Igen nagy várakozás előzte meg azt a törvényt, amely révén a honatyák módosították és kiegészítették a gyermekgondozási szabadságra és illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet. Hónapokkal ezelőtt már tudni lehetett, hogy kedvező előjelű módosítások kerültek be a jogszabályba, s azok nyomán számítani lehetne az ország demográfiai helyzetének ja­vulására, pontosabban a születésszám gyarapodására. Időközben azonban olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint a kormány költségvetési megszorításokra való hivatkozással nem támogatja ezt a törvényt, pontosabban annak idei hatályba léptetését. Ezt maga a kormányfő, Dacian Cioloș is elismerte, a múlt heti kormányülést követően pedig a kormányszóvivő újólag azt hangoztatta, hogy a kormány mozgástere igen beszűkült, pillanatnyilag problematikus lehet a várhatóan megemelkedő gyermekgondozási illetmény megkövetelte pénzösszegek előteremtése, s ilyen vonatkozásban legjobb esetben is csak az állami költségvetés júliusban esedékes kiigazítása során lehet esetleg finanszírozási forrásokat beazonosítani. Lényegében ugyanezt hangoztatta április 19-i első sajtóértekezletén az újonnan kinevezett munkaügyi miniszter, Dragoș Pâslaru. Szerinte meg kell fontolni, hogy lesz-e vagy sem lehetőség a törvény július 1-jétől való hatályba léptetésére, ugyanakkor igen tétovázón nyilatkozott abban a tekintetben, hogy milyen másabb lehetőségekkel számol, számolhat a kormány. Apropó másabb lehetőség: hallani lehetett arról, hogy a kormány esetleg egy sürgősségi kormányrendelet révén kitolja a hatályba lépés időpontját esetleg egy-két hónappal, mint ahogy arról is, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ahogy azt tette annak idején egyes különleges nyugdíj jellegű illetménnyel kapcsolatos jogszabály esetében is. Többre lehet számítani… Voltak olyan feltételezések is, miszerint az államelnök nem fogja elsietni a törvény kihirdetését. Ez végül is nem így történt, mert Klaus Johannis az új munkaügyi miniszter április 18-i eskületételi ünnepségén bejelentette, hogy aznap kihirdette a törvényt, s ugyanakkor arra figyelmeztette, kérte fel az általa aznap kinevezett tárcavezetőt, valamint a kormányfőt, hogy kövessenek el mindent annak gyakorlatba ültetése érdekében. Ebből a bejelentésből az is kikövetkeztethető, hogy Johannis államelnök nemigen értene egyet a törvényben szereplő hatályba léptetési határidő elnapolásával. De lássuk a jogszabályt: a Hivatalos Közlöny április 20-i számában jelent meg a gyermekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet újólag módosító és kiegészítő 2016/66-os törvény. Nos, a most megjelent törvény II-es szakaszának értelmében annak hatályba léptetésének időpontja 2016. július 1-je. Ugyanakkor a IV-es szakasz értelmében június 20-ig meg kell hozni azt a kormányhatározatot, amely révén újólag módosítják és kiegészítik a törvény módszertani normáit jóváhagyó 2011/52-es kormányhatározatot. A nettó jövedelem 85 százaléka Kezdenénk a leglényegesebbel, s az szerintünk a kormányrendelet módosított 2-es szakasza. Nos, ennek értelmében azok a személyek, akik a gyermek születését megelőző utóbbi két esztendő során legalább tizenkét hónapon át jövedelmet realizáltak bérből, független tevékenységekből, haltenyészeti, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből, olyanokat, amelyek megadózandók az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény előírásai értelmében, gyerekgondozási szabadságra jogosultak annak kétéves életkora betöltéséig, illetve amennyiben fogyatékkal élő gyermekről van szó, a hároméves életkor betöltéséig. Továbbá havi illetményre is. Ugyanezen szakasz előírásai szerint ez a havi illetmény a születést megelőző utóbbi két esztendő legutóbbi tizenkét hónapja során realizált nettó jövedelmei átlagának a 85 százalékát jelenti és az nem lehet kevesebb, mint a mindenkori garantált országos bruttó bér kvantumának 85 százaléka. Az érzékeltetés kedvéért: amennyiben egy adott személynek a születést megelőző két év legutóbbi tizenkét hónapjában realizált nettó átlagjövedelem 2000 lej volt, annak a gyermekgondozási ideje alatt havi 1700 lejes illetményre lesz jogosultsága. Akinek viszont havi nettó jövedelme csak 700 lej volt, az havi gyerekgondozási illetményként 1063 lejre lesz jogosult (lévén, hogy május 1-jétől az országos garantált bruttó bér kvantuma 1250 lej lesz, annak 85 százaléka felkerekítve pedig 1063 lej). Az új megfogalmazások, illetve előírások lényege az, hogy kikerült a „képletből” mint számítási elem az úgynevezett szociális referencia mutatószám (ISR, amely értéke jelenleg 500 lej, és úgymond belépett helyébe az országos garantált bruttó bér kvantuma). Ezzel egyidejűleg megszűnt a havi gyerekgondozási illetmény felső értékhatára. Az csupán, amint már arra utaltunk, a legutóbbi tizenkét hónap során realizált nettó jövedelmek átlagának a függvénye. Ilyen összefüggésben továbbá utalhatunk arra is, hogy megváltozott az ikrek, a hármas ikrek vagy az annál több ikrek esetében folyósítandó megemelt illetmény kiszámítási módja. Az átfogalmazott 5-ös szakasz értelmében minden ilyen esetben a havi illetmény megemelendő az országos garantált minimál bruttó bér kvantumának 85 százalékával, kezdődően a második gyermekkel. Nem térnénk ki a törvény előírásának további ismertetésére, csupán azt említenénk még meg, hogy a törvény 3-ik szakasza rendelkezik arról is, hogy miként kell majd eljárni azon személyek esetében, akik a jelenleg hatályos jogszabály szerint részesülnek gyerekgondozási szabadságban és havi illetményben. Nos, ezek esetében amennyiben a két esztendőt felölelő gyerekgondozási szabadságról van szó, a havi illetmény kvantumának kiigazítására hivatalból kerül sor. Azok esetében viszont, akik a beilleszkedési ösztönzőben részesülnek vagy fizetés nélküli szabadságukat töltik, kérhetik majd július 1-jétől a még hátralévő időszakra vonatkozóan (a két vagy három év leteltéig) a mostani törvény előírásainak alkalmazását. Minderre vonatkozóan egyébként a munkaügyi miniszter rendeletével jóváhagyott szabályokat fognak nyilvánosságra hozni. Hecser Zoltán