelkezik. A szavazati jog tekintetében továbbra is érvényesek az Alkotmány vonatkozó előírásai, illetve az eddig is hatályos rendelkezések. A lényeg az, hogy minden 18. életévét betöltött román állampolgár szavazati joggal bír, néhány kivételtől eltekintve, például azok a személyeket, akik szavazati jogát megtiltották végleges bírói határozattal, vagy azok, akit gondnokság alá helyeztek elmebetegségek okán. Minden szavazati joggal rendelkező állampolgárnak egyetlen szavazatra van joga a szenátusi választásnál és egyetlenre a képviselőházi választásnál is. A szavazatot személyesen kell leadnia, a törvény tiltja más szavazati joggal rendelkező polgár nevében történő szavazást. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy az Állandó Választási Hatóság (AEP) keddi hivatalos közleménye szerint a választói törzskönyvbe beírt választójoggal rendelkező személyek száma 18 906 721 (ebben a számban szerepelnek azok is, akik betöltik a 18. életévüket december 11-ig). Ugyanakkor a szóban forgó törzskönyvben szerepel 8889 olyan kérés is, amelyek értelmében külföldön élő román állampolgárok levél útján kívánnak szavazni. Amúgy a választói törzskönyvben szereplő adatok folyamatosan módosulhatnak, illetve azok aktualizálásra szorulnak.
43 választási körzet
A választások megszervezése végett a 41 megye szintjén választási körzeteket hoztak létre, ezekhez még hozzáadandó a Bukarest municípiumi választási körzet, valamint a külföldi lakhelyű vagy tartózkodási helyű román állampolgárok számára megszervezett választási körzet. A törvény 1-es számú melléklete egyébként tartalmazza ezeknek a választási körzeteknek a megnevezését, megszámozását és a mindegyiket megillető mandátumok számát. Ebből a táblázatból az derül ki, hogy országos viszonylatban összesen 308 képviselői mandátum lesz és 134 szenátori. Ehhez még hozzáadandó a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségeket megillető 18 képviselői mandátum és további két szenátori mandátum, illetve négy képviselői mandátum, amely a diaszpórát illeti meg. Ezek szerint a mostani parlamenti választásokat követően a honatyák száma 466 lesz, néggyel kevesebb, mint 2008-ban és 122-vel kevesebb, mint 2012-ben, amikor is a parlamenti választásokra az egyéni szavazókörzetes rendszerben került sor. Hargita megye esetében, amint az már ismeretes, s amint az a választási törvény mellékletében is szerepel, két szenátori mandátum és öt képviselői mandátum lesz.
Listákra, azaz pártokra lehet szavazni
A mostani törvény viszonylagos újdonsága az, hogy a 2012-es esztendei egyéni választókörzetes szavazási rendszerről visszatértek az úgynevezett listás szavazásra, azaz a pártok által felállított jelöltlistákra lehet szavazni mind a szenátus, mind pedig a képviselőház esetében, kivételt jelentenek a független indulók, már ha van ilyen egyes választói körzetekben. (Egyébként van, mert a jelenlegi honatyák közül a soron következő választásokon függetlenként indul az egykori turisztikai miniszter, Elena Udrea, a környezetvédelmi ténykedéséről közismertté vált, jelenleg is független képviselő Remus Cernea, valamint az egykori liberális honatya, Theodor Paleologu.)
A parlamentbe való bejutás feltétele a mostani törvény szerint is az úgynevezett bejutási küszöb elérése, ami 5 százalék, s amennyiben választói szövetségről van szó, akkor a második pártra vonatkozóan még hozzáadandó három százalék. A bejutási küszöb azt a érvényes minimális szavazatszámot jelenti, amely biztosítja a parlamenti képviseletet, s amelyet a következőképpen számítanak ki: 5 százalék az országos szinten kifejezett érvényes össz-szavazatokból vagy 20 százalék legalább négy választói körzetben a leadott érvényes szavazatokból (politikai vagy választási szövetségek esetében az 5 százalékos küszöb megemelendő úgy, ahogy azt már felvázoltuk).
Akárki megkérdezhetné, hogy miként állt össze az említett 466 fős honatyai „állomány”, illetve a 43 választói körzetet megillető képviselői, valamint szenátori mandátum. A törvény rendelkezik a képviseleti normákról, ez a képviselők esetében 73 000 lakos, a szenátorok esetében 168 000 lakos. Tehát ez azt jelenti, hogy 73 000 lakosra jut egy képviselő és 168 000 lakosra egy szenátor. (Hargita megye lakosságszámát elosztva 73 000-rel, illetve 168 000-rel „jött ki” az 5 képviselői mandátum, illetve a két szenátori mandátum.)
