Több mint három héttel ezelőtt láttak napvilágot olyan értesülések, hogy a jegybank illetékeseit (de nemcsak) foglalkoztatja a hitelfolyósítás feltételeinek megszigorítása. Ezzel kapcsolatosan már bizonyos „virtuális” képletek is napvilágot láttak, ilyen-olyan kritériumokat fogalmaztak meg egyes kereskedelmi bankok. Amúgy ilyen jellegű szándékok másutt is megmutatkoztak, például Csehországban és Magyarországon, amelyek esetében 2019. január 1-jétől a lakossági hitelfolyósítás esetében némileg megszigorodnak a kölcsönnyújtás feltételei. Most úgy tűnik, hogy a jegybank viszonyulási módja némileg megváltozott, s ezzel egyidejűleg más hangnemet ütött meg annak kormányzója, Mugur Isărescu is. Június 26-án a Román Bankintézetnél (IBR) megszervezett konferenciát felvezető expozéjában sokkal árnyaltabban fogalmazott, többek között azt hangoztatta, hogy „nem akarjuk elbátortalanítani a hitelezést, hanem bátorítani akarjuk a hitelezést, de minket egy egészséges, fenntartható és kiegyensúlyozott hitelezés érdekel”. Ebből a megfogalmazásból viszont az is kiolvasható, hogy a jegybanknak továbbra sem áll szándékában a kölcsönfolyósítás erőltetése, s még kevésbé az ügyfelek esetleges tévútra vezetése. Amit expozéja során többször is hangsúlyozott, az az, hogy a jegybanknak, de a kereskedelmi bankoknak is alapvető érdeke az ügyfeleik, s azon belül a lakossági ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése, azaz az eladósodási fok mérsékelése. Kompetenciateszt Valami valóban körvonalazódni látszik: a Román Kereskedelmi Banktól (BCR), a Román Fejlesztési Banktól (BRD), a Raiffeisen Banktól és az OTP Banktól származó értesülések szerint azok a nyár végéig gyakorlatba fognak ültetni egy amolyan „ügyfélértékelési” programot, ami azt jelentené, ami egy, a „banki kompetenciára” vonatkozó tesztet jelentene online rendszer keretében. Úgy tudni, hogy a tíz kérdést tartalmazna, s a teszt akkor minősülhetne sikeresnek, ha a potenciális ügyfél a tíz kérdésből nyolcra helyesen válaszol. A kiszivárgott értesülések között megtalálni egyik-másik kérdést is. Így az egyik kérdés a következőképpen hangzik: Mit jelezhet a ROBOR-kamat emelkedése? Egy másik kérdés: Mit jelent egy 3%-os inflációs ráta? A tesztet úgy képezik ki, hogy az ügyfél két vagy három variáns közül tudjon választani. Egy ügyfél egy adott banknál legfeljebb tízszer próbálkozhat a teszttel. (Egy variáns tanulmányozható a következő címen: tcb.cerope.ro.) A szóban forgó bankok illetékesei azt is nyomatékolták, hogy a cél nem a kliensek esetleges kirostálása, és egy sikertelen teszt nem azt jelenti, hogy az a potenciális ügyfél nem igényelhet, illetve számára nem lesz folyósítható hitel. Amúgy a szóban forgó tesztet a Román Gazdaságpolitikai Központ (CEROPE) szakértői dolgozták ki, s azzal egyidejűleg egy tankönyvet is, amely a szóban forgó témakörben tartalmaz száz kérdést, s az arra adandó feleleteket. Amúgy ezt a „tankönyvet” nem a szakmabelieknek szánták, hanem mindenekelőtt a banki pontenciális ügyfeleknek. Érdekes felvetés A teszt egyik szellemi atyja, Valentin Lazea (a felvételen) a CEROPE igazgatótanácsának elnöke nyomatékolta, hogy a tulajdonképpeni szándék a pénzintézetek potenciális ügyfeleinek eligazítása, a kellő, illetve közérthető tájékoztatása volt, de semmiképp sem amolyan „szakképzés”, annál is inkább nem, mert semminemű diplomát nem bocsátanak ki, s arra még csak gondolni se mernek, hogy az esetleg „elriasztó” hatásmechanizmust válthatna ki. Érdekes volt Lazea felvetése: miért kellene esetleg többet tudnia egy banki termékről az azt megvásárolni kívánó személy, mint a televízió-készülék vásárlójának úgy általában a televízió-készülékekről és azok működéséről? Ő maga fogalmazta meg a választ: „Ha tízezer televízió-készüléket vásárló ember mindegyike rosszul döntött a kiválasztott készülék tekintetében, bizonyára nem fog utcai tüntetést szervezni, de ha tízezer ember vásárol meg banki terméket tulajdonképpen nem lévén tisztába azzal, hogy miről is van szó és esetleg „pórul jár”, akkor bizonyára tüntetni fog és esetleg kivonul az utcára. Sok igazság rejlik a neves bankszakértő állásfoglalásában. A teszt mindenképpen hasznosnak és indokoltnak ígérkezik, függetlenül attól, hogy potenciális banki ügyfél veszi azt igénybe. De aki igen, az minden kétséget kizáróan tájékozottabb lesz, és képes lesz ésszerűen, s talán szakszerűen is dönteni egy banki kölcsön esetleges igénylésének pillanatában. Vannak kockázatok Visszatérve a jegybank kormányzójának némileg megváltozott hangnemű expozéjára, azt alaposan átolvasva rábukkanunk intelmekre is: az évekkel ezelőtt bekövetkezett bizonytalansági légkör még mindig érződik, vannak továbbra is kockázati tényezők. Adrian Vasilescu, a kormányzó tanácsadója ugyancsak azt nyomatékolta a szóban forgó konferencián, hogy nem áll szándékukban a priváthitelezés korlátozása, de a jegybank illetékeseit behatóan foglalkoztatja a lakossági túladósodás bármilyen kockázatának kikerülése, megelőzése. Ez egyébként elvárás az Európai Unió szintjén is. Vasilescu szerint ilyen összefüggésben mindenképp szem előtt kell tartani, hogy a pénzpiacon növekvő tendenciát mutat a kamatok megemelkedése, akárcsak az infláció kedvezőtlen alakulása. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azok a hazai állampolgároknak az eladósodási foka, akik a tavaly jelzálogos banki hiteleket kötöttek le, körülbelül 5%-kal nagyobb, mint azoké, akik a megelőző esztendőkben vettek fel ilyen banki kölcsönöket. Hecser Zoltán