Hirdetés

Megemlékezések megyeszerte

HN-információ
Több településen megemlékezéseket tartottak a trianoni diktátum aláírásának 99. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. Összefoglalónkban az udvarhelyi, farkaslaki és orotvai megemlékezést részletezzük. [caption id="attachment_89670" align="aligncenter" width="960"]Megemlékezések megyeszerte Ünnepség Farkaslakán. Szétszakítottak, de összetartozunk Fotó: Nagyálmos ildikó[/caption] Akárcsak Kárpát-medence-szerte oly sok településen, ahol magyarok élnek, a székely anyavárosban és Tamási Áron szülőfalujában is megemlékeztek a történelmi Magyarország 1920-as csonkolásáról. Székelyudvarhelyen együtt tartott megemlékezést az MPP-EMNP koalícióban működő városvezetés, a széki RMDSZ, a Nemzetstratégiai Intézet és a Székely Nemzeti Tanács. Az esős időjárás ellenére is a főtéren álló Millenniumi oszlopnál több száz fős tömeg sereglett össze. Gálfi Árpád polgármester is arról a tartásról beszélt, akárcsak a többi szónok, hogy erőt ad a nemzet lelki egyesítésének gondolata és a mostani felelős kormányzat határokon átívelő felelősségvállalása. Farkaslakán Tamási Áron szellemisége, máig érvényes üzenete hatotta át a megszólalók beszédét. Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület szóvivője a szülőföld szeretete mellett a család megtartó erejét is kiemelte. Az ünnepség – két testvértelepülés, Göncz és Ajak képviselőinek jelenlétében zajlott – annak az emlékműnek a tövében, amely 2011 óta áll, és valóban az összetartozás, a közösségi erő szimbóluma is, hiszen nem pályázati, nem európai pénzből készült, hanem dr. Jakab Csaba helyi születésű építész, egyetemi tanár tervei alapján, helyi mesterek jóvoltából, helyben növekedett cserefából, helyben gyűjtött kövekből, helyben kovácsolt vasazattal. Orotván szentmisét követően szentelték fel azt az apostoli keresztet, amelyet a zsombói küldöttség hozott a Gyergyóditróhoz tartozó Orotvára a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Gyuris Zsolt, Zsombó polgármestere azt mondta, viszonzásként hozták az ajándékot, négy évvel ezelőtt ugyanis az orotvaiak székely kaput állítottak településükön, templomuk mellett, az óvoda bejáratánál. – Sokat gondolkodtunk, mi lenne a megfelelő viszontajándék, azonban a mi vidékünkön – a Dél-Alföldön – nem alakultak ki annyira emblematikus jelképek, mint például a székelyeknél, ezért maradtunk a hitünknél. A mi településünk is többségében római katolikus és Magyarország címerében is benne van az apostoli kereszt, ezért úgy gondoltuk, méltó ajándék lesz – fogalmazott a községvezető. Hozzátette, ugyanilyen kereszt áll saját templomuk udvarán is, szimbolizálva az összetartozást. Gyuris Zsolt elmondta azt is, nagyon fontos számukra a gyergyói településsel fenntartott kapcsolat. – Egyazon nemzethez tartozunk, felelősséget kell egymásért vállalnunk. Miután rátaláltunk erre a csodálatos településre, Orotvára, hamar kialakult a barátság – mondta a polgármester. Puskás Elemér, Ditró község polgármestere azt mondta, már több mint tíz éve kötöttek testvér-települési szerződést Zsombóval, s az utóbbi években közös ünnepségeket szerveztek a nemzeti összetartozás napján, felváltva egymás vendégeiként. Hangsúlyozta, a magyarországiak minden évben iskolás csoportot küldenek a székelyföldi településre, közös programokat szerveznek, így már a gyerekek között is barátságok kötődnek, ezzel pedig biztosított a jövőbeni kapcsolat is. HN-összefoglaló


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!