A kormány szeptember 30-i ülését követően jelentették be, hogy annak napirendjén szerepeltek az Országos Adóügynökség (ANAF) átszervezésével kapcsolatos egyes intézkedések, olyanok, amelyek nyomán annak megerősödhet szervezési struktúrája és optimálisabbá válhat tevékenysége. A szóban forgó intézkedéseket pedig egy kormányhatározatban rögzítik. Ilyen jellegű közleményt hoztak nyilvánosságra jó két évvel ezelőtt is, nevezetesen akkor, amikor elfogadták az ANAF átszervezésére vonatkozó egyes intézkedéseket előirányzó 2013/74-es sürgősségi kormányrendeletet, majd az annak alapján meghozott 2013/520-as kormányhatározatot. Ez utóbbi 2013. július 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de hogy „mennyire alapos és mélyenszántó” volt, annak bizonysága az is, hogy azt követően a jogszabályt négyszer módosították és egészítették ki (beleértve a szeptember 30-it is). Nem „tétlenkedtek” a már említett 2013/74-es sürgősségi kormányrendeletet illetően sem, ugyanis azt is háromszor módosították. Hivatkozni mindig is lehetett, mindig is lehet. S a megindoklás rendszerint az, hogy jobbítani kell, hatékonyabbá kell tenni a tevékenységet, szem előtt kell tartani uniós vagy nemzetközi pénzintézeti javaslatokat, elképzeléseket. Egyébként ez utóbbira való hivatkozás most is volt: a szeptember 30-i kormányülésről kiadott közleményben az is szerepel, hogy az ANAF átszervezésére vonatkozó javaslatokat a Nemzetközi Valutaalap 2015. augusztusi jelentése is tartalmazza. Közlemény ide vagy oda, utólag az is kiderült, hogy azon a kormányülésen az adóhatóságokkal kapcsolatosan nem egy jogszabályt, hanem kettőt is elfogadtak. Előbb kormányrendelet, majd kormányhatározat A szeptember 30-i kormányülésen elfogadtak egy sürgősségi kormányrendeletet is, a 2015/41-est, amely láss csodát, még aznap meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Ez a sürgősségi kormányrendelet egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint egyes költségvetési intézkedések szabályozására vonatkozik. Egy igen „bőbeszédű” sürgősségi kormányrendeletről van szó, ugyanis annak révén 14 jogszabályt módosítottak, illetve egészítettek ki. Azok között vannak olyan rendelkezések is, amelyek a közpénzügyi minisztériumot, valamint az Országos Adóügynökséget érintik. Így például a kormányrendelet VIII. szakasza értelmében annak hatályba lépésétől kezdődően Romániát vagy romániai közintézményeket a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID, az az önálló nemzetközi intézmény, amely az országok és az államok közötti beruházási viták megoldására alakult) a közpénzügyi minisztérium képviseli. Továbbá a X-es szakasz értelmében a nagy adófizetők fiskális ügykezelési tevékenységét ezentúl a nagy adófizetők vezérigazgatósága realizálja. E tekintetben az újdonságot az jelenti, hogy ez a vezérigazgatóság egy új struktúraként jelenítődik meg, olyanként, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és mint ilyen, ugyan az Országos Adóügynökség alárendeltségébe tartozik, de egyszersmind saját költségvetéssel is rendelkezik. Az új, pontosabban bizonyos értelemben új vezérigazgatóság megszervezéséről a sürgősségi kormányrendelet értelmében egy kormányhatározat fog rendelkezni. Ezt a kormányhatározatot is azon a bizonyos szeptember 30-i kormányülésen fogadták el, de nem tudni, hogy miért, de jóval későbben jelent meg, nevezetesen a Hivatalos Közlöny október 20-i számában. Az Országos Adóügynökség megszervezésére és működésére vonatkozó 2013/520-as kormányhatározatot újólag módosító és kiegészítő 2015/816-os kormányhatározatról van szó. Ugyanezzel a kormányhatározattal módosították a közpénzügyi minisztérium szervezési struktúráját is, pontosabban a 2009/34-es kormányhatározat vonatkozó mellékletét. A minap megjelent kormányhatározatba bekerültek olyan új szakaszok, amelyek a már említett új vezérigazgatóság megszervezésével és működésével kapcsolatosak, de csak annak elvi keretét adják meg, ugyanis a működési szabályzatot majd az Országos Adóügynökség elnökének a rendelete révén fogják megállapítani. Átszervezések helyi szinteken is? Átolvasva a kormányhatározatot, megragadta a figyelmünket az átfogalmazott 13-as szakasz szövege: a 13-as szakasz (3)-as bekezdésében eddig az szerepelt, hogy a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok keretében jogi személyiség nélküli struktúrákként működnek a vámügyi regionális igazgatóságok, a közpénzügyi megyei adminisztrációk, a municípiumi és városi adóügyosztályok, valamint községi adóhivatalok, belső és országhatári vámhivatalok. Nos, ez a felsorolás már másként „fest” a 2015/816-os kormányhatározatban: a szövegből kikerültek „a municípiumi és városi adóügyosztályok, valamint községi adóhivatalok”. A jelek szerint azokat vagy bekebelezik a megyei közpénzügyi adminisztrációk, vagy megszűnnek. Mondjuk ezt annak okán, mert egy átfogalmazott bekezdés a következőképpen hangzik: megyei közpénzügyi adminisztrációk, amelyek struktúrájában lehetnek adóügyosztályok/hivatalok. Azaz a kormányhatározat szövegéből kikerült a municípiumi és városi adóügyosztály szintagma. Hogy miképpen fognak alakulni a dolgok, arra pillanatnyilag nehéz lenne választ adni. Egyébként is a kormányhatározat hatályba lépésének időpontja november 19-e. Addig lehet, hogy az Országos Adóügynökség szintjén intézkedni fognak. Annyi viszont van a kormányhatározatban, hogy a jóváhagyott maximális létszámkeretbe való beilleszkedésre a törvény megszabta határidőn belül és feltételek közepette kerül sor. Apropó létszám: a 2013/520-as kormányhatározat 9-es szakasza szövegének módosítása értelmében az adóügynökség teljes létszámának felső határát 27 949 főben állapították meg. Ez ezer állással több, mint a jelenlegi. Ezek szerint az elkövetkező időszakokban számítani lehet az alkalmazottak számának a növelésére. Erre egyébként utalás van a szeptember 30-i kormányülésről kiadott közleményben is. Abban az is szerepel, hogy a most létrehozott ezer állás betöltésére fokozatosan kerül sor a költségvetési előirányzatok függvényében. Hecser Zoltán