A mandátumok elosztásában meglesz, megvan a maga szerepe a szavazati joggal rendelkezők által leadott érvényes szavazatoknak, azaz a részvételnek. Igen, mert amint már arra utaltunk, a választói küszöb kiszámítási alapját az országos szinten leadott érvényes össz-szavazatok képezik. Ebből kikövetkeztethető az is, hogy a listán szereplő egyik vagy másik párt tekintetében megvan annak a gyakorlati jelentősége, hogy arra a pártra országos viszonylatban hányan is szavaztak és az hány százalékát jelenti az összesen leadott érvényes szavazatok számának. Amennyiben ez az arány meghaladja az 5 százalékot, a mandátumszerzés esélye is megnövekszik a maradványszavazatok visszaosztása nyomán. A megelőző időszakokban is a szóban forgó visszaosztás nyomán juthatott mandátumhoz az RMDSZ olyan választói körzetekben, ahol elméletileg erre kisebb esély kínálkozott, például a fővárosban. Egyébként a mostani virtuális számítások szerint is az RMDSZ-nek jó esélye van arra (legalábbis elméletileg), hogy képviselői mandátumhoz jusson Bukarest municípiumban. Ilyen körülmények között pedig igen nagy gyakorlati lehetősége van, lehet a részvételnek. Ez kell tudatosuljon megyénkben is a szavazati joggal rendelkező magyarajkúakban, felismerve azt, hogy minden egyes szavazatnak meglehet a maga szerepe abban, hogy végül is országos viszonylatban hány mandátumhoz jut az RMDSZ.
Hecser Zoltán
Fotó: László Róbert[/caption]
Az idei parlamenti választás másképpen zajlik le, mint a megelőző, a 2012-es esztendei. Igen, mert ma már nem hatályos a képviselőház és a szenátus megválasztására vonatkozó 2008/35-ös törvény. Nem, mert az érvényét vesztette a múlt esztendő júliusában meghozott 2015/208-as törvény értelmében, törvény, amely a Hivatalos Közlöny 2015. július 22-i számában jelent meg. Ez a törvény mindenekelőtt a szenátusi és a képviselőházi választások megszervezésének és lebonyolításának a szabályozásáról rendelkezik. A szavazati jog tekintetében továbbra is érvényesek az Alkotmány vonatkozó előírásai, illetve az eddig is hatályos rendelkezések. A lényeg az, hogy minden 18. életévét betöltött román állampolgár szavazati joggal bír, néhány kivételtől eltekintve, például azok a személyeket, akik szavazati jogát megtiltották végleges bírói határozattal, vagy azok, akit gondnokság alá helyeztek elmebetegségek okán. Minden szavazati joggal rendelkező állampolgárnak egyetlen szavazatra van joga a szenátusi választásnál és egyetlenre a képviselőházi választásnál is. A szavazatot személyesen kell leadnia, a törvény tiltja más szavazati joggal rendelkező polgár nevében történő szavazást. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy az Állandó Választási Hatóság (AEP) keddi hivatalos közleménye szerint a választói törzskönyvbe beírt választójoggal rendelkező személyek száma 18 906 721 (ebben a számban szerepelnek azok is, akik betöltik a 18. életévüket december 11-ig). Ugyanakkor a szóban forgó törzskönyvben szerepel 8889 olyan kérés is, amelyek értelmében külföldön élő román állampolgárok levél útján kívánnak szavazni. Amúgy a választói törzskönyvben szereplő adatok folyamatosan módosulhatnak, illetve azok aktualizálásra szorulnak.
43 választási körzet
A választások megszervezése végett a 41 megye szintjén választási körzeteket hoztak létre, ezekhez még hozzáadandó a Bukarest municípiumi választási körzet, valamint a külföldi lakhelyű vagy tartózkodási helyű román állampolgárok számára megszervezett választási körzet. A törvény 1-es számú melléklete egyébként tartalmazza ezeknek a választási körzeteknek a megnevezését, megszámozását és a mindegyiket megillető mandátumok számát. Ebből a táblázatból az derül ki, hogy országos viszonylatban összesen 308 képviselői mandátum lesz és 134 szenátori. Ehhez még hozzáadandó a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségeket megillető 18 képviselői mandátum és további két szenátori mandátum, illetve négy képviselői mandátum, amely a diaszpórát illeti meg. Ezek szerint a mostani parlamenti választásokat követően a honatyák száma 466 lesz, néggyel kevesebb, mint 2008-ban és 122-vel kevesebb, mint 2012-ben, amikor is a parlamenti választásokra az egyéni szavazókörzetes rendszerben került sor. Hargita megye esetében, amint az már ismeretes, s amint az a választási törvény mellékletében is szerepel, két szenátori mandátum és öt képviselői mandátum lesz.
Listákra, azaz pártokra lehet szavazni
A mostani törvény viszonylagos újdonsága az, hogy a 2012-es esztendei egyéni választókörzetes szavazási rendszerről visszatértek az úgynevezett listás szavazásra, azaz a pártok által felállított jelöltlistákra lehet szavazni mind a szenátus, mind pedig a képviselőház esetében, kivételt jelentenek a független indulók, már ha van ilyen egyes választói körzetekben. (Egyébként van, mert a jelenlegi honatyák közül a soron következő választásokon függetlenként indul az egykori turisztikai miniszter, Elena Udrea, a környezetvédelmi ténykedéséről közismertté vált, jelenleg is független képviselő Remus Cernea, valamint az egykori liberális honatya, Theodor Paleologu.)
A parlamentbe való bejutás feltétele a mostani törvény szerint is az úgynevezett bejutási küszöb elérése, ami 5 százalék, s amennyiben választói szövetségről van szó, akkor a második pártra vonatkozóan még hozzáadandó három százalék. A bejutási küszöb azt a érvényes minimális szavazatszámot jelenti, amely biztosítja a parlamenti képviseletet, s amelyet a következőképpen számítanak ki: 5 százalék az országos szinten kifejezett érvényes össz-szavazatokból vagy 20 százalék legalább négy választói körzetben a leadott érvényes szavazatokból (politikai vagy választási szövetségek esetében az 5 százalékos küszöb megemelendő úgy, ahogy azt már felvázoltuk).
Akárki megkérdezhetné, hogy miként állt össze az említett 466 fős honatyai „állomány”, illetve a 43 választói körzetet megillető képviselői, valamint szenátori mandátum. A törvény rendelkezik a képviseleti normákról, ez a képviselők esetében 73 000 lakos, a szenátorok esetében 168 000 lakos. Tehát ez azt jelenti, hogy 73 000 lakosra jut egy képviselő és 168 000 lakosra egy szenátor. (Hargita megye lakosságszámát elosztva 73 000-rel, illetve 168 000-rel „jött ki” az 5 képviselői mandátum, illetve a két szenátori mandátum.)
A mandátumok elosztásában meglesz, megvan a maga szerepe a szavazati joggal rendelkezők által leadott érvényes szavazatoknak, azaz a részvételnek. Igen, mert amint már arra utaltunk, a választói küszöb kiszámítási alapját az országos szinten leadott érvényes össz-szavazatok képezik. Ebből kikövetkeztethető az is, hogy a listán szereplő egyik vagy másik párt tekintetében megvan annak a gyakorlati jelentősége, hogy arra a pártra országos viszonylatban hányan is szavaztak és az hány százalékát jelenti az összesen leadott érvényes szavazatok számának. Amennyiben ez az arány meghaladja az 5 százalékot, a mandátumszerzés esélye is megnövekszik a maradványszavazatok visszaosztása nyomán. A megelőző időszakokban is a szóban forgó visszaosztás nyomán juthatott mandátumhoz az RMDSZ olyan választói körzetekben, ahol elméletileg erre kisebb esély kínálkozott, például a fővárosban. Egyébként a mostani virtuális számítások szerint is az RMDSZ-nek jó esélye van arra (legalábbis elméletileg), hogy képviselői mandátumhoz jusson Bukarest municípiumban. Ilyen körülmények között pedig igen nagy gyakorlati lehetősége van, lehet a részvételnek. Ez kell tudatosuljon megyénkben is a szavazati joggal rendelkező magyarajkúakban, felismerve azt, hogy minden egyes szavazatnak meglehet a maga szerepe abban, hogy végül is országos viszonylatban hány mandátumhoz jut az RMDSZ.
Hecser Zoltán